Az Index annak járt utána, hogyan szerezhette meg a magyar kormány a kampányoláshoz olyan külföldön élő magyarok címét, akiknek nincs itthon bejelentett lakcímük. A lapnak nyilatkozó adatvédelmi szakértő szerint az adatvédelem szabályok megsértésével küldték szét a miniszterelnök népszavazásra buzdító levelét.
A külföldi magyarok népszavazása ügyében több furcsaság is van. Míg a határon túliak levélben is szavazhatnak, a külföldre költözött magyaroknak személyesen kell elmenniük a követségekre voksolni. Az Indexnek emellett többen is jelezték, hogy nem jegyeztették be itthon külföldi lakcímüket, a kormány mégis megtalálta őket.
A legtöbbször az történt, hogy a külföldi magyarok új útlevelük kipostázásához adták meg a külföldi címüket a követségen vagy konzulátuson. Majd ugyanerre a címre később megérkezett a kampánylevél. Ilyen esetről számoltak be a lapnak Kanadából, Németországból és Angliából is.
Az Index megkérdezte az ügyben Havasi Bertalant, a miniszterelnök sajtófőnökét, aki a Kormányzati Tájékoztatási Központon keresztül válaszolt. Közölte, hogy a külföldön élő nagykorú magyar állampolgárok név- és lakcímadatait a Miniszterelnöki Kabinetiroda a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalától igényelte. A kampányleveket a Magyar Posta állítja össze és juttatja el a címzetteknek, vagyis a tájékoztató levelek kiküldésében a külképviseletek nem működnek közre – tette hozzá.
A magyar állampolgárok adatait kezelő hivatalban megvannak tehát a külföldi magyar állampolgárok címei, és a miniszterelnök stábja tőlük kapta meg azokat. A követségek automatikusan elküldik ugyanis Magyarországra azokat az adatokat, amiket teljesen más célból kaptak meg a külföldi magyaroktól – egészítette ki az Index.
Szabó Máté Dániel adatvédelmi szakértő emlékeztetett, hogy az adatok kezelésénél a célhoz kötöttség elve érvényesül, azaz az adatot csak arra a célra lehet felhasználni, amire megadták. Lehetséges ugyanakkor, hogy van egy olyan részletszabály, ami ezt az adattovábbítást lehetővé teszi, de ez akkor alkotmányossági kérdéseket feszeget – tette hozzá.
A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának válasza egyelőre nem ismert az ügyben.