Orbán Viktor a pozsonyi informális EU-csúcs utáni sajtótájékoztatóján elismerte, hogy nem sikerült megváltoztatnia az unió bevándorláspolitikáját, pedig ezzel a céllal utazott oda. Beszámolt azért sikerről is - bár ez különösebb meglepetést nem okozott senkinek.
Még csak informális csúcsnak sem nagyon lehetett nevezni – így jellemezte Orbán Viktor péntek este a pozsonyi informális EU-csúcsot. A miniszterelnök a 27 állam- és kormányfő találkozóját jellemezve a „tanácskozás” szóban egyezett ki magával. Igaz, ez most nem okozott meglepetést, hiszen azt már a reggeli startnál minden résztvevő igyekezett tisztázni: döntéshozatalra ne nagyon számítson senki a szlovák EU-elnökség rendezvényén – nem is ez volt az eredeti cél, hanem az, hogy a britek kilépése utáni helyzetről tárgyaljanak a britek nélkül.
Ehhez képest leginkább olyan kérdések kerültek terítékre, amelyek sürgetőbbek annál, nemhogy megvárják vele a szigetország – a jelenlegi menetrend szerint valamikor 2019-ben esedékes – kilépését. A jövőbetekintés is előkerült persze, Orbán szerint legalábbis a csúcs „magyar szempontból” azért mondható sikeresnek, mivel választ kaptak arra a kérdésre: folytatódik-e az EU szétesése. A rövid válasz: nem. Vagyis mások nem terveznek kilépni, a többi 27 tagország együtt képzeli el a jövőt.
Menetrendcsomag
Ez persze távolról sem jelenti azt, hogy ugyanúgy is képzelnék. A tanácskozásra ugyanis több menetrenddel készültek, mint ahányat egy vidéki nagyváros vasútállomására aggatnak ki. Donald Tusk, a tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnökének programcsomagja mellett Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is egy 14 pontból álló tervet ismertetett.
A javaslatai közül több elhangzott már szerdán, az Európai Parlament strasbourgi ülésén tartott évértékelő beszédében. Ilyen az uniós határok és tengerpartok védelmét segítő szolgálat kiépítése, uniós támogatás a török-bolgár határ ellenőrzésére – ezt egyébként Orbán Viktor is a csúcs egyik sikeres eredményeként említette. De Juncker a szerdán vázolt programból felhozta a nevéhez kötött beruházási terv megduplázását is (a program két évvel ezelőtti bejelentésekor 315 milliárd eurónyi beruházást generáló hitelt és garanciát kínált az EU, a célszám most 2020-ig 500 milliárdra, 2022-ig pedig 615 milliárdra nőhet), a digitális gazdaság vagy a tőkepiaci unió kiépítését is.
Orbán: Nem sikerült megváltoztatni Brüsszel önsorsrontó és naiv bevándorláspolitikáját
És persze szóba került a migrációs helyzet kezelése is: a bizottság elnöke egyfelől egy afrikai beruházásokat segítő programot hirdetett, Európában pedig fiatal önkénteseket toborozna humanitárius segítségnyújtásra és közös katonai főhadiszállást tervez.
Az uniós védelmi együttműködés erősítése a német és a francia vezetők javaslatcsomagjában is szerepelt, míg az európai haderő erősítése a visegrádi négyek menetrendjében kapott fontos szerepet. Arról azonban még nincs egyetértés, hogy ezt miből is finanszíroznák – mondta el a HVG érdeklődésére Orbán Viktor. A miniszterelnök elképzelése szerint uniós és tagállami pénzeket is áldoznának erre a célra.
Orbán részletesen beszélt a visegrádi országok által benyújtott javaslatcsomagjáról. Szerinte Brüsszelben másképp képzelik a szolidaritást, mint ahogy ők.
Az a megfogalmazás, hogy aki befogad migránst, az szolidáris, aki nem, az meg nem, az rosszkedvre okot adó leegyszerűsítés. Ha Magyarország magára vállalja a határőrizet költségét, akkor nem csak magát védi, hanem szolidáris Európával is
– mondta a kormányfő, aki azért azt is kiemelte, abban kudarcot vallott, hogy sikerüljön megváltoztatnia Brüsszel „önsorsrontó és naiv” bevándorláspolitikáját.
Egy év alatt a helyzet mit sem változott például a görög határon – mondta, beszámolt azért arról is, hogy konkrét javaslat van az elmúlt egy évben több országban felfüggesztett schengeni határőrizeti rendszer újbóli átjárhatóságának megteremtésére. Ez valamikor november vége és december eleje között történhet meg.
A menekültválságról egyébként legközelebb szeptember 24-én tárgyalnak – igaz, ez nem uniós csúcs lesz, hanem a balkáni menekültútvonal államai, illetve Ausztria és Németország vezetői tesznek újabb kísérletet a probléma kezelésére.
Szorít az idő
Ami pedig az unió megújítására vonatkozó ötleteket illeti, azokat a tervek szerint márciusban Rómában önthetik végső formába – ha másképp nem megy, ennek érdekében a jövő év első felében elnöklő Málta is összehívhat a mostanihoz hasonló találkozót. A márciusi találkozó időpontja és helyszíne is szimbolikus: ekkor ünneplik majd az EU alapját adó Európai Gazdasági Közösséget megalapító római szerződés aláírásának hatvanadik évfordulóját.
Egy másik fontos szempont is lebeghetett az uniót megújítani igyekvő vezetők előtt az időpont megválasztásakor. Jövőre ugyanis a két legnagyobb államban is fontos voksolást tartanak: a németek ősszel az új szövetségi parlamentet és kancellárt, a franciák pedig májusban új államfőt választanak. Az ezeket megelőző kampányok pedig újból erőt adhatnak az unió legnagyobb ellenségének, a nemzeti politizálásnak. Különösen, hogy a franciáknál és a németeknél is egyre komolyabb fenyegetést jelentenek alapvetően EU-párti kormányok számára az euroszkeptikus (és menekültellenes) erők, például a francia Nemzeti Front vagy a németeknél az AFD, amely éppen a múlt heti meckleburg-elő-pomeránai tartományi választásokon előzte meg Angela Merkel kancellár pártját, a CDU-t.
És persze addigra nem csak a menetrendeket kellene összefésülni, de el kellene simítani az olyan ellentéteket is, mint amilyenek a luxemburgi külügyminiszter magyar kormányt ostorozó kijelentései miatt voltak a két ország között. Xavier Bettel, a nagyhercegség miniszterelnöke már a csúcs előtt és közben is közölte magyar kollégájával: Jean Asselborn kijelentése nem tükrözi kormánya álláspontját. Így pedig Orbán Viktor szerint az átkerült az irodalmi magánvélemény kategóriájába, amelynek megvitatása a PEN Club feladata, nem pedig a politikusoké.
