A világ legdrágább közvéleménykutatásának is hívhatnánk az érvénytelen kvótanépszavazást, amelynek kampányára és lebonyolítására 13 milliárd forint ment el. Kicsit számoltunk, hogy mennyibe került
Érvénytelen lett a kvótanépszavazás, holott a kormány mindent megtett a mozgósításért. Soha nem látott költségvetéssel lényegében beplakátozta az országot, a közmédiában az egész kampány során végig a kormányoldal álláspontja volt hallható. Összesen 13 milliárd forint ment el a népszavazásra, ebből 4 és fél milliárd maga a lebonyolítás volt, de hát az is értelmetlen volt, hiszen az így napirendre vett alaptörvény-módosításhoz a Jobbik már sokkal korábban alapból megadta volna a támogatást.
A magyar kampányköltség annak fényében is nagy, hogy az Átlátszó számításai szerint az egész Brexit-kampányra pro és kontra 13,2 milliárd forint ment el úgy, hogy Nagy-Britanniában több mint hatszor többen éltek. Az egy főre jutó különbség 7,3-szoros, azzal a különbséggel, hogy a Brexitnek elég konkrét és kézzelfogható eredménye és tétje volt, míg az érvénytelen népszavazás csak politikailag érvényes a kormány szerint, tehát tulajdonképpen a magyar történelem legdrágább közvélemény-kutatásával állunk szemben.
Megpróbáltunk utána számolni, hogy a migránsellenes hecckampány helyett mi másba fektethette volna a pénzt a kormány. A felvetést más esetben demagógnak gondolnánk, de az isten szerelmére: most ment el 13 milliárd a pénzünkből a világ legdemagógabb kampányára, amelynek a végén ugyanaz az alkotmánymódosítás történik, amely amúgy is simán végigmehetett volna.
Nyelvtanfolyamok
A magyarok még mindig igen gyengék az idegennyelv-tudásban. 13 milliárd forintból 27 ezer embert lehetett volna egy idegen nyelvből egészen középfokú szintig eljuttatni.
Ez azt jelenti, hogy a BKV-, Volán- és a MÁV-dolgozók jelentős részét (mondjuk azokat, akik érintkeznek ügyfelekkel) két éven át, körülbelül 400 órán keresztül oktathatták volna angolból, úgy, hogy a végén még beszélni is tudnának a külföldiekkel, akik hozzájuk fordulnak segítségért.
Stadionok
A kvótakampányból három felcsúti stadion épülhetett volna, a 3000 férőhelyes felcsúti ékszerdoboz 3,8 milliárd forintba került. És kétszer kijött volna az MTK stadionja is, mert bár az 7,5 milliárdba került, ha egymás mellé építik a kettőt, akkor lehet közös a befonfaluk, így az picit olcsóbb.
Kultúra
2015-ben 1,06 milliárd forinttal támogatta az állam a független előadó-művészeket, azaz őket - hisz a kultúra fontos - épp 13 évig lehetett volna a kampány pénzéből fenntartani. De ennyi pénzből 29-szer le lehetetett volna forgatni az Oscar-díjas Saul fiát, hogy csak egy olyan példát említsünk, amely jó hírünket viszi a világban, ellentétben az undort keltően primitív üzenetű kormányzati kampánnyal.
Helikopter
Ha Rogán Antal ezt a pénzt nem plakátokra, hanem mondjuk magára költené, akkor elköltözhetne a mándoki kastélyba (itt szálltak meg a szombati celebesküvő után családjával), és onnantól élete végéig minden nap helikopterrel járhatna be dolgozni és haza. A sajtóhírek szerint egy oda-vissza út 750 ezer forintba kerül, vagyis Rogán 20 ezerszer tehetné meg ezt a kört a 13 milliárdból, vagyis 47 éven át minden áldott nap boldogan helikopterezhetne pár órát Budapestre, még hétvégén is.
Romafelzárkóztatás
Menekültügyben a kormány többször is arra hivatkozott, hogy nekünk 800 ezer roma honfitársunk felzárkoztatása sem megy, hogyan is foglalkozhatnánk a menekültekkel. Nézzük akkor meg, a 13 milliárd mire lett volna elég: A számokban Daróczi Gábor, a négy megszűnő roma jogvédő szervezet közül az egyik, a Romaversitas vezetője segített. Daróczi több példát is említett: 2002-ben Teleki László MSZP-politikus a romatelepek felszámolására 10 milliárd forintot kért, ez a kérdés vélhetően viszonylag jól rendezhető lett volna ebből a pénzből.
A roma diákok támogatása is fontos lenne elméletileg, ma 250 egyetemista kap a roma szakkollégiumokban támogatást, havi 30 ezer forintot, vagyis 15 milliárd összesen 433 ezer havi ösztöndíjra volna elegendő, vagyis 36 ezer roma diákot lehetne egy évig oktatni belőle. Meg természetesen nem romákat is, csak épp rájuk nem hivatkozott a kormánypropaganda. A 2011-ben megszűnt Macika közalapítvány fénykorában 12 ezer diákot támogatott, évente 900 millió forintból működött ekkor, vagyis 14 évi költségvetését jelentette volna neki a 13 milliárdos kampánypénz.
Parlagfűirtás
Egyszer az erre szánt, egyszázalékos felajánlásokból érkező pénzeknek már a fenekére vert a földművelésügyi tárca, aztán visszacsoportosítottak rá félmilliárd forintot. Nem mondanánk, hogy abból sikerült parlagfűmentesíteni az országot, de 13 milliárd forintból már talán kiirthatnák az utolsó tő parlagfüvet is, és rengeteg allergiás életét könnyíthetnék meg. Ellentétben a plakátkampánnyal, amely senkinek az életét nem könnyítette meg. Mivel érvénytelen lett a referendum, talán még Habony Árpádét sem.
Star Wars Lego
Annyi pénzből, amennyit elköltött az értelmetlen népszavazásra a Fidesz, Magyarország összes, 1,6 millió gyerekének kedveskedhetett volna a kormány egy nagyméretű Kylo Ren Lego-figurával. (Igen, még a csecsemőknek is.) Ezzel biztosíthatták volna, hogy tíz-húsz év múlva minden fiatal rájuk szavaz. Ehelyett azt kapták a gyerekeink, hogy már az iskolában is migránsozástól megbolondított társaikat kell hallgatniuk. Kösz, Orbán!
Olimpia
Na, egy budapesti olimpia biztosan nem jönne ki a pénzből, hiszen az közel 2000 milliárd forintba kerülne. De még a pályázat sem jönne ki belőle, mivel azt is 19 milliárd forintra becsülik.
A végső érv
Nem maradhat ki a felsorolásból az sem, hogy 13 milliárdból összesen 2888 darab lélegeztetőgépet vásárolhatott volna a kormány.
Sok-e ez egyáltalán
Persze van egy olyan olvasat is, hogy a 13 milliárd forint egyáltalán nem sok. A hétfői parlamenti ülésnapon a kormányoldal többször is elmondta, ennél sokkal többet is megér az ország biztonsága, Németország pedig a magyar GDP-vel megegyező pénzt tervez elkölteni a menekültek integrációjára. Úgy látszik, szerintük még spóroltak is nekünk egy csomó pénzt.