Pár hét múlva tetőzik a parlagfűszezon, allergiások milliói szenvednek majd, csak mert a kormány idén is magasról tesz rájuk – állítja Kelen Andrásné, a Parlagfűpollen No Egyesület nevű szakmai szervezet vezetője. Többéves, hiábavaló harc után úgy döntött, kiáll több mint kritikus véleményével: a minisztérium elherdálta a parlagfűirtásra szánt közpénzt, a politikusok pedig semmit nem tesznek a sokak életét megkeserítő probléma megoldásáért.
Hvg.hu: Lassan két éve tart a hvg.hu cikksorozata a parlagfű-gate-ről, amelynek utolsó fordulataként megírtuk, milyen nagyvonalúan költötték el civil szervezetek az állami pályázaton nyert milliókat. Tényleg több mint 40 ezer forintos cipő kell a parlagfűirtáshoz?
Kelen Andrásné, a Parlagfűpollen No Egyesület vezetője: Ebből annyi igaz, hogy cipő kell, mint bárkinek, aki kimegy dolgozni a határba. De szerintem még az sem biztos, hogy parlagfüvet irtani mennek abban a cipőben – különben az allergénnel fertőzött területeknek nem csak kevesebb mint 1 százalékát találnák meg.
Hvg.hu: Ez az 1 százalék alatti teljesítmény nem irreálisan kevés? Hiszen ha jól tudom, csak becsült adatokkal tudnak dolgozni.
K. A.: A hivatalos szervek minden évben állítják, hogy 3-6 ezer hektár fertőzött területet találnak meg. A szervezetünk egységterületekből kiinduló számításai szerint 700-800 ezer hektár fertőzött terület van Magyarországon, így jön ki ez a szám. Valóban becsült szám. De önmagában az a tény, hogy a pollenkoncentráció szintje évek óta gyakorlatilag változatlan, bizonyítja, hogy a kormány nem oldja meg ezt a súlyos egészségügyi és nemzetgazdasági problémát.
Hvg.hu: Mert nem tudják, vagy mert nem akarják megoldani?
K. A.: Több éve próbálkozunk náluk, és mostanra állítom: nem is akarják megoldani. Nem ezt diktálja a politikai érdek, illetve nem lehet rá politikát építeni.
Hvg.hu: De kétmillió allergiás is érintett lehet, akinek évről évre ilyentájt – kár szépíteni – taknya-nyála egybefolyik, prüszköl és anyázik. Ez már komoly társadalmi bázis, aminek politikailag is megérné a kedvét keresni.
K. A.: Számszerűen az lehetne, hiszen mindenkinek a családjában van valaki, aki allergiától szenved. Az egyesületünkhöz halomra jönnek a kétségbeesett levelek, hogy rosszul van a gyerek, a család meg teljesen készen van, és kérdezik, mit tegyenek. És a kegyetlen válasz erre az, hogy menjenek olyan helyre, ahol nincs pollen – vagyis külföldre.
Hvg.hu: De miért nem követelik a helyzet megoldását? Bár az utóbbi években az időjárás állítólag kedvező volt abból a szempontból, hogy nem robbant be az allergiabomba, amivel egyes szakemberek riogatnak.
K. A.: A nagy kánikulák miatt tényleg nem tudott annyira fejlődni a parlagfű, így a kritikus berobbanás elmaradt. De volt olyan év, méghozzá a kérdésért jelenleg is felelős Fazekas Sándor minisztersége alatt, amikor légköbméterenként az orvosilag elfogadható 30 darab pollen helyett 1000 pollen volt a levegőben. És akkor sem érdekelte a kormányzatot. Pedig minden érintett rosszul volt, és tömte magába a gyógyszereket. Csak aztán jön egy nagyobb eső, enyhül a helyzet, vagy átmenetileg segítenek a bekapkodott szerek.
Hvg.hu: Lehet, hogy ez a szezonalitás az akadálya annak, hogy komolyan vegyék a problémát? Mondván, „úgyis elmúlik”?
K. A.: Ez az egyik fő ok, hiszen „csak” 6-8-10 hét a csúcsidőszak. Az meg elmegy azzal, hogy a szerencsétlen allergiás orvoshoz megy – már ha elmegy –, kap rá gyógyszert, az hatni kezd, akkor boldog, hogy végre jobban van. Közben vége a szezonnak, beáll a fagy – csakhogy a következő évben minden kezdődik elölről, és a szervezetünk megsínyli, kialakulnak a keresztallergiák és az asztma.
A többség beletörődött abba, hogy minden évben rosszul lesz. És nem gondolkodik egy lépéssel tovább, hogy mégis ki a felelős, kinek a feladata is lenne a pollenkoncentráció csökkentése.
Hvg.hu: Ez azért a gyógyszercégeknek üzletnek nem rossz, mindenhol ott virítanak a vény nélküli allergiaszerek reklámjai.
K. A.: És az emberek ezeket be is veszik, próbálkoznak mindenfélével. Az adataink alapján 40 milliárdot költünk allergia elleni gyógyszerre, ehhez jön még a kezelések költsége, amit 80 milliárdra becsülnek. Vagyis évente 120 milliárdot elköltünk, és ez csak a tüneti kezelés.
Hvg.hu: Olyan szempontból viszont rossz üzlet, hogy sok hozzánk érkező turista állítólag inkább előbb hazautazik emiatt, ez igaz?
K. A.: Aki hajlamos rá, az átjön a határon, és már érzi. Jót tesz az országimázsnak, hogy ennek már nemzetközi visszhangja is van, cikkek jelentek meg külföldi sajtóban arról, hogy a parlagfű virágzása idején inkább ne utazzon Magyarországra, aki érzékeny lehet az allergén növényekre.
Hvg.hu: Ennyire hungarikum lenne a parlagfű?
K. A.: Az ország adottságai miatt nálunk legrosszabb a helyzet, a gyomnövény számára kedvező a klíma, ráadásul az összterülethez képest sok a mezőgazdasági terület, ahol a parlagfű abszolút többsége található. De pont ennek tudatában kellene fokozottan koncentrálni rá. Ráadásul nálunk még olyan terület sincs, ahová el lehetne előle menekülni, nincsen tengerünk, magas hegységeink. Mégsem törődnek vele.
Hvg.hu: Két éve törődtek vele, miután az egyesület bíróságon olyan iratokat perelt ki, amelyek alapján megírtuk, hogyan kótyavetyélték el az állampolgárok által parlagfű-mentesítésre felajánlott 1 százalékból származó összeget. Óriási botrány lett belőle, önöket is ez után vonták be a szakmai egyeztetésbe.
K. A.: Erről annyit, hogy mielőtt megnyertük volna ezt a közérdekű adatokért vívott pert,
próbáltunk időpontot kérni Fazekas miniszter úrhoz. A titkárnője útján azt üzente, hogy nem ér rá beszélni sem velünk, sem abban az évben, sem a rákövetkezőben.
Hvg.hu: Végül kénytelen volt Fazekas Sándor nemcsak egyeztetni, de nyíltan mea culpázni, amikor az is kiderült, hogy cipőtisztító gépre és a hivatalok rezsijére ment el az 1,1 milliárdos összeg jelentős része. A személyi felelősök felkutatását is megígérte, tudnak arról, hogy meglettek-e?
K. A.: Azóta sem volt lehetőségünk miniszter úrral egyeztetni, és később már azt nyilatkozta, hogy személyi felelős nincs is. A Földművelésügyi Minisztériumban az egész szakkérdést rátestálták egy főosztályvezető-helyettesére, aki teljesen tehetetlen. Hiszen rendszerszintű a probléma: a parlagfű-mentesítést pont arra a minisztériumra bízták, amelyik tulajdonképpen ellenérdekelt, hiszen a gazdák érdekeit előbbre sorolja. Ezért hiába van a parlagfű nagyobb része könnyen beazonosítható mezőgazdasági területen, meg sem akarják találni. Ha mégis kénytelen megtalálni, mert mondjuk valaki bejelenti, akkor találnak jogi kibúvót, és nem büntetik meg, nem akarnak konfrontálódni a gazdákkal. Nagyon úgy tűnik, hogy a kérdésben eljáró állami szerveknek, vagyis a földhivataloknak és a növényvédelmi hatóságoknak felülről ki van adva, hogy ne törjék magukat. Ezzel viszont olyanokat védenek, akik a nemzet egészségét teszik tönkre.
Hvg.hu: De mi van, ha a tudatos állampolgár megtalálja, és bejelentést tesz? Akkor elvileg nem lehet nem intézkedni.
K. A.: Mondom a legdurvább esetünket: az egyesületünk egyik hivatalos, 2014-ben tett bejelentésére pár hete jött meg a végleges reagálás.
Hvg.hu: Akkor már kétszer elvirágzott, tél lett, és újra kihajtott az a parlagfű. És mit válaszoltak két év után?
K. A.: Hogy megoldódott, a tulajdonos eleget tett a kötelezettségének. Szinte mindig ez a válasz, ezért évek óta úgy teszteljük a rendszert, hogy az értesítés után visszamegyünk ellenőrizni, tényleg megcsinálták-e. És egy csomó esetben a papíron már nem létező parlagfű nyakig ért ugyanazon a területen. Az egyik ilyen Pest megyei helyre odahívtuk a minisztérium államtitkárát és a sajtót. Az államtitkár megígérte, hogy eljön, és ha tényleg hazudtak a mentesítésről, intézkedik. Aztán lemondta, ki sem jött.
Hvg.hu: A botrány hatására visszacsoportosított 642 millió forintból el lehetett volna érni drasztikus változást?
K. A.: Az a pénz bőven elég lett volna arra, hogy felmérjék az egész országot, és időben elinduljon a végrehajtás.
Hvg.hu: E helyett a pénz nagy részét, 540 milliót pályázat útján civil szervezetek közt osztottak szét, amiből milliós fűnyíró traktorokat és azt a bizonyos 45 ezres cipőt vették meg belőle.
K. A.: Könyörögtünk a minisztériumnak, hogy ne írjanak ki pályázatot, ne szórják szét ezt a hatalmas összeget civil szervezetek közt. De ez volt számukra a legegyszerűbb, sajtótájékoztatón jelentették be, hogy az 1 százalékból összejött pénzt „a civilek adták, a civilek visszakapják”. A kormánynak ez a tökéletes megoldás, áttolták a szervezetekre a problémát, és még lehet is hivatkozni rá, hogy lám-lám, pénzt kaptak, majd ők megoldják. Pedig a parlagfű-mentesítés a kormány visszautasíthatatlan kötelessége.
Hvg.hu: Több mint 160 kis szervezet, köztük falusi nőegylet, horgászklub és birkózóegyesület is milliókat kapott mentesítésre.
K. A.: Ha maga beadja a pályázatot, simán kapott volna milliókat traktorra.
Hvg.hu: Furán festene, ahogy leparkolom a HVG szerkesztőségénél. Többet megkerestünk a győztes szervezetek közül, és beismerték, hogy csak a pályázat miatt vették fel tevékenységi körükbe a parlagfűirtást.
K. A.: Azt tudom, hogy magam több mint 10 éve foglalkozom ezzel, és a győztes szervezetek közül egynek még a nevét sem hallottam. Ami persze nem jelenti, hogy némelyik nem irtott korábban parlagfüvet. De utólag elárulom: a pályázati kiírás első verziójába a minisztérium még azt sem akarta előírni, hogy a többmilliós támogatásért cserébe egyáltalán parlagfüvet kell irtani. Nagyjából annyi volt a pályázat, hogy ’viheted a gépet’ – miért ne használták volna ki? Mi harcoltuk ki, hogy írják elő, a támogatásért mit követelnek meg, pl. ha a valaki a maximális 5 milliós összeget kapja, akkor hány hektár parlagfüvet kell kiirtania 5 éven át. Azonban úgy tudjuk, a szerződésükbe végül csak a kötelező területnagyság került bele, de az nem, hogy ennek mind parlagfüves területnek kell lennie. Vagyis ha a horgászegyesület továbbra is nyírja a tava körüli területet, amin pár szál parlagfű van, a kutya nem kéri számon. Kapott hozzá az államtól ajándékba vadiúj gépeket.
Hvg.hu: Kimondhatjuk, hogy hiába figyelmeztette előre a szaktárcát több szakmai szervezet, elherdálták a pénzt?
K. A.: Egyértelműen. A parlagfű-mentesítés a kormány kötelessége, országos koordinációt, hatósági jogkört igénylő feladat. Ezért kérjük évek óta, hogy nevezzenek ki egy személyi felelőst, egy kormánybiztost. Szinte már mindennek van kormánybiztosa, ennek nincs. Pedig még az ombudsman is ezt javasolta a kormánynak, de arra is tesznek. Pedig a minisztériumtól – és így a gazdáktól – független felelősként ő előírhatná a pollenkoncentráció 200 db/m³ alá csökkentését már az idén. És ez elérhető is lenne.
Hvg.hu: Ha felkérnék, lenne kormánybiztos?
K. A.: Nem. Mert nem gondolnák komolyan, és az úgy nem megy.
Hvg.hu: Reális ez, hogy akár egyetlen év alatt meg lehetne oldani a problémát?
K. A.: Azonnal érezhető lenne a javulás, mert a pollenkoncentráció drasztikusan leesne, ha egy idényben intézkednének. Ehhez
csak annyi kéne, hogy tavasszal készítsék elő, majd július-augusztusban nonstop menjenek és tartassák be a szabályokat a hivatalos szervek.
Már azt is javasoltuk, válasszunk ki egy adott területet, és ott próbáljuk ki ezt élesben.
Hvg.hu: Próbamegye?
K. A.: Pontosan. Szabályosan megijedtek a minisztériumban az ötlettől. Hiszen akkor kiderülne, mennyire egyszerű lenne a megoldás. De hivatalosan persze arra hivatkozva dobták vissza az ötletet, hogy nem lehet ilyen módon megkülönböztetni egy megyét.
Hvg.hu: Mármint támadható diszkrimináció lenne, ha egy megyében nem tüsszögnének az emberek?
K. A.: Pedig mindegy volna, melyik megye, üssenek ők a térképre, vagy legyen egy önként jelentkező. De valódi megoldás helyett többek közt arra hivatkoznak, hogy „oktatnak”. Erre van pénz, ülnek az íróasztal mögött, és kitalálják a sokadik kiadványt, meg azt, hogy legyen „ismerd fel a parlagfüvet”-sátor a Sziget Fesztiválon.
Hvg.hu: Sőt, láttam az egyik szervezet beszámolójában, hogy azzal dicsekedtek – és egyben igazolták a közpénz elköltését – hogy kisgyerekeknek tartottak kirándulással egybekötött parlagfűkeresés-oktatást.
K. A.: Már óvodásoknak is voltak ilyenek, pedig nem oktatni kellene a gyerekeket, hanem megvédeni. Ez a dolguk. Ráadásul ha erre hajlamos gyereket visznek magas pollenkoncentrációjú területre, akkor belobbanhat az allergiája. Nem vicc, jártam kinn terepen olyan növényvédelmis hatósági emberrel, aki sürgetett, hogy siessünk, mert annyira rosszul van.
Hvg.hu: A parlament fenntartható fejlődés bizottságán belül rég működik parlagfű-kerekasztal. Ha ennyire nagy a baj, miért nem állnak fel a kerekasztaltól, hasonlóan a pedagógusszervezetekhez?
K. A.: Valójában még a kerekasztal társelnökei sem hajlandók érdemben foglalkozni a parlagfűkérdéssel. Ott ülünk évente 1-2 alkalommal a minisztériumi, növényegészségügyi és többi hivatalos emberrel, elmondjuk, hogy mit kellene tenni, aztán hazamegyünk, és nem történik semmi. Ezért már felmerült, hogy felállunk, ennek így nincs értelme. Néha már azt gondolom, meg kellene halnia valakinek ahhoz, hogy a kormány vége komolyan vegye a parlagfűhelyzetet. De szerencsére nem fog, mert komoly allergiás reakcióval az emberek időben kórházba kerülnek, és megkapják a megfelelő ellenanyagot. Nem olyan régen az egyesületünkhöz fordultak azzal, hogy táborozni vinnének gyerekeket, sok köztük allergiás, ezért mit ajánlunk, hova szervezzék az utat. Elküldtem a levelet Lázár Jánosnak, Rogán Antalnak és még egy sor politikusnak. Mert mi legfeljebb azt tudnánk rá válaszolni, hogy maradjanak a zárt lakásban vagy menjenek külföldre. Csak ezt szégyen lenne válaszolni, hiába ez az igazság.
