Dolgozunk egy öröklött probléma megoldásán, miért kellene lemondanom? – így reagált hétfőn a parlamentben Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter a hvg.hu azon kérdésre, hogy a múlt héten napvilágra került lesújtó PISA-felmérés eredményei ismeretében nem gondolja-e, hogy le kellene mondania.

(A természettudományos, matematikai és olvasás-szövegértési kompetenciákat vizsgáló legutóbbi PISA-teszten - ahogy arról beszámoltunk - katasztrofálisan szerepeltek a magyar gyerekek: az előző felmérés óta nálunk romlott legtöbbet a gyerekek teljesítménye az EU tagországok közül. A tragikus eredmények miatt az ellenzéki pártok a Jobbiktól az MSZP-n át át az LMP-ig Balog Zoltán lemondását követelték.)

A miniszter azt is hozzátette: a mandátumát egyébként is a Fidesz elnökétől, Orbán Viktortól kapta (Balog 2014-ben a Fidesz országos listáján szerzett mandátumot), majd ő szól, ha akad ezzel kapcsolatban tennivaló, de nem szólt.

Balog Zoltán védekezésképp azt is elmondta: a 2015-ös felmérés idején egy éve volt hatályban a 2013/2014-től érvényes Nemzeti Alaptanterv, vagyis tudásuk korábbi, a teszt szempontjából döntő részét a korábbi Magyar Bálint-féle alaptanterv alapján szerezték meg a vizsgálatban részt vevő fiatalok. Az ugyancsak 2015-ös, de a felhasználható helyett a tantárgyi tudást vizsgáló TIMSS felmérés eredményei Balog Zoltán szerint azt mutatják, nem olyan rossz a helyzet a magyar oktatásban. A miniszter azt elismerte, hogy jócskán van még tennivaló annak érdekében, hogy a magyar diákok az iskolákban felhasználható tudást szerezzenek, de a készülő – 2018 helyett csak 2019-től életbe lépő – új nemzeti alaptanterv megoldást nyújt majd szerinte a problémára. Az új, még formálódó NAT-nak szerinte mindenképp a komplex tudás megszerzését kell erősítenie, például a szakiskolákban már bevezetett komplex természettudományos tantárgy többi iskolatípusra történő kiterjesztésével.

Hétfőn a hvg.hu Orbán Viktor véleményét is megkérdezte a PISA eredményekről, a miniszterelnök azonban csak annyit mondott, jelentést kért az ügyben az erőforrás minisztertől és csak annak ismeretében formál véleményt a diákok, illetve a miniszter teljesítményéről.

Az Emmi-ben készülő, de várhatóan már csak jövő év elején kormány elé kerülő jelentés egyébként információink szerint részben felzárkóztatási kérdésnek tekinti a kudarcot. A 15 évesek képességeit vizsgáló felmérés részletes elemzése után a minisztérium ugyanis arra jutott, hogy a 6 és 8 osztályos gimnazisták eredményei alapján Magyarország az abszolút élbolyba, a 4 osztályos gimnazistákét és szakközépiskolásokét nézve pedig a középmezőnybe tartozik, egyedül a nagy arányban hátrányos családi hátterű szakiskolások, illetve 15 évesen még általános iskolás tanulók eredményei lettek katasztrofálisak és messze az OECD országok átlaga alattiak.

A PISA-felmérés összefoglaló jelentése egyébként maga is kiemelte, hogy a Magyarországon tapasztalható szociokulturális egyenlőtlenségek mellett az eredmények jelentős növekedésére aligha van esély, illetve, hogy a családi háttérhez kötődő esélykülönbségek tompítása egyértelműen az átlagos tanulói teljesítmények javulásához vezetne.