A legfőbb ügyész szerint van ugyan korrupció, de lehetne rosszabb is. A felesége MNB-alapítványoknál betöltött szerepe miatt pedig szerinte még nem lesz elfogult.
Törvényesen végzem a dolgom, nincs olyan törvényi feltétel, ami a távozásomat indokolná, így nincs okom lemondani – mondta a legfőbb ügyész a Népszabadság keddi számában megjelent interjúban.
Polt Péter hozzátette azt is, az ügyészségen nem egy emberen múlik, hogy miből lesz ügy és miből nem. Ezért szerinte alaptalan az a felvetés, hogy nem várható pártatlan eljárás az ügyészségtől az Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványai ügyében amiatt, hogy a felesége két felügyelőbizottságban is tevékenykedik. (Korábban a Fővárosi Főügyészség elutasította az Együtt feljelentését az ügyben.) Polt korábban egy másik interjúban azt is elismerte, hogy felesége tudott is az MNB költéseiről.
"Eddig sem azon múlt, hogy indult-e eljárás vagy sem, hogy kik vagy kinek a kijei dolgoztak egy adott helyen. Mindenkor a tények és a törvények határozzák meg, miből lesz ügy és miből nem" – fogalmazott. Egyértelmű a törvényi szabályozás, hogy mely esetekben, mely ügyészségeknek van hatáskörük és illetékességük eljárni – mondta.
A legfőbb ügyész a korrupciós ügyekről szólva azt mondta, vannak ilyen ügyek, bár kétségtelenül jóval kevesebb, mint amennyi lehetne. Úgy fogalmazott, egy olyan világjelenséggel állunk szemben, amelynél az egyre kifinomultabb elkövetési módszerek, valamint a vesztegetők és a megvesztegetettek érdekazonossága miatt az ügyek igen nehezen deríthetők fel.
Véleménye szerint nem elsősorban büntetőjogi eszközökkel lehet igazán hatékonyan fellépni a korrupció ellen, hatékonyabb tud lenni a megelőzés, amihez elengedhetetlen a döntési folyamatok egyszerűsítése, átláthatóvá tétele.
Polt Péter sikerként értékelte a hazai futballcsalások elleni eljárást és a Vizoviczki-ügyet, mert – mint mondta –- az egyik legveszélyesebb korrupciós jelenség, amikor az alvilág a bűnüldöző szervekbe épül be. Ugyancsak az egyes ügyeken túlmutató jelentőségű az a sikersorozat, amelyet a határátkelőkön értek el az utazókat és a fuvarozókat megsarcoló hatósági korrupcióval szemben – sorolta.
Úgy vélte, hogy korrupciós ügyeket titkosszolgálati eszközök nélkül ma már szinte lehetetlen felderíteni és bizonyítani. Nem egy ügy azonban még a vádemelésig sem jut el, mert formai okok miatt a bíróság előzetesen kirekeszti a bizonyítékok közül az így szerzett adatokat. Meggyőződése, hogy van olyan megoldás, amely az emberi jogok tiszteletben tartása mellett is segíti, egyszerűsíti az efféle bizonyítékok felhasználását a bíróságok előtt, és lát is ilyen törekvéseket, de idő kell, hogy e törekvések törvénnyé váljanak. Rendkívül hatékony eszköznek bizonyult a Nemzeti Védelmi Szolgálat megbízhatósági vizsgálata a rendvédelem és bizonyos köztisztviselői körök ellenőrzésére – tette hozzá.
A Quaestor-ügyről szólva a legfőbb ügyész kijelentette, szó sincs az ügy megszüntetéséről, lesz tárgyalás. Kiemelte, ilyen monstre ügyben, ilyen gyors nyomozásra még nem volt példa. Jelezte, a bíróság nem is vitatta a vád törvényességét, csupán kellékhiányosnak minősítette azt. Hozzátette, amennyire csak lehetséges, igyekeznek teljesíteni a bíróság kérését. Megjegyezte, nemrég a Buda-Cash-ügyben pontosan ugyanazon a módon nyújtották be a vádiratot, ahogy a Quaestor-ügyben, és abban az ügyben a bíróság nem emelt kifogást a módszerünk ellen, és szó nélkül befogadta a vádiratot.