Veleszületett vesebetegség, lassan 9 éves sorbanállás a transzplantációs várólistán, az anya átültetett, majd pár nap alatt tönkrement fél veséje, ki nem adott papírok, egy szemrehányó kórházigazgató és tehetetlen hatóságok. Hosszú a lista arról, miért kell a 37 éves, négy gyereket nevelő Balogh Krisztiánnak a mai napig egyre betegebb vesével élnie és otthoni dialízist végeznie, hogy életben maradhasson.

Műanyag zacskók és átmosó folyadékok a polcon

Krisztiánnal és édesanyjával leányvári otthonukban találkoztunk. Az édesanya, Mária beinvitál, a pogácsa és a szilváspapucs után előkerül egy szakajtónyi dokumentum is a fia kórtörténetéről. Balogh Krisztián a napi dialízis ellenére jó hangulatban van. “Emiatt lettem rokkantnyugdíjas is, 70 százalékos munkaképesség-csökkenést állapítottak meg nálam” – meséli egykedvűen. A telefonját nézi, egyfolytában be van kapcsolva, hiszen bármikor beérkezhet a millió dolláros hívás, hogy új vesét kaphat. Így tartanak el a feleségével most már négy gyereket, a legkisebb alig három hónapos, a középső két-, az ikrek ötévesek.

Fülöp Máté

Megkérem őt, mutassa meg, mi kell a mindennapi dialízishez. A mindennapi rutin része: pár műanyag zacskó, átmosó folyadékok, néhány cső és a hasára szerelt bevezető egység kell ahhoz, hogy elvégezze a feladatot, amire a veséje képtelen, és kimossa a szervezetéből a mérgező salakanyagokat. Enélkül annyi méreg kerülne a véráramba, hogy szervezete nem bírná tovább a terhelést, és veseelégtelenségben meghalna.

A visszaáramló vizelet fertőzte meg

“Alig 9 éves voltam amikor kezdődött” – mondja Krisztián, ekkor került vesemedence-gyulladással az Esztergomi Kórházba, ahol kiderült, hogy egy vélhetően veleszületett rendellenességben, hólyagnyaki szűkületben szenved, amelynél a vesébe visszaáramló fertőző vizelet visszafordíthatatlanul ronthatja a veseműködést. Évekkel később, 1999-ben Krisztiánt már az esztergomi Dialízis Központban kezelték, annyira tönkrement a veséje, 2007 októberére pedig felkerült a vesetranszplantációs várólistára. A család számára az igazán nagy pofonok csak ezután jöttek.

"120 százalékos" vesét kapott, mégis ki kellett dobni

Megpróbálkoztak az élő donoros veseátültetésssel, amikor nem egy elhunyt szerveire kell várni, hanem egy élő személy adja oda a fél veséjét, ilyenkor a várakozási idő is sokkal rövidebb. Krisztiánnak saját édesanyja, Mária ajánlotta fel a fél veséjét, és a vizsgálatok nem mutattak ki olyan problémát, amely kizárta volna a műtétet. 2008 szeptemberében jutottak el a Semmelweis Egyetem Transzplantációs- és Sebészeti Klinikájának műtőszobájáig. Egymás melletti szobában várakoztak, először Mária veséjét vették ki, a műtőorvos még biztatta is, hogy úgy tűnik, 120 százalékos vesét ad a fiának. Ugyanezt mondták a másik szobában Krisztiánnak, mielőtt őt is elaltatták a műtéthez. Másnap reggel Máriához már azzal a hírrel érkezett az orvos, hogy a vese trombózist kapott, de megpróbálják megmenteni.

Az őrület határán

“Nagyon sírtam, látni akartam a fiamat. Borzasztó látvány volt, nem akartam elhinni, hogy ez történt” – meséli Mária. Krisztián és az orvosok várták, hogy valamilyen csoda folytán a vese mégis beindul, de egy újabb műtéti beavatkozás után kiderült, hogy a vese nem működik, ki kell venni, mielőtt nagyobb baj történik. Így három nappal az átültetés után eltávolították. 

Képünk illusztráció.

MTI / Mohai Balázs

A család a mai napig bizonytalan abban, hogy mi okozhatta az egészséges vese működésképtelenségét. A hivatalos kórházi papírok szerint Krisztián magas trigliceridszintje okozhatta a bajt. Az orvosok akkor azt mondták nekik, ezerből egy esetben következik be, ami velük történt. Az édesanya saját magát okolta, amiért nem tudott segíteni, fiát pedig azért mardosta önvád, mert az anyjának miatta kellett fájdalmas beavatkozásokon átesnie, végül is értelmetlenül. Lelkileg mindketten összeomlottak.

Krisztiánt eleinte a Semmelweis Egyetem klinikájának időközben megváltozott vezetése azzal biztatta, hogy hamarosan érkezni fog egy számára alkalmas vese – igaz, ez már nem élő donortól.

Bosszút szült a kárigény?

Végül a család saját ügyvédjén keresztül a balul sikerült műtét miatt 8 millió forintos kárigényt terjesztett elő a Semmelweis Egyetem klinikájának. Mindez 2013 őszén történt, az 5 éves elévülési idő lejárta előtt egy hónappal, miután egy szakorvostól kapott szóbeli vélemény szerint “a Transzplantációs Klinika nem elvárható gondossággal végezte el az élő donoros műtéti beavatkozást”.

Csakhogy az orvos nyíltan már nem vállalta a véleményét, a klinika akkori igazgatója viszont így is annyira felháborodott, hogy a Komárom megyében élő Krisztián veseátültetését (mármint ha arra alkalmas vese érkezik) a tőle több száz kilométerre fekvő Pécsre helyezte át úgy, hogy előtte sem Krisztiánnal, sem az orvosaival nem egyeztetett. Az igazgató utólag azért megírta a betegnek a döntést, a levélben fel is rótta neki, hogy "gondatlansággal és mulasztással vádolja" a klinikát, az áthelyezést pedig ebből kiindulva így indokolja: "úgy vélem, összeférhetetlennek tartaná, ha a potenciális veseátültetést az általam vezetett klinika végezné". Az igazgató a levélben arról biztosította Krisztiánt, hogy ettől még továbbra is megmarad a várólistás helye.

Fülöp Máté

Az kórházigazgató döntése után a család ügyvédje, Tündik Henrietta levélben a Magyar Orvosi Kamara Országos Etikai Bizottságához fordult, szerinte ugyanis a Transzplantációs Klinika igazgatója túllépte kompetenciáját, és Krisztián tájékoztatását mellőzve, egészségét veszélyeztetve intézkedett arról, hogy a lehetséges műtétet ne Pesten, hanem Pécsen végezzék el.

Elterelés

Ezután megkeresték az Oszágos Vérellátó Szolgálatot, az Országos Tisztifőorvosi Hivatalt, az Emberi Erőforrások Minisztériumát és természetesen a Semmelweis Egyetem vezetését is, amelynek nyomán, 2014 tavaszán a igazgatót arra utasította az egyetem rektora és a tisztifőorvosi hivatal, hogy helyezze vissza Krisztián műtétjének helyszínét Budapestre. Semmi nem történt, sőt a beteg férfit egy betervezett keresztpróbás vizsgálaton már nem is fogadták.

A család úgy érezte, nem tud az akkori igazgatóra hatni, ezért 2014 júniusában feljelentést tettek ismeretlen tettes ellen hivatali visszaélés miatt, de ezt később átminősítették közfeladati helyzetével visszaélve elkövetett bűntett gyanújává. A nyomozást másfél évvel később megszüntették, mégpedig a határozat szerint azért, mert az akkori igazgatót ugyan valóban utasították a műtéti helyszín visszahelyezésére, ám ő az erről szóló határozatot nem kapta meg. Ez ugyanis a rendőrségi határozat szerint valahol elveszett a porta és a doktor irodája között, az akkori nyilvántartási könyvek pedig már nincsenek meg.

Nincs más megoldás, otthon kell vesét mosnia

Újabb csavar a történetben, hogy Krisztián szűkebb környezetéből ismét érkezett egy vesefelajánlás, a család Pécs helyett a szegedi klinikára szerette volna vinni az ügyet, de ezt meg az etikai bizottság torpedózta meg. Egy három évvel korábbi leletre hivatkoztak, amin Krisztián tumormarkere túl magas volt, bár az ezt okozó vastagbélpolipot már akkor kezelték. 

Az ügyvéd szerint az etikai bizottságnak arról kellett volna döntenie, hogy etikailag fennál-e akadálya az átültetésnek, nem pedig orvosszakmai kifogásokat támasztania. Végül tavalyelőtt a Magyar Szervátültetettek Szövetsége járt közben az ügyükben, és Krisztián esetleges műtétjét ezután szinte napokon belül visszahelyezték Pestre. Ugyanebben az időben Krisztián kapott egy Tenchkoff-katétert a hasába, amit állandóan át kellett mosni és kivárni, hogy működőképes-e. Pár héttel később, mivel más megoldás nem volt, el kellett kezdenie otthon dializálni. Vesét azóta sem kapott, most már közel 9 éve vár rá.

Fülöp Máté

A család ügyvédje szerint a Fővárosi Főügyészség nem vizsgálta ki az ügyet érdemben ismételt kérésük ellenére sem, és megállapításaik sincsenek összhangban a feljelentéssel. Ráadásul további jogorvoslatra és iratbetekintésre sem kaptak lehetőséget a nyomozó szerv szervtől.

2-3 év a hivatalos várakozási idő

A Semmelweis Egyetemet is megkérdeztük, hogyan fordulhat elő, hogy valaki 9 évig várjon vesére, mikor az egyetem honlapján 2-3 éves átlagos várakozási időről írnak. Arról is kérdeztük őket, hogy a teljességi nyilatkozat miért nem jutott el a beteghez, és hogyan helyezhették át Krisztián műtétjét a tudta nélkül Pestről Pécsre. Válaszukban azt írták, hogy szervriadó során (vagyis amikor jelzés érkezik, hogy beültetésre alkalmas szerv várható) az Eurotransplant osztja ki a szervet a várólistán szereplő betegeknek, a hazai szervkoordinálást az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) végzi, nem pedig a transzplantációs központok. "Amennyiben a szükséges orvosi feltételek teljesülnek, a szervriadó során a várólistán lévő beteg áteshet a transzplantáción. Az áthelyezéssel kapcsolatban a Transzplantációs Bizottság dönthet."

Az OVSZ honlapján az is olvasható, hogy „az illetékes Transzplantációs Bizottság a várólistára történő felvételről, törlésről és minden egyéb, a várólistával kapcsolatban a beteget érintő döntésről a beteget és kezelőorvosát, valamint az OVSZ-t írásban tájékoztatja”. Közlik továbbá, hogy "az egyetem ennél részletesebb tájékoztatást jelenleg nem adhat, mert az üggyel kapcsolatban peres eljárás van folyamatban". Krisztiánék ügyvédje, Tündik Henrietta szerint azonban semmiféle peres eljárás nem zajlik, hacsak a kórház időközben be nem perelte őket.

Lista=remény

Krisztiánék egyre elkeseredettebbek. Egy sikertelen műtét és a másik kudarccal végződő átültetés után már csak a transzplantációs listában bízhatnak, de a 9 éves várakozás és Krisztián folyamatosan romló állapota szinte minden energiát kivett belőlük. Azt mondták, Krisztián továbbra is transzplantálásra alkalmas betegként szerepel a várólistán, az új vese pedig Krisztiánnak még mindig új életet, a családnak megnyugvást jelentene.

A klinika korábbi igazgatója, aki korábban áthelyezte Krisztián műtétjét, és nem volt hajlandó visszahelyezni, 2 éve távozott a klinika éléről, miután az egyetem nem hosszabbította meg a megbizatását. Úgy tudjuk, most Németországban dolgozik.