A balkáni migrációs útvonal egyáltalán nincs lezárva, menekültek ezrei ragadnak a szerb-magyar határnál - írta riportjában a német lap. Az erről szóló MTI-tudósítás némileg kiegészítésre szorul.
A Spiegel Online a röszkei tranzitzónáról közölt riportot, melyről az MTI is beszámol.
A magyar-szerb határ: Európa új nyomortábora című írásában a szerző, Keno Verseck kiemelte, hogy a balkáni migrációs útvonal "egyáltalán nincs lezárva: az utóbbi hetekben menekültek ezrei érkeztek a magyar-szerb határhoz, és nem jutnak tovább".
A többi között kifejtette, hogy néhány hete a "tömeges tolongás" jellemző a röszkei tranzitzónára, és a magyar hatóságok "nem tudnak, vagy nem akarnak" úrrá lenni a helyzeten. (A hvg.hu hasonló állapotokat talált a magyar-szerb határon, ahonnan az elmúlt hetekben többször is tudósított, például ebben a cikkben és ebben a videós beszámolóban.)
A bírálatokkal kapcsolatban Kovács Zoltán kormányszóvivő a lapnak azt mondta, hogy "Magyarország betartotta és betartja a nemzetközi jogot és az EU-s jogot".
És ami kimaradt
Az MTI híre mindössze ennyit közöl a riportból, melyben megszólal egy afgán középosztálybeli család, amely a Talibán kegyetlenkedései miatt indult útnak, Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke és Kovács Tímea ügyvéd, aki már régóta segíti a menedékkérőket a kérelmük benyújtásában.
Míg a kormány a kerítés létesítésekor azt ígérte, hogy a hozzáférés a tranzitzónához problémamentes lesz, jelenleg egy nap legfeljebb 15-20 embert engednek be. Mint a lap tudósítója írja, önkényesen kiválasztott időpontban, nehezen átlátható kritériumok alapján szólítják be néhányukat. Bár a BÁH szerint a kisgyerekes családokat előnyben részesítik, ez nem látszik az ilyen hátterű családok ügyének intézésén. A röszkei sátortábor ugyanis tele van ilyen családokkal, jónéhányuk viszont már egy hónapja vár a döntésre.
A tranzitzónában nincs vécé, nincs orvosi ellátás, és csak egyetlen vízvezeték van két csappal. Naponta egyszer osztanak ásványvizet, kenyeret és halkonzervet. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) a munkatársai, valamint magyar és szerb civil aktivisták hoznak a menekülteknek vitamintartalmú élelmiszert, bébiételt, pelenkát, gyógyszereket és takarót. Épp csak a magyar határőrizet enged korlátozott hozzáférést a tranzitzónához.
AZ UNHCR nem adhat se kis, se nagy sátorokat, és minden nap tárgyalás tárgya, hogy milyen segélycsomagokat hozhatnak magukkal. Az ENSZ menekültügyi szervezete és a Magyar Helsinki Bizottság is úgy látja, hogy a magyar állam szándékosan nem javít a körülményeken, hogy a menedékkérőket elriassza a belépéstől, ezzel is azt üzenve: "menjetek máshová, nem kelletek!"
Kovács Tímea ügyvéd logikátlan és abszurd helyzetről beszél. Miközben a kormány azt hangoztatja, hogy harcol az illegális határátlépés ellen, maga teremt olyan körülményeket a legálisan menedékért folyamodók számára, hogy azok inkább vállalják az illegális határátlépést. A riportban megszólaló értelmiségi család is azt fontolgatja, hogy mégis érdemes talán beszökni Magyarországra, és nem sárban és szemétben várakozni heteket, hogy beengedjék őket.
Az mti hírébe ezen a ponton lehet visszalépni: A bírálatokkal kapcsolatban Kovács Zoltán kormányszóvivő a lapnak azt mondta, hogy "Magyarország betartotta és betartja a nemzetközi jogot és az EU-s jogot".
