Zala megyében az országos átlaghoz képest is kedvezőtlenebbek a népesedési mutatók, az elöregedés a leginkább jellemző, miközben 1980-tól mostanáig 60 ezerrel csökkent a megye lakosainak száma - mondta Paizs Teréz megyei tisztifőorvos a Zala Megyei Közgyűlés ülésén.
Zala megyében az országos és az európai uniós átlagot is meghaladó elöregedés oka, hogy nő a születéskor várható élettartam, de csökken a fiatalok aránya az összlakossághoz képest, és ezzel együtt jelentős a halálozási arány a 65 évnél fiatalabbak között - közölte Paizs Teréz megyei tisztifőorvos.
Zalában 1980-ban 317 ezren éltek, 2016-ra ez a szám 257 ezerre csökkent. Kevés gyermek születik a megyében - az élve születések aránya is alacsonyabb az ország átlagához viszonyítva -, de a házasságkötések száma is Zalában volt tavaly a legkevesebb az országban.
Egy 2014-ben Zalában született fiú várhatóan 72,8 évig él, tíz évvel tovább, mint néhány évtizeddel ezelőtt, de ez az életkor még így is hét évvel elmarad az európai átlagtól, és hasonlóan kedvezőtlen a helyzet a nők esetében is.
A közgyűlés által tárgyalt írásbeli tájékoztatóból az is kiderült, hogy a 2004-ben készült területi népesség-előreszámítás szerint Békés és Nógrád mellett Zala megyében csökken leginkább a lakosságszám. Az öregedés egyik mércéjének számító öregedési index szerint - ami az idősebbek és a fiatalok számának hányadosa - Zala megye válhat öt év múlva a csúcstartóvá.
Az 1,6-es átlag alapján 2021-re az idősek száma 60 százalékkal haladhatja meg a fiatalokét Zalában, és ezzel az országban a legidősebbek megyéjének számít majd.