Itthon Domány András 2016. szeptember. 20. 18:57

A kormány elébe menne a zsúfolt börtönök miatti panaszoknak

Domány András
Szerzőnk Domány András

Rövidebb időt töltsenek a rabok a börtönben, hatásosabban tehessenek panaszt, és ha igazuk van, kapjanak sérelmükkel arányos kártalanítást – ezt tartalmazza egy kedden benyújtott törvényjavaslat.

Trócsányi László igazságügyi miniszter az indoklásban elismeri: a kormányt az késztette erre a lépésre, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága többször elmarasztalta a büntetés-végrehajtási intézetek nemzetközi szerződésekbe ütköző zsúfoltsága miatt. Egy 2015-ös ítélet határozottan felszólította Magyarországot „az egyezménysértő fogvatartási körülmények” megszüntetésére, valamint hatékony jogorvoslat kialakítására.

A tervezet egyebek mellett kiterjeszti a nemrég bevezetett reintegrációs őrizet lehetőségét. Azok tölthetik a szabadulás előtti utolsó hat hónapot otthon, elektronikus nyomkövetővel és korlátozott mozgásszabadsággal, akiket első alkalommal ítéltek el öt évet meg nem haladó, fogház- vagy börtönfokozatban végrehajtandó szabadságvesztésre, és nem személy elleni erőszakos bűncselekményt követtek el.

Most az időtartamot 10-12 hónapra emeli a javaslat, és kiterjeszti többek között az olyan bűnismétlőkre, akik nem minősülnek visszaesőnek, mert például másodszor is csak gondatlanság miatt kerültek összeütközésbe a törvénnyel. A miniszter szerint ezzel eleve csökkenhet a zsúfoltság a cellákban.

Újdonság lesz az is, hogy az elítéltek kérhetik áthelyezésüket az előírásoknak meg nem felelő helyekről, ha pedig ez nem teljesül, napi 1200-1600 forint kártalanítás jár nekik. Ez azonban csak a jövőbeli sérelmekre vonatkozik, és a miniszter azt reméli, hogy az újonnan épülő börtönök miatt kevesebb lesz a jogos panasz. Ha pedig mégis, a parancsnok „más zárkába helyezheti át az elítéltet, vagy számára több szabad levegőn tartózkodást engedélyezhet, illetve egyes kapcsolattartási formák tekintetében megnövelheti azok gyakoriságát vagy hosszát”.

Jelentős változás, hogy az elítélt anyák mindig együtt lehetnek majd az egy évesnél kisebb gyermekükkel a börtön anya-gyermek részlegén, nem csak akkor, ha a gyermek már a börtönben született. Ezt az indokolatlan megkülönböztetést az ombudsman is kifogásolta.

Hiszen annak a gyereknek is jobb, ha az anyja szoptatja, aki már a bv-intézetbe bevonulás előtt született. De ez természetesen nem vonatkozik arra az esetre, ha az anya éppen a gyerek elleni cselekményért kapott büntetést. Továbbá nagyon figyelik, hogy megfelelően bánik-e a kicsivel, és a bíróság minden konkrét esetben egyedileg dönti el, ez-e a jó megoldás a gyerek számára, vagy inkább gondozzák más közeli hozzátartozók, például a nagyszülők. 

A szaktárca felállított egy gyorsasági rekordot is. Az Alkotmánybíróság hétfőn, 19-én hirdette ki, hogy a bűnügyi költségekre vonatkozó egyik jogszabályrész alaptörvény-ellenes, és a 24 óra múlva benyújtott törvényjavaslat máris tartalmazza a hibát kijavító új szöveget.

Bűnügyi költséggel kapcsolatos rendelkezést semmisített meg az Alkotmánybíróság

Az Alkotmánybíróság hétfőn kihirdetett határozatában alaptörvénybe ütközőnek minősítette és ezért megsemmisítette a büntetőeljárási törvény bűnügyi költségre vonatkozó egyik rendelkezését.

Hirdetés
hvg360 Hamvay Péter 2024. november. 28. 15:20

Magyar Péter a politikai sárm iskolapéldája – interjú Sonnevend Júlia amerikai-magyar médiaszociológussal

A sárm, amivel korunk politikusainak egy része él, azt sugallja, hogy „olyan vagyok, mint te, úgy gondolkodom, úgy élek, mint te<strong>”</strong>, még akkor is, ha ez nincs is így – mondja Sonnevend Júlia. Az amerikai-magyar médiaszociológust a témában írt sikerkönyvéről, Orbán Viktorról, Magyar Péterről, Kim Dzsongunról és az egyesült államokbeli karrierjéről kérdeztük.