Ne lehessen következmények nélkül szexuálisan bántalmazni egyetlen gyereket se – ennek érdekében gyűjt aláírásokat egy civil szervezet.
Négy nap alatt több mint háromezren írták már alá a gyerekjogok érvényesülésért küzdő Hintalovon Alapítvány petícióját, amely szeretné elismertetni el a kormánnyal és minden magyar döntéshozóval, hivatalnokkal, hogy a gyerekekkel szembeni szexuális erőszak jelenleg nem megfelelően kezelt probléma Magyarországon. A gyerekek érdekében elvárják azt is, hogy a kormány tegye meg a szükséges lépéseket a megelőzés érdekében, valamint azért, hogy a gyerekek merjenek segítséget kérni, nagy biztonsággal kapjanak is segítséget, és az elkövetőket felelősségre vonják. Ettől ugyanis pillanatnyilag nagyon messze járunk.
Európában minden ötödik gyerek válik szexuális erőszak áldozatává. Ez persze nem azt jelenti, hogy minden ötödik gyereket megerőszakolnának. A szexuális visszaélésnek vagy bántalmazásnak ugyanis sok formája lehet: a szexualizált légkör megteremtésétől a valódi közösülésig.
„Abúzusnak minősül minden olyan eset, amikor egy felnőtt a saját nem vágya kielégítéséhez használja fel a gyereket ”
– mondja Gyurkó Szilvia gyerekjogi szakértő, a Hintalovon Alapítvány alapítója. Ami közös ezekben, hogy az elkövető minden esetben hatalmi pozícióban van a gyermekkel szemben, és ezzel a hatalommal él vissza, az abúzussal pedig súlyos és tartós károkat okoz, leggyakrabban depressziót, szorongást, poszttraumás stressz szindrómát, antiszociális viselkedést.
Kisfiúk szexuális zaklatásával vádolják a bicskei gyermekotthon igazgatóját
Feljelentést tett szexuális zaklatás miatt a bicskei gyermekotthon igazgatója ellen az intézmény egyik volt lakója. Ő azt állítja, az, hogy az igazgató évek óta zaklatja a kisfiúkat, nyílt titok az intézményben.
Becslések szerint 300 ezer érintett magyar gyerek lehet, de alig 1000 ügyben indult eljárás. A magas látencia egyik oka minden bizonnyal az, hogy a környezet és sokszor még a hatóságok is az áldozatot hibáztatják. Ez pedig csak megerősíti az áldozatot abban: ő tehet arról, ami vele történt. Az erőszaktevő igen gyakran családtag, és tévedés lenne azt hinni, hogy iskolázatlan és szegény. Néhány éve az egyik margitszigeti mutogatós bácsiról derült ki, hogy tisztes aneszteziológus orvos egy fővárosi klinikán, feleséggel, gyerekekkel. Még szeretett és tisztelt gimnáziumi tanár és pap is molesztál gyerekeket.
Ma Magyarországon a szexuális erőszaknak az esetek túlnyomó többségében csak az áldozatra nézve van következménye. A gyereket nem az elkövető családtagtól védik meg, hanem sokszor kiemelik a családból: az erőszak traumája után a családja elvesztésének traumáját is át kell élnie. Az elkövető gyakran azzal zsarolja az áldozatot, hogy
„ha elmondod, majd mehetsz intézetbe”.
„Az igazság feltárása” céljából az esetleg segítséghez jutó, és már gyógyulás útjára lépő gyereket több évig rendszeresen visszarángatják a trauma újra elmondására, arra kényszerítve, hogy újra és újra élje át, ami vele történt. Közben nem ritka, hogy megalázzák, megszégyenítik, hazugnak nevezik. Miközben a gyerekek intézményes védelme, a megfelelő törvények elfogadása és betartatása az állam feladata lenne.
Némely elfogadott törvény Magyarországon is a megfelelő irányba mutat. Ám a mindennapok gyakorlatában mégis csak nagyon szoros szakmai kísérés mellett lehet a szexuális erőszakot átélt gyereknek vagy a szüleiknek a további traumatizálás és újbóli áldozattá válás veszélye nélkül azt javasolni, hogy tegyenek feljelentést – áll a petícióban. „Magánemberként és szakmabeliként is sokszor tehetetlenül nézzük, hogyan alakul át fokozatosan a maguk területén egyébként többnyire jó szakembernek számító ügyintézők, döntéshozók ügyintézése „tényfeltárása” során az eredeti hír a gyerek elleni szexuális erőszakról egy elintézni, elsimítani való üggyé, hogy végül bizonyíték, esetleg bűncselekmény hiányában az egészet ejtsék” – fogalmaznak a jogvédők.
A magatehetetlen rendszernek különösen jó példája az, ami a bicskei gyermekotthonban történt. „2012-ben, amikor először kirobbant a bicskei gyerekotthon pedofilbotránya, még a szakemberek is az gondolták, annyira egyértelmű az ügy: nem lehet más kimenetele, mint az, hogy elítélik a bűnöst. Nem így történt, jogszerű ítélet helyett végül dicséretet és kitüntetést kapott az igazgató” – írta szokatlanul személyes írásában Gyurkó, akinek a bicskei volt az utolsó egyedi ügye.
„Abba szakmailag kicsit belehaltam”
– fogalmazott a szakértő a hvg.hu-nak, hozzátéve, nagyon elkeserítő volt testközelből látni azt, hogy a rendszer valójában nem a gyerekeket védte.
Gyurkó elmondása szerint ekkor szembesült először azzal, hogy milyen keveset ér egy intézetis gyerek szava. A szakértő úgy látja, 2012-ben azért végződhetett így az ügy, mert nem kapott nyilvánosságot. (A terhelő vallomások visszavonása után az eljárást bűncselekmény hiányában lezárták.) A közelmúltban viszont újra előjött, ezúttal az otthonból már kikerült gyerekek beszéltek a velük történtekről az RTL Klub kamerája előtt is. Két egykori intézetis fiú a Házon kívül című műsorban mesélte el, hogy éveken keresztül kellett járniuk „János bácsi” irodájába, egy fiatal lány pedig azt mondta: sokan tudták, hogy az igazgató „szexuálisan szereti a fiatal fiúkat”. Az ügyben a rendőrség is nyomoz, a gyermekotthon vezetőjét felfüggesztették a vizsgálatok idejére, és ezúttal a gyermekotthon területén lévő szolgálati lakását is el kellett hagynia, majd őrizetbe vették, hétfőn pedig elrendelték az előzetes letartóztatását ma pedig már előzetes letartóztatásáról dönthetnek Székesfehérváron. (Frissítés: Cikkünk megjelenését követően el is rendelték az előzetest.)
„A nyilvánosság persze nem tudja megoldani az esetet, de abban segíthet, hogy ne lehessen eltitkolni” – fogalmazott Gyurkó, hozzátéve „az érintett szakmai szerveknek muszáj leülniük és összefogniuk, hogy megtalálják a megoldást”. Ellenkező esetben sorra borulnak ki a szekrényből a hasonló ügyek, és ettől lassan összeomlik az egész gyermekvédelmi rendszer.