A házelnök szerint az európai törésvonal túloldalán "a korlátlan személyes szabadságot valló tömörülések" állnak.
Az Európai Néppárt, és ennek tagjaként a Fidesz is a kereszténység civilizációs szabályainak megőrzéséért száll síkra, és a családon alapuló társadalom mellett áll ki, mivel "az emberi méltóságot csak az ilyen társadalom garantálja" – szögezte le Kövér László, az Országgyűlés elnöke abban az interjúban, amelyet csütörtökön közölt a Gosc Niedzielny című lengyel katolikus hetilap.
Kövér László április közepén adott interjút a legnagyobb példányszámú lengyel társadalmi-politikai hetilapnak abból az alkalomból, hogy a nyugat-lengyelországi Poznanban részt vett a lengyel szejm és a szenátus összevont, a kereszténység felvételének 1050. évfordulója alkalmából megtartott ünnepi ülésén.
A kereszténységnek a mai magyar társadalom életében betöltött szerepét értékelve, az Országgyűlés elnöke, Antall József rendszerváltás utáni első magyar miniszterelnököt idézve, elmondta: a keresztény kultúrájú Európában még az ateisták is valójában keresztények, hiszen a nyugati civilizáció értékrendje kihat mindnyájunk gondolkodására, nyelvezetére és magatartására. Kövér szerint az európai törésvonal túloldalán "a korlátlan személyes szabadságot valló tömörülések" állnak.
A keresztény, illetve a konzervatív értékektől eltérő szemlélet terjesztésében jelentős szerepet tölt be a nehezen szabályozható, ugyanakkor a nemzetközi tőke és a nagy cégek által ellenőrzött internet és média – fejtette ki Kövér, a demokráciát veszélyeztető "halálos fenyegetésnek", és a szemünk láttára alakuló "új totalitarizmusnak" nevezve ezt a jelenséget.
Az Országgyűlés elnöke kiemelte az oktatás szerepét az értékközpontú társadalom megőrzésében. "Nem véletlen, hogy a legélesebb magyarországi vita jelenleg éppen az oktatás formájáról zajlik" – jegyezte meg.
Az európai migrációs válságra vonatkozó kérdésekre válaszolva, az Országgyűlés elnöke azt mondta: "Nem akarunk semmiféle rákényszerített, kötelező kvótarendszert". Hangsúlyozta: a menekültek befogadása minden uniós tagállam szuverén döntése kell, hogy legyen. "Más kérdés azonban az, hogy Magyarországon sok közel-keleti keresztény kér menedéket" – tette hozzá, emlékeztetve: a kormány több mint ezer ilyen menekültet fogadott be, "anélkül, hogy ezzel különösen dicsekedjen". Amint megjegyezte, a befogadottak közül kevesen akarnak Magyarországon maradni, "menedéket keresnek, de a háború befejezésével hazatérnének".