A terrorcselekménnyel vádolt Budaházy Györgyre – mint a támadások kitervelőjére – 20 évet kért az ügyész, azonban első fokon a bíróság 13 évre ítélte, a többi vádlott is börtönbüntetést kapott, a legenyhébb 5 év szabadságvesztés. Mindenki felmentésért vagy legalább enyhítésért fellebbezett.
Taps és "Budaházy-Budaházy" skandálás fogadta a terrorcsoport vezetésével vádolt Budaházy Györgyöt a Fővárosi Törvényszéken, ahol ma hirdettek ítéletet, első fokon. A szimpatizánsok között ott volt Morvai Krisztina jobbikos európai parlamenti képviselő is, a tárgyalásra használt díszterem teljesen megtelt.
Budaházy György első fokon 13 év fegyházat kapott terrorcselekmény, testi sértés és kényszerítés miatt, feltételesen sem bocsátható szabadlábra. A büntetés idejébe beleszámítják az előzetesben és házi őrizetben töltött éveket is. Budaházy György egyik társa 12 év fegyházbüntetést kapott terrorcselekmény, lopás, lőfegyverrel visszaélés miatt, négyen 10 évet, egy további személy pedig 9 évet kapott. Ketten kaptak két év körüli felfüggesztett szabadságvesztést, a többiek pedig 5-7 év körüli letöltendő szabadságvesztést.
A tárgyalás végén mindenki felmentésért vagy legalább enyhítésért fellebbezett. Az ügyész a 15,16 és 17-ed rendű vádlott kivételével kezdeményezte a többi vádlott előzetes letartóztatását. Végül senki sem került előzetesbe, házi őrizettel vagy lakhelyelhagyási tilalommal súlytották a vádlottakat, Budaházy például házi őrizetben várja a másodfokot, a házi őrizet ellen is fellebbezett.
Balhé is volt - Morvai feljelentést tett
A hallgatóság az ítélethirdetés alatt többször felmorajlott, amikor pedig az ügyész a fellebbezésről nyilatkozott, a hallgatóságból pfujoltak. Morvai Krisztina is belebeszélt: az MTI tudósítása szerint azt mondta, az ügyész már ismeri az írásba foglalt ítéleteket.
A bíróság folyosóján azt kiabálták, hogy "vérbíró", "gyilkosok", valamint Budaházy nevét skandálták. A teremben a hallgatóság egy része elénekelte a himnuszt és a székely himnuszt. A bíró kérésére a rendőrök elkezdték a tárgyalóterem kiürítését. Tudósítónk szerint a tárgyalóteremben "Gyurcsányozás" és koncepciós perezés is volt, a kiabálás miatt kiküldött rokonok sírva fakadtak. A tárgyalóteremben csak Morvai Krisztina maradhatott, mert ő Európai Parlamenti képviselő. Morvai hivatali visszaélés miatt telefonon feljelentést tett.
A pillanat:
A per reggel 9-kor kezdődött, háromig nem volt szünet, akkor is csak 20 perc, hogy döntsenek az előzetes letartóztatásról.
Robbantással keltett félelmet
A vád szerint a Budaházy György által létrehozott Magyarok Nyilai elnevezésű terrorszervezet 2007 és 2009 között erőszakos eszközökkel próbálta megváltoztatni a kormánypártok politikáját: először az egészségügyi törvény elfogadását, majd Gyurcsány Ferenc lemondása után Bajnai Gordon kormányalakítását próbálták megakadályozni és előrehozott választásokat kikényszeríteni.
A vádlottak az ügyészség szerint Molotov-koktéllal támadtak meg MSZP- és SZDSZ-pártirodákat, képviselők lakásait, de Hiller István akkori oktatási miniszter és Kóka János szabad demokrata frakcióvezető otthona sem úszta meg. Szilvásy György titkosszolgálatokat felügyelő miniszter vidéki házánál is robbantottak.
Bár senki sem sérült meg, az ügyészség szerint a terrorcselekmények a rongálással is megvalósultak.
Állítólag a Fidesz-irodák elleni támadás is szóba került, de ebben vita volt, Budaházy pedig a vád szerint azt mondta, "most még ne".
Csintalan Sándor exszocialista képviselőt, a Hír Tv műsorvezetőjét véresre verték – ezt a támadás után a Magyarok Nyilai nevű szervezet magára is vállalta – ugyanúgy egyébként, ahogy a politikusok háza elleni támadást is. Csintalan azért "bűnhődött", mert huligánoknak nevezte a Hunnia Mozgalom tagjait. Négyen támadtak rá egy vascsővel, akkor hagyták abba bántalmazását, mikor már az életéért könyörgött. A pénztárcáját mindenesetre elvették. Emiatt is vádat emeltek.
A székesfehérvári bankautomatát is felrobbantották, hogy pénzhez jussanak.
Az ügyészség szerint a Vörös Csepel szórakozóhely, a Broadway Jegyiroda és két melegbár elleni támadásnak a lakosság egyes csoportjainak megfélemlítése volt a célja. Miután az egyik felgyújtott bárban voltak vendégek, abban az esetben aljas indokból, különös kegyetlenséggel, több emberen elkövetett emberölés kísérletével valósult meg a vádhatóság szerint a terrorcselekmény.
A vádlottak túlnyomó többsége tagadta bűnösségét, ám volt, aki magára és másokra is terhelő vallomást tett. Az egyik korábbi gyanúsított például, aki a hatóságokkal együttműködött, a tárgyaláson már tanúként tett társaira terhelő vallomást. Az egyik vádlott beszélgetéseiről pedig többórányi hangfelvétel készült, amely az ügyészség szerint lényeges pontokon támasztja alá a vádat.
Az ügyész vádbeszédében tavasszal húsz évet megközelítő fegyházbüntetést indítványozott az első- és másodrendű vádlottnak, és tíz-tizenöt év körülit még tucatnyi társuknak. Kiemelte: ilyen hosszan tartó, szervezett terrorcselekmény-sorozatra Magyarországon az elmúlt évtizedekben nem volt példa, ezért indokolt szigorú büntetések kiszabása.
Az ügyészség szerint alapos szervezés és szigorú hierarchia jellemezte a terrorcsoportot, vezetője, Budaházy György a "katonai parancsnokság" elnevezést használta, "katonái" pedig jelentettek neki, az ő irányításával vidéken gyakorlatoztak, felkészültek például a Molotov-koktélos támadásokra. A célpontokat előre kiszemelték, felderítették, a támadásokat előkészítették.
Ez csak véleménykifejezés – érvelt az ügyvéd
Minden vádpont alól felmentést kért ugyanakkor májusi védőbeszédében a terrorcselekménnyel vádolt Budaházy György ügyvédje, aki a párizsi és brüsszeli véres merényletekre utalva úgy fogalmazott: "boldog az az ország, amelynek ilyen terroristái vannak".
Szikinger István szerint a nyomozás során több törvénytelenség történt: kényszerítettek, fenyegettek gyanúsítottakat, a titkos információgyűjtés anyagát jogellenes módon szerezték be, és miközben volt olyan házkutatás, ahol a fel nem használt metrójegyeket is lefoglalták, Budaházy György telefonjának még a híváslistája sem szerepel a terhelő bizonyítékok között.
Az ügyvéd szerint a terhelő vallomások többségét olyanok tették, akik vagy valamilyen módon, akár anyagilag érdekeltek voltak, vagy pedig megfélemlítettek. A vádbeli esetek nem terrorcselekmények, hiszen nem kényszerítés, csupán véleménykifejezés volt a céljuk. Kisebb súlyú rongálások, amelyeket esetenként maguk a sértettek sem tudtak mire vélni. Például Szilvásy György a vidéki házánál történt robbantás után azt is elképzelhetőnek tartotta, hogy csak a kint felejtett hígító okozta a kisebb detonációt.
A terrorcselekmények miatt folyó eljárásban Budaházy Györgyöt 2009 júniusában fogták el és helyezték előzetes letartóztatásba, a büntetőper még a törvényszék jogelődjén, a Fővárosi Bíróságon kezdődött több mint öt éve, 2011 márciusában.
Budaházy György előzetes letartóztatása több mint két évig tartott, 2011 szeptemberében a bíróság házi őrizetet rendelt el, amelyet később lakhelyelhagyási tilalomra enyhített, majd 2014 júniusában minden kényszerintézkedést megszüntetett.
Budaházy György neve 2002-ben vált ismertté, amikor a választás eredménye, a szocialista-szabad demokrata koalíció győzelme ellen tiltakozva néhány társával lezárta az Erzsébet hidat. A következő években tüntetéseket szervezett, és több eljárás folyt ellene. Néhány – a 2006. őszi események idején és a következő hónapokban közzétett – internetes írása miatt például jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásának előkészülete miatt, ám abban az ügyben végül a Kúria 2012 júniusában bűncselekmény hiányában felmentette. Akkoriban a Kúria a Szabadság téri szovjet emlékmű megrongálása miatt indított büntetőügyben pénzbüntetéssel sújtotta Budaházy Györgyöt. Részben neki adtak viszont igazat az általa a Budapesti Rendőr-főkapitányság ellen egy tíz évvel korábbi rendőri intézkedés miatt indított polgári perben.
