Egy nappal az október 26-i bőnyi rendőrgyilkosság után indult a Nemzeti Nyomozó Iroda belső vizsgálata, amelynek azt kellett tisztáznia, hogy hibázott-e a rendőrparancsnokok közül valaki, amikor a Magyar Nemzeti Arcvonal nevű szélsőjobboldali szervezet vezetőjéhez csak a nyomozókat küldte ki, és nem kérte a Terrorelhárítási Központ segítségét. Ez a vizsgálat zárult most le, ahogy arról csütörtök este a rendőrség közleményben tájékoztatta a nyilvánosságot.

A BM-nek sem tetszett az eredmény

Először november 25-én, az NNI-n belül indult vizsgálat 30 napos határidejének lejártakor kérdeztük meg az ORFK sajtóügyeletét, milyen eredménnyel zárult az NNI vezetőinek felelősségét feltáró vizsgálat. Választ nem kaptunk sem akkor, sem három nappal később, amikor megint feltettük a kérdést. Tegnap viszont kikerült egy nagyon szűkszavú közlemény arról, hogy a vizsgálat lezárult, és mindent rendben találtak. A közlemény nem szól arról, hogyan nem lett felelőse az ügynek, ha annak végrehajtása és jóváhagyása is egy kormányrendelet egyértelmű utasításával ment szembe. Úgy tudjuk, a vizsgálat eredményével korábban a Belügyminisztérium sem volt elégedett, azt kétszer is visszaküldték az NNI-nek. A jelentés visszadobása irányulhatott pontosítások kérésére is, de akár jelzésértékű döntésként is felfogható.

Halaszthatatlan intézkedéssel védekeznek

Úgy értesültünk, hogy az érintettek a vizsgálat során a 295/2010-es kormányrendelet 3.§ (5)-ös pontjával védekeztek: "Halaszthatatlan intézkedésként, ha a késedelem az életet, testi épséget vagy a vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyeztetné, vagy helyrehozhatatlan kárral járna, továbbá ha a késedelem nyilvánvalóan sértené a bűnüldözés eredményességéhez fűződő érdeket, az érintett rendvédelmi szerv a (2) bekezdésben megjelölt feladatot a TEK igénybevétele nélkül végrehajtja, a feladat felmerülésekor azonban a TEK-et haladéktalanul értesíteni köteles". Ez azonban nagyon gyenge lábakon áll. Az általunk is olvasott házkutatási határozat nem említ sürgető körülményt, a rendőrök sem sürgölődtek, információink szerint Győrkös is többször ki-bejárt a házból, még telefonált is, míg a rendőrök ott voltak. Ráadásul a határozat megírása valószínűleg tovább tartott, mint egy telefon a terrorelhárításnak, márpedig a rendőrök ezzel a dokumentummal érkeztek Győrkös házához. Információink szerint a Terrorelhárítási Központhoz az első telefon csak akkor érkezett be, mikor Pálvölgyi Péter nyomozó már fejlövéssel feküdt a földön.

TEK

A Terrorelhárítási Központ riasztása már csak azért sem járhatott volna különös késedelemmel, mivel a TEK-nek a közeli Győrben műveleti egységei állomásoznak 24 órás készenlétben. A kocsival még szabályos sebességgel is félóra alatt leautózható távolságot a TEK osztagai még ennél is kevesebb idő alatt tették meg. Október 26-án 8 óra után alig néhány perccel megkapták az információt a lövöldözésről. Fél 9 előtt pár perccel pedig már a helyszínen voltak és az egyik első intézkedésként kihozták a sebesült rendőrt a tűzvonalból, majd tárgyalást kezdeményeztek Győrkössel.

Az NNI nyomozói tehát kétszer sem értesítették a TEK-et. Először a házkutatás megtervezésekor, másodszor pedig az akció indításakor. Az előzetes tájékoztatást annak ellenére mellőzték, hogy az intézkedésnél felmerült (és egyébként évek óta a nyilvánosság számára is közismert) körülmények egyértelművé tették fegyverek jelenlétét, sőt ez volt a házkutatás célja is. Utólagosan pedig a később az ügy halaszthatatlanságára hivatkozva megkezdett akcióról sem értesítették őket, csak amikor már megtörtént a baj.

Senki sem bukott bele

Az NNI vizsgálat eredménye azért is különös, mert a házkutatási határozatot legalább osztályvezetői szinten alá kellett valakinek írnia. Információink szerint kizárt, hogy felsővezetői, legalábbis főosztályvezetői szinten ne tudtak volna róla, hogy négy nyomozó és három tűzszerész hamarosan elindul, hogy egy fegyveres kiképző múltjáról országosan ismert szélsőjobboldali figuránál házkutatást tartson. A Nemzeti Nyomozó Iroda igazgatóját, Bezsenyi Mihály dandártábornokot 2014 júliusában nevezte ki Pintér Sándor belügyminiszter, helyettese pedig Dócs András rendőr ezredes lett. Dócs egyben a bűnügyi főosztály vezetője, hozzá tartozik a terrorizmus és extrémizmus elleni osztály, vagyis Győrkös ügye is.

Túry Gergely

Az egész ügy hátterében egy versengés állhat, ami a Terrorelhárítási Központ és a rendőrség bevetési egységei között húzódik már évek óta. Mivel a TEK-esek riasztása szinte minden esetben kötelező, ha fegyveres ellenállásra lehet számítani és egyéb elfogásokban is gyakran ők viszik el a show-t és a gyanúsítottakat is, ezért a hagyományosan bevetési feladatokat ellátó, de a TEK-be nem integrált egységek vezetői mellőzve érezhetik saját magukat és állományukat is. A Terrorelhárítási Központ megalakulása után sok embert, de ami még ennél is fontosabb, illetékességi és hatáskört szívott el a többi bevetési csoport elől. Ide integrálták többek között a paksi Neutronkommandót is, ami jelenleg a TEK 9. műveleti osztályaként működik, de az ő feladatuk lett például a kormányfő személyi védelme is, amit korábban a Köztársasági Őrezred látott el. Ráadásul míg a TEK-nél egységes, korszerű felszereléssel és kellően magas fizetéssel rendelkeznek, addig a megyei egységek között folyamatos versengés zajlik a jobb fegyverekért, lövedékálló mellényekért, járművekért stb.

Az eset új, a konfliktus régi

A TEK-től független bevetési csoport maradt a MEKTA, a megyei rendészeti igazgatóságok alá rendelt Mélységi Ellenőrzési és Közterületi Támogató Alegységek. A 2012-ben egy ORFK utasítással létrehozott szerv feladatai között erőszakos bűncselekmények megszakítása és elkövetők elfogása is szerepel, ám ők a megyei rendőrfőkapitányságok alá tartoznak, semmi közük a TEK-hez. Azonban ügyekben eljárni csak akkor tudnak, ha az nem "a TEK kizárólagos hatáskörébe utalt eset". Felfegyverzett személyt is elkaphatnak, de csak ha az elfogásra "a TEK előzetesen nem kapott felkérést". Az MNA-tagok elleni országos akcióval egynapon, november 15-én éppen ők, vagyis a „Tisza” Mélységi Ellenőrzési és Közterületi Támogató Osztályközreműködésével tartottak házkutatást egy férfinél Jászberényben, ahol több száz lőszert és aknavető gránátot is lefoglaltak, itt sem értesítették a TEK-et.

Az államfő védelmét ellátó, a Készenléti Rendőrség állományába tartozó Köztársasági Elnöki Őrség is hasonlóan kiképzett és felszerelt csoport, terrorelhárító műveleti tapasztalattal is rendelkeznek. Nemrégen éppen ők végeztek a TEK előtt a floridai SWAT Round-Up nevű kommandós versenyen, másodikként összetettben. Bár a rendőrség honlapján szereplő cikk (ahol a TEK helyezését meg sem említik) a kommandósok világversenyének nevezi az eseményt, valójában a versenyen induló 60 csapat közül a három magyar csapaton (KR KEŐ, TEK és az 56. helyen befutó Anti Organized Crime Unit Swat Hungary) kívül csak négy másik volt külföldi, a többiek amerikaiak voltak.