A neves nemzetközi emberi jogi civil szervezet szerint rémisztő dolgok zajlanak a magyar határon, különösen az illegális határátlépőkkel. A tranzitzónák kicsik, sok száz ember vár mindenféle ellátás nélkül a senkiföldjén. Közben a magyarok a térség leginkább menekült- és muszlimellenes társadalma.
| Tájékozatlan a HRW a belügy szerint |
A Belügyminisztérium közleményben utasította vissza a HRW kutatójának a magyarországi menekültellátásra és határvédelemre vonatkozó állításait. A tárca szerint Magyarország betartja a schengeni határellenőrzési szabályokat és a genfi egyezményt, és a tárca megdöbbenéssel fogadta, hogy "a Human Rights Watch a magyar Országgyűlésnek az európai normákkal összhangban megalkotott törvényei betartásának figyelmen kívül hagyását várja el a végrehajtó hatalomtól". A menekültügyi eljárásra vonatkozó szabályokat a HRW "nyilvánvaló tájékozatlanságból tévesen értelmezi" - írták. Tovább |
Bár minden Kormányinfón megtudjuk Lázár Jánostól, hogy a kormány jobban teljesít menekültügyben, és a határzár, a menekültkérdés megoldása sikertörténet, nem erről tanúskodik a Humar Rights Watch (HRW) nemzetközi emberi jogi civil szervezet most kiadott jelentése.
Lázár úgy fogalmazott a legutóbb is, az ország biztonsága a legfontosabb kérdés, nincs kompromisszum e téren. Ellenőrzés nélkül senki sem léphet be az országba, és az lehet itt, akinek a tartózkodását megengedik a hatóságok.
Ezért lépett életbe a 8 km-es, mélységi határellenőrzés, ami azt jelenti, hogy akit 8 km-rel a határon innen fognak el, visszaviszik a tranzitzónába. Lázár szerint az is méltánytalan, hogy Magyarországot a szolidaritás hiányával vádolják, "mi védjük az európai határokat, más országok nem teszik meg ezt. Ez a garancia, hogy Köln ne ismétlődhessen meg."
Verés két órán keresztül
A HRW szerint azonban durva dolgok történnek a határon. Interjúztak számos menekülttel, akik a tranzitzónában várnak, és olyanokkal is, akik ezen kívül, a senkiföldjén tartózkodnak. A hatóságok sok ember menedékkérelmét minden érdemi elbírálás nélkül, azonnal elutasítják, majd átküldik őket a szerb területekre. Ez ellentétes az európai előírásokkal, 2015. december 15-én az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást is indított Magyarország ellen, mivel a menekültügyi törvényeink több ponton összeegyeztethetetlenek az EU-s törvénykezéssel.
Az pedig bármilyen emberiességi megfontolással ellentétes, hogy akik illegálisan, szabályt sértve lépnek be az országba – azaz a kerítésen, a zöldhatáron át –, azokat erőszakkal, verések és megaláztatás közepette tolják vissza szerb területekre. 12 illegális határátlépő arról számolt be, hogy a rendőrök kutyákat uszítottak rájuk, megverték őket, gázspray-vel lefújták őket, botokkal ütötték őket, majd műanyag bilincsbe verték őket, és áttuszkolták őket a szögesdrót kerítésen. Volt, aki szerint két órán verte őket 5-6 magyar rendőr. A HRW az egyik áldozaton 16 nappal később is látott ilyen brutális bánásmód után maradt testi nyomot, sérülést.
"A magyar belügyi és honvédelmi tárcának ki kell vizsgálnia azokat az állításokat, amelyek szerint képviselőik és a határ egyes részein járőröző civil milícia tagjai részt vettek a zaklatásokban, és felelősségre kell vonnia őket" követeli a szervezet, ezek szerint a civil migránsvadászok is el-elkapnak határátlépőket. Vonatkozó kérdéseinket elküldtük az ORFK-nak is.
Nők, gyerekek ellátatlanul a senkiföldjén
A két tranzitzóna területére naponta csak 15-15 ember léphet be, ezért sok száz ember reked azon kívül, gyakorlatilag a senkiföldjén – június 8-án 550 ember volt ilyen állapotban, köztük 200 nő és 160 gyerek. Nők és gyerekek szenvednek tehát a határon úgy, hogy a kormány mindig, minden fórumon kinyilvánította, hogy a kiszolgáltatott csoportok Magyarországtól minden segítséget megkapnak. Nekik semmilyen ellátás nem járt, egy idő után a szerb hatóság hordozható vécéket állított fel. Probléma, hogy a magyar menekültsegítő szervezetek sem jutnak el a szükséget szenvedőkhöz, a Segítsünk együtt a menekülteknek Facebook-csoport egyik aktivistája arról számolt be a hvg.hu-nak, hogy a határon akkora vámot kellene fizetniük a szétosztandó holmikra, hogy azt nem tudják-akarják vállalni. Ők úgy ezer embert láttak a senkiföldjén tengődni, amikor legutoljára ott lehettek.
A HRW szerint baj van a toloncegyezménnyel is, mivel a szerbek csak a saját és a koszovói állampolgárokat fogadják vissza, miután Magyarország biztonságos harmadik országnak minősítette, de a magyar hatóságok eddig 13 nem koszovói vagy szerb állampolgárt fordítottak vissza úgy, hogy arról nem tájékoztatták a magyar hatóságokat, gyakorlatilag átzsuppolták őket, aztán boldoguljanak, ahogy tudnak. Július 5-től 6000 rendőr érkezett a határzónába (a ligetvédők megmozdulásain is elterjedt, hogy az ott megjelenő készenlétiseket utána rögtön leküldik a határra).
A HRW szerint Szerbiát nem lenne szabad biztonságos harmadik országnak nyilvánítani, mivel a menekültügyi infrastruktúrája gyenge, kevés ember kap a mai napig védelmet.
A menekültek nem számíthatnak társadalmi szolidaritásra sem: a Pew Research Center kutatásai alapján úgy tűnik, Magyarország a térség legnacionalistább, leginkább idegen- és muszlimellenes országa, amely úgy hibáztatja a menekülteket például a bűnözés növekedéséért, hogy alig vannak nálunk páran belőlük.
