Jóléti paradoxonnak is nevezik azt, ami a magyarokkal történik.
Az anyagi jólét és a boldogság között van ugyan összefüggés, de nem egyenesen arányos a két dolog egymással, erről már régóta ír a szakirodalom Magyarország kapcsán, ahol az életfeltételek fokozatos javulása ellenére az emberek jelentős része egyre rosszabbul érzi magát.
Például éppen az életminőséget javító kádári reformok idején, a 80-as évekre nőtt meg úgy a magyarországi öngyilkosságok száma, hogy a népességhez viszonyított arányukat tekintve az ország világelső lett.
Miközben tehát Magyarország egészségügyi, oktatási, anyagi tekintetben is jobban áll számos afrikai, ázsiai és latin-amerikai országgal, az önértékelés ezzel nem vág egybe, az élettel elégedettség nemzetközi felméréseiben Magyarország a hátsó traktusban foglal helyet.
Persze, a kormányok is tehetnek a rossz közérzetről. De hogy hogyan, azt elolvashatja a friss HVG Rosszkedvünk tere című cikkében.