Drasztikusan romló bűnügyi statisztikákat produkál a pesti belváros, de részint „önhibáján” kívül. Nemcsak a garázdaságok száma ugrott meg, hanem a közokirat-hamisításoké is. Magyarország bűntérképe – III. rész.
Ha egy budapesti meghallja a kőbányai Hős utca vagy a józsefvárosi Diószeghy Sámuel utca nevét, egyből arra gondol, hogy azt a környéket jobb elkerülni. A HVG összeállításából kiderült, valójában szinte valamennyi kerületben található olyan környék, ahol a szokásosnál nagyobb az esélye, hogy atrocitás áldozata lesz valaki. Budapest, akárcsak a világ nagyvárosai, bűnügyileg sokkal fertőzöttebb, mint a vidéki települések. Tízezer lakosra országosan 2015-ben kevesebb mint 300 regisztrált bűncselekmény jutott, Budapesten azonban ez a szám majdnem elérte az 500-at.
Az utóbbi időben a belváros és a zsidó negyed utcái lettek veszélyesebbek, hiszen a felkapott szórakozóhelyeken, az Erzsébet tér–Sas utca–Zrínyi utca vagy a romkocsmák környékén esténként sok ittas ember gyűlik össze. Ez pedig kedvez a bűnözőknek, a kifosztás, a zseblopás vagy a garázdaság is gyakoribb ilyenkor. Az V. kerületben részben emiatt is 2015-ben a testi sértések száma 50 százalékkal, a garázdaságoké 61 százalékkal nőtt az előző évhez képest. Az is lehet persze, hogy a felderített bűncselekmények számának növekedéséhez az erősebb rendőri jelenlét vagy a térfigyelő kamerák rendszere is hozzájárult, hiszen így „bűnközelben” lévén, könnyebb leleplezni a tiltott cselekményeket. Sok esetben ugyanis a testi sértésekre és a garázdaságokra nem derül fény, hiszen az alkoholos állapotban kirobbant verekedéseket gyakran a felek elintézik egymás között.
A belváros bűnügyileg amúgy is frekventált hely, de önhibáján kívül is kerülhetett a regisztrált bűncselekmények 10 ezer főre jutó rangsorában az első helyre. Mint éves beszámolóban a helyi rendőrség megállapította, nagyon sok a gazdasági bűnügy az V. kerületben, például azért, mert a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága is ott van, s a gazdasági társaságokkal kapcsolatos közokirat-hamisítási ügyekben szinte kizárólag ő az illetékes. A pénzintézetek többségének a székhelye is a kerületben található, ezért például pénzmosás ügyében is a belvárosi rendőrkapitányság kezdi a nyomozást, amíg az illetékesség el nem dől.
Az adatokból az is kitűnik, hogy a belváros rablásban messze veri a többi kerületet, nyilván ebben közrejátszik, hogy ez a turizmus egyik fő célpontja. A Váci utca másról is híres: évtizedek óta nagyjából háborítatlanul ott „űzik az ipart” a hölgyek, bár néha ellenük is fellépnek a rendőrök, mint az tavaly is történt. Egy masszázsszalon kínálatáról kapott jelzés nyomán a hatóságok egészen közel kerültek e bűncselekményhez. Mint azt csak a rendőrségre jellemző hivatalos bikkfanyelven megfogalmazták: „az intézkedés során megerősítést nyert a bejelentésben szereplő információ, így tettenérés történt a prostitúciós tevékenységre vonatkozóan”.
Az V. kerület a gazdasági bűncselekmények, a garázdaság és a testi sértés mellett vezeti a lakásbetörés 10 ezer főre jutó rangsorát is a budapesti kerületek között. Ezek után nem meglepő, hogy első az összes regisztrált bűncselekmény alapján készült, 10 ezer főre számított toplistán is. Horváth Antal rendőr ezredes, III. kerületi rendőrkapitány a beszámolójában azt írta: akkor tekinthető jónak a közbiztonság, ha a regisztrált bűncselekmények száma 10 ezer lakosra számítva nem haladja meg a 300–350-et. Az V. kerület esetében ez 1961.
A közbiztonság az óbudai kapitányságvezető e számítása alapján a budapesti kerületek több mint felében nem üti meg a kívánt mértéket. Mindössze tíz kerület van, ahol 350 alá került tavaly a 10 ezer főre jutó bűncselekmények száma, az V. kerület mellett viszont még két kerületben, a VI.-ban és a VIII.-ban 1000 fölötti ez a mutató. A bűnügyi fertőzöttség szempontjából legkedvezőbb helyzetben lévő budapesti kerületben, a XVI.-ban viszont csak 172 bűncselekmény jutott 10 ezer főre.
Az emberölési statisztikát a VIII. kerület vezeti, ahol öt ilyen eset nyomozása zárult le 2015-ben (a statisztika ugyanis nem az abban az évben történt, hanem az akkor befejezett nyomozások adataira épül). Miközben a kerületek felében nem kellett ilyen ügyben nyomozni, s a többiben is gyakran csak egy-egy emberölés történt, a Józsefvároson kívül mindössze két kerületben volt egynél több eset, a Ferencvárosban és Pesterzsébeten. Az emberölések nyomozáseredményessége általában jó szokott lenni, ugyanakkor például az egyébként bűnügyi fertőzöttség szempontjából átlagos Soroksáron 2013 óta nem sikerült nyomára bukkanni egy kocogás közben megölt nő gyilkosának. Ezt az ügyet persze nem is a kerületi rendőröknek kellett volna kinyomozniuk. Elég gyakori, hogy elválik egymástól a kerületek közigazgatási területén történt bűncselekmények, illetve a nyomozások száma. Sok esetben ugyanis a Budapesti Rendőr-főkapitányság vagy akár magasabb rendőrségi szinten lévő nyomozók veszik át az ügyeket, mint ahogy a Teréz körúti robbantás esetében sem a kerületiek jártak el.
A nyomozáseredményesség egyébként a személyek elleni erőszakos bűnügyeknél általában jól alakul, nem úgy a tulajdon elleni bűntetteknél. A lakásbetörések esetében például – bár nem áll rendelkezésünkre minden adat, mert egyes kerületek nem közölték azt éves beszámolójukban – mindössze három kerületben éri el a nyomozáseredményesség a 10 százalékot, a legalacsonyabb mindössze 3 százalékos. Ez már jónak számít, 2014-ben több kerületben is 1 százalék körül mozgott ez az arány. Személygépkocsi-lopásoknál vagy járműfeltöréseknél hasonló eredménytelenségről számolnak be a nyomozók. A kispesti rendőrkapitány a beszámolójában kitér arra, hogy miért is alacsony például a lakásbetöréseknél a nyomozás eredményessége: gyakran készpénzt vagy ékszert visznek csak el, így szerinte nem lehet számolni továbbértékesítéssel, ahol el lehetne fogni az elkövetőt. De nyomszegények is a betörések, mert gyakran a helyben talált eszközt vagy szerszámot használják a bűnözők, így a nyomszakértői vizsgálat is megnehezedik. Szavaiból az is kiderül, hogy gondot okoz az állampolgárok közömbössége is.
A lakhely szerint regisztrált bűnelkövetők 10 ezer főre jutó rangsorának dobogós helyeit a fővárosban három pesti kerület foglalja el, a VIII., a VII. és a X. Rögtön utánuk viszont az I. kerület következik a sorban, megelőzve a IX. kerületet. Meglepetésre az élmezőnyben feltűnik a legkisebb lakosságszámú XXIII. kerület, azaz Soroksár, amelynek „bűnözői kibocsátása” arányaiban megelőzi Angyalföldét vagy a Terézvárosét is.
