Profi meló volt a Teréz körúti robbantás: az elkövető vagy kapott kiképzést, vagy magát képezte addig, míg ekkora magabiztossággal tudta véghezvinni a támadást – ez a hvg.hu-nak nyilatkozó tűzszerészek véleménye. Aki így hozza működésbe a szerkezetet, az biztosra megy, ráadásul az ilyen "szegények bombáját" még keresőkutyákkal sem mindig lehet kivédeni.
„Összeszorul ilyenkor az ember gyomra, mert mi pont a másik oldalon állunk. Mert az biztos, hogy ez profi meló volt” – ez volt a legelső benyomása egy tűzszerésznek a Teréz körúti robbantásról. Őt is, akárcsak ezen a területen dolgozó több társát arra kérte a hvg.hu, hogy szaktudásuk, tapasztalataik alapján értékeljék az utóbbi idők legnagyobb port kavaró támadását a hétfőn megjelent videófelvétel, illetve az eddig közzétett információkra alapozva. Már csak azért is kíváncsiak voltunk véleményükre, mert – részben az érthetetlenül elkésett rendőrségi kommunikáció miatt – rengeteg ellenőrizetlen híresztelés kering. A kvótanépszavazás finisében, a kérdés átpolitizáltsága miatt névtelenségüket garantálva vállalták a beszélgetést.
Abban, hogy a sapkás, rendőrség szerint 20-as éveiben járó elkövető profi volt, több forrásunk is egyetért. „Ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy kapott ilyen irányú kiképzést, bár ez is elképzelhető. De simán lehet, hogy autodidakta módon képezte ki magát, akár a netről, annyira alaposan, hogy végül így megtervezte és végigcsinálta” – mondta a tűzszerész, hozzátéve, hogy pont ez a begyakorlottság az alap a hivatásosoknál is. „Ezt hívjuk drillnek, amikor a végtelenségig gyakorolsz egy eljárásmódot, míg csak szabályosan be nem vésed. Elképzelhető, hogy ki is ment egy homokbányába és ott tolta neki” – tette hozzá.
Tudta, hogy mit csinál, ezért volt nyugodt
„A kamerafelvételen szakmai szempontból egyetlen fölösleges mozdulatot sem látni” – értett egyet egy szintén tűzszerész körökbe tartozó másik forrásunk. „Látszik, hogy nincs benne félelem, az egész nagyon kiszámított. Amiből az következik, hogy pontosan ismerte az eszközét, pontosan tudta, mit csinál. Ez az ember nem először robbantott, ha nem is élesben, de szerintem gyakorolhatott. Hogy nem először machinált ilyen szerkezettel, az biztos” – magyarázta.
Ugyanis a robbantásos támadások jelentős részénél az elkövetők pont ellentétesen viselkednek, az a céljuk, hogy minél gyorsabban megszabaduljanak a „csomagtól”, illetve a legegyszerűbb megoldást választva előre elrejtik, időzítik azt. „Beletehette volna egy kukába vagy az utca más pontján is elhelyezhette volna, de látszik a felvételen, ahogy majdnem 18 percen át azon a szakaszon járkál, nézelődik, nem zavarja, hogy mi van nála. Ez mutatja, mennyire bízott az eszközben, tudta, hogy nem fog idő előtt működésbe lépni” – mondta. Ellenpéldaként azt a srácot hozta, akinek 2003-ban a Nyugati téren a villamoson robbant fel a hátizsákja, amiben házi készítésű robbanóanyag volt (a többi korábbi robbantásos esetet ebben a cikkben szedtük össze).
Már sejtjük, hogy merre járhatott a körúti robbantó
A hétfőn nyilvánosságra hozott kamerafelvételek alapján beazonosítottuk azt az erzsébetvárosi szállodát, amely előtt biztosan elhaladt a Teréz körúti robbantó. Egy Kertész utcai szórakozóhely kamerája azt is rögzítette, hogy merre hagyhatta el a körutat a robbantó.
A legbiztosabb indítási mód
Az Afganisztánt is megjárt tűzszerész informátorunk is azt emelte ki, hogy a férfi „a lehetséges indítási módok közül a biztosra ment”. „Ezt a tankönyvekben megfigyeléses indítási módnak hívják, amikor pontosan végigköveted, kire akarsz rárobbantani. Mint amit kinn is csináltak az ugyanígy házi készítésű robbanószerkezeteknél: elhelyezik előre, majd mondjuk egy közeli bokorból végignézik, mikor megy el a konvoj civil része, majd a célpontot jelentő NATO-katonáknál hozza működésbe” – mondta.
Így valamennyi forrásunk alátámasztotta azt a már felmerült teóriát, hogy irányított támadás volt, vagy a két rendőr valamelyik tagja, vagy általában a rendőrség ellen. „Meg lehet számolni, legalább 60-70 ember kószál körülötte a felvétel időtartama alatt. Járkál ott jóval nagyobb csoport is, mint a két járőr, de ő kivárja, a megfelelő pillanatban hátralép, de ilyen közel mer maradni” – mondta egyikük. Az, hogy „irányba robbanjon”, szerinte elsajátítható még az interneten elérhető információk alapján is, de mutatja, hogy mennyire utánajárt, esetleg gyakorolt.
Szegények bombája
A felvételen maga a robbanás pillanata is látszik, ami alapján szakértőink többféle szakmai következtetést is levontak. Egyikük szerint a robbanás ereje és a csomag nagysága alapján egy néhány tízdekás anyag lehet a mag, amit még lefojthatott a sebességnövelés érdekében, illetve repeszképző anyagként még szögeket applikált hozzá. Az ilyen, úgynevezett házilag készített robbanószerkezeteknél, amit a profik csak IED-ként emlegetnek az angol neve alapján (improvised explosive device) a repesz gyakorlatilag bármi lehet, ami „kemény, jól repül és sérülés okozására alkalmas, tehát fémdarabok, üvegcserepek is”.
Ahogy fogalmaztak, az ilyen, házilag barkácsolt, improvizált robbanóeszközöket ezért hívják sokszor szegények bombájának is: minimális költségből, közönséges, elérhető összetevőkből előállítható. „Egy pirotechnikai cuccokban is használt izzógyújtó, ami a beindításra szolgál, pár száz forintos tétel. De még egy garázskapu-nyitó is megvan 5 ezer forintból távkapcsolóval együtt, amivel akár 10-20 méterről is működésbe lehet hozni egy házilag barkácsolt hasonló szerkezetet” – sorolta forrásunk, aki még valamire felhívta a figyelmet.
„Minden robbanásnak van egy karakterisztikája. A felvételt többen is megnéztük szakmabeliek, és mindenkinek az tűnt fel, hogy mekkora fénye van, mekkorát szikrázik, mint valami effekt. Még ha számításba is vesszük a késő esti sötétséget, és hogy éjjellátó verzióban készülhetett, akkor is szokatlan. Alapesetben ugyanis szerinte nincs ilyen fényhatás, „a nagyon gyors, tökéletes égés esetén a robbanás csak füst, por és lökés”, kevésbé láng. „Vagyis pont nem úgy néz ki, mint a filmekben a tűzgolyószerű robbanások, ezért is kell ezeket effektként előidézni az erre szolgáló pirotechnikai anyagok segítségével” – jegyezte meg.
A szokatlanul nagy fényhatás miatt szerinte az is elképzelhető, hogy a házi készítésű szerkezetben valamilyen pirotechnikai eszköz, illetve tűzijáték készítésére használható, esetleg abból kiszerelt anyag is volt.
Még a kiképzett kutya sem szúrja ki?
A könnyű beszerzési lehetőségen túl egyik informátorunk szerint az a legijesztőbb, hogy a házilag készült elegyek némelyikét még a robbanószerekre profin kiképzett keresőkutyák sem találják meg. „Például a brüsszeli merényletnél is használt TATP annyira instabil, kezelhetetlen anyag, hogy nem is nagyon gyakorlatoznak vele, de a kiképzési technológiából hiányzik még egy sor más klorát- vagy peroxidbázisú anyag” – mondta. Belső forrásból úgy tudja, hogy a rendőrségi tűzszerészek próbálnak is ebbe az irányba fejlődni, már egy éve dolgoznak újfajta szagmintákkal a dunakeszi rendőrségi kutyakiképző bázison. „A Teréz körúti robbantás nyilván felgyorsítja majd a képzést” – jegyezte meg.
Az afganisztáni hadszínteret megtapasztaló forrásunk szerint a katonai tűzszerészeknél jobb a helyzet, ott „molekulárisan szélesebb spektrumra” képzettek a keresőkutyák. Volt olyan, hogy egy barkácsolt, időben hatástalanított szerkezetnek csak az egyik összetevőjét ismerték, de bejeleztek – mesélte.
Pont a támadás jellege és kivédhetetlensége miatt forrásaink szerint a legbelsőbb szakmai körök is „sokkot kaptak” a történtek miatt. „Mindenki annyira aljas dolognak tartja, ahogy lesben állt. Még nem tudni, mi volt pontosan az indíték, de a két csóri rendőrnek esélye sem volt, hogy megakadályozza ezt” – fogalmazott egyik forrásunk.
Egy ilyen helyzetben tájékoztatni kell
Egy jelenleg biztonsági, korábban nemzetbiztonsági szolgálatoknál dolgozó informátorunk szerint sokat rontott a helyzeten a hivatalos rendőrségi kommunikáció, illetve annak hiánya. „Nyilván ilyenkor megy az egyeztetés a rendőrségi vezetésen belül, illetve a kormánnyal, hogy ki mit nyilatkozhat, ráadásul biztosra akartak menni egy ennyire érzékeny kérdésben. De akkor is elfogadhatatlan, hogy ilyen bénák voltak, és majdnem 20 órán át egyáltalán nem is kommunikáltak. Miközben az internetes oldalakon, Twittertől a Facebookig ezerrel mennek a találgatások, egy csomó rémhírt gerjesztve. Holnap le kellene mondaniuk az ezért felelősöknek. Gondoljunk bele, mi lett volna, ha bármelyik nyugat-európai robbantásnál ennyire nem tájékoztatták volna a közvéleményt egy napon keresztül a történtekről” – jelentette ki.
Hidegvérrel lépett át az áldozatokon a Teréz körúti zacskós alak
Újabb részleteket tudtunk meg a szombati robbantás körülményeiről.
A hosszú hallgatást a biztonsági forrásunk szerint semmilyen szakmai indok nem támasztja alá, ráadásul az elkövető megtalálása szempontjából is pont az lett volna hatékony, ha azonnal osztani kezdik a róla készült fotókat, videókat. „Ezen a szakaszon rengeteg kamera van, nemcsak a közterületiek, hanem az éttermi, irodai, banki felszerelések. Ehhez képest ezt az egy, rossz minőségű felvételt adták közre, ezt is ennyivel később. A begyűjtött, több mint 140 felvétel egyáltalán nem is sok, ráadásul sokkal hamarabb feldolgozható, mint azt a szám alapján a laikusok gondolnák. Ilyenkor oda kell ültetni akár 30 embert 30 monitor elé, és folyamatosan nézni ezeket. Olyan szakaszon járt, ahol a mozgása, a ruhája – még ha ezt cserélte is közben – pontosan visszakövethető egy pontig” – magyarázta.
Olcsó hatásvadászat nyilvánosságra hozni a segítségkérést?
Több forrásunk óriási hibának nevezte azt is, hogy a végül nyilvánosság elé álló rendőri vezetők bemutatták a hangfelvételt arról, ahogy a kevésbé sérült járőr segítséget kér. Egyikük megfogalmazása szerint eleve morálisan is árt, hiszen a rendőrök nem éppen megbecsült, felkészült erőnek érzik magukat mostanság, „gondoljunk csak a határon micsoda körülmények közt állomásoztatott embereikre, és most még ez is”.
„Másrészt ennek a húzásnak semmi értelme nem volt, egyetlen szakmai infó sincs benne, csakis a hatáskeltés lehetett a cél. Egy szerencsétlen, pánikba esett ember, akinek a hozzá legközelebb álló társa a szeme láttára ott van sérülten. Persze, hogy mindenki megsajnálja, ha ezt hallja, de nem éppen annak az erős rendőrnek a képét mutatja, akire minden helyzetben rábíznánk magunkat” – magyarázta informátorunk.
Ennek akkora jelentősége van, hogy kifejezetten képezni szokták az ilyen területen dolgozókat a legsokkolóbb, robbantásos merényletekre is. „Esemény utáni állapot szimulálásának nevezik, levágott végtagokat utánzó kellékekkel, művérrel, az utolsó részletig oktatják és begyakoroltatják a teendőket például a NATO-alakulatoknál. Nagyon leegyszerűsítve: nem ájulhat el, mikor dolga van, ezért előre kiderítik, kik alkalmasak az ilyesmire, illetve képzik a többieket is” – magyarázta.
A robbantásos kiképzésnek ez a része olyan professzionális szintig elmegy, hogy egyes erre szakosodott szervezetek megsérült, sokszor végtaghiányos, egykori katonákat alkalmaznak a helyzetek tökéletes rekonstruálására. Az interneten elérhetőek ilyen oktatásokról fotók és felvételek, egy ilyet csak átkötött link formájában mutatunk, mert annyira élethűek, hogy egyes olvasóinkat zavarhat.
A jelenlegi helyzetben forrásaink attól tartanak leginkább, hogy többféle negatív hatása lehet a Teréz körúton történteknek. A kérdés politikai meglovagolása mellett leginkább attól tartanak, hogy „egy nagyon ostoba folyamat kezdete is lehet ez a felfokozottság”. Ahogy egyikük fogalmazott, ez egy tipikus gazdaságbiztonság- és közbiztonságérzékeny helyzet, ami azt jelenti, hogy 5 megfelelő helyre elhelyezett, akár üres hátizsákkal gerjesztett bombariadóval meg lehetne bénítani Budapestet.
