A kormány terveivel szemben inkább meg kéne hagyni a tíz hét hosszúságú nyári szünidőt - legalábbis a kérdőívünkre válaszoló olvasóink többsége így látja. Sokan azért abba is belemennének, hogy a szorgalmi időszak jobban belenyúljon a nyárba, de csak egy feltétellel.
Igazi tabutémához készül nyúlni a kormány, az oktatási államtitkár a múlt héten beszélt arról, hogy a nyári iskolai szünidő lerövidítésére készülnek. Pedig a magyarok mindig is a hosszú, forró iskolai vakációhoz szoktak hozzá, amelybe a nagyszülőknél töltött hetek, a kulcsosgyerekként tengés-lengés, meg a szülőkkel, családdal töltött szünet is bőven belefér.
Kíváncsiak voltunk arra, hogy olvasóink mit szólnak a tervhez, úgyhogy összeállítottunk egy kérdőívet, néhány kézenfekvőnek tűnő választípussal. Érdeklődéssel vártuk, hogy mekkora egy ilyen tervnek az elutasítottsága. Mert bár a nyári szünettől elvont 1-2 szabad hetet a tervek szerint a tavaszi és az őszi szünidőhöz csatolnák, az ember érzése mégiscsak az, hogy valami jót akarnak elvenni tőle.
Olvasóink reakciója még akkor is beszédes, ha a felmérésünk nyilvánvalóan nem reprezentatív, vagyis nem állíthatjuk, hogy a teljes magyar lakosság véleményét tükrözi.
Túl hosszú a vakáció?
Bár számítottunk arra is, hogy sokan nem érzik majd húsbavágónak a 10 hetes vakáció 8-9 hetesre csökkentését, az mégis meglepő volt, hogy a válaszadóknak csak a 13,9 százaléka szavazott arra, hogy ez támogatható javaslat, mert ettől még nem válna élvezhetetlenné a vakáció. Ez azért érdekes, mert a családoknak a munka mellett megoldani a gyerekfelügyeletet egyáltalán nem egyszerű, és nagyon nem olcsó mulatság. További 5,9 százalék támogatta ez utóbbi megfontolásból: mert egyetértenek azzal, hogy a ha a szünidő jobban szétterülne az egész évre, akkor a költségek is megoszlanának. Ezt nyilván könnyebb volna kigazdálkodni.
"Senkinek nem jó a mostani rendszer, amikor a szülők magukkal viszik a gyereket a munkahelyre, és mindenfajta kényszermegoldást találnak ki a nyári gyerek-megőrzési problémára"
- kommentálta cikkünket egyik olvasónk. Egy másik pedig azt írta: bár a szavazás alapján a többség láthatóan ragaszkodik a kádárizmus és a tervgazdaság vívmányához, a tízhetes nyári szünet már nem realitás.
Stadionok helyett légkondit
Az elsöprő többség azzal a válaszlehetőséggel értett egyet, amely szerint nem lesz túl motiváló a diákok számára, ha a nyári kánikulában kell az osztályteremben ücsörögni, és mivel a nyár a szabadtéri kikapcsolódás időszaka, így maradjon inkább ez a szünet hosszabb.
A szavazáshoz hozzászóló olvasóink közül többen is felhívták a figyelmet arra, hogy a nyárba benyúló tanítási napoktól sem kellene félnünk, de ehhez az kellene, hogy az iskolákat felszereljék klímaberendezésekkel, nem beszélve arról, hogy sok osztályban még egy árva függöny sincs.
"Inkább ebbe kéne invesztálni 6 milliárdot, nem a felcsúti sportkomplexumba"
- írja egyik kommentelőnk, egy másik olvasónk hasonlóan látja, szerinte előbb azt kéne megoldani, hogy
"a sok feketére kátrányozott lapos tetejű iskolában a nyári időszakban ne menjen fel a hőmérséklet 30-35 fokra",
ez ugyanis nem kedvez a szellemi munkának.
"Ezt a rövidebb nyári szünetet is légkondis irodában nyilatkozta az államtitkár úr"
- hangzik egy újabb vélemény.
Legalább a fűtéssel spórolnak
A lehetséges válaszok közé beraktunk egy olyat is, amely legfeljebb a vállalati középvezetők szívét dobogtatta meg: 5,2% értett egyet azzal, hogy a nyári szünidő a szabadságolásokra sokkal több variációs lehetőséget kínál, míg ha mondjuk 2-2 hetes lesz a tavaszi és az őszi szünet, mindenki egyszerre próbál felszívódni majd a munkahelyéről, így ez szervezési gondokat jelenthet.
A szavazáson részt vevő olvasóink mindössze 1 százaléka válaszolt úgy, hogy sosem mennek vakációzni, így az is mindegy, hogy mennyi idő a szünet, a nagyszülők ajtaja ugyanis mondig nyitva áll. Ez sajnos nem azt jelenti, hogy a magyarok 99 százaléka viszont elmegy nyaralni, egyrészt mert szavazásunk nem reprezentatív, másrészt mert bizonyára azok is a legnépszerűbb válaszlehetőségeket jelölték be, akiknek nincs módjuk üdülni. Van egyébként még 2 százalékunk, akik a hosszabb síszünet mellett tették le a voksukat. Sok iskola már nem is szervez síszünetet, mert drága - áll az egyik kommentben.
A cikkünkre érkező hozzászólásokból elég világosan kiderül, hogy az alapprobléma nem önmagában az, hogy melyik hetet hová pakolgatja az oktatási kormányzat. Van, aki szerint ez legfeljebb a kormányt érdekli, hiszen a hidegebb hónapokban spórolhat az iskolafenntartó a fűtéssel.
Bombaötlet egy olvasónktól
A kérdés az, hogy
- tudnak-e az iskolák szabadtéri órát tartani jó időben?
- mit csináljanak azok, akiknél az iskola nem szervez napközis tábort és nagyszülő sincs a közelben?
- mit csináljon két szülő, ha összesen legfeljebb 60 napnyi szabadságuk van, a gyereknek viszont 70 napnyi szünete (csak a hétköznapokat számolva)
- és mit kezdjenek ezzel az egésszel az egyszülős családok?
- vajon beválna-e, ha inkább 5-6 hetente egy hét pihenőidőt adnának a diákoknak?
Egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy a vakáció 2019-re tervezett átszervezése végül tovább csúszik. Hogy mi a legkedvezőbb megoldás, annak kipuhatolására léteznek jó módszerek. Az egyik csodafegyver bevetése szerintünk az Orbán-kormánynak eszébe sem jutott, de egyik olvasónknak szerencsére igen:
"Lehet, hogy furcsán hangzik, de mi lenne, ha "konzultációs levélben" kérdeznék meg a gyerekeket és a tanárokat arról, ők mit szeretnének."
Ha még nem szavazott, itt megteheti:
