A szakgimnáziumok természettudományi oktatását lebutító minisztériumi tervvel nemcsak az a gond, hogy "szűk látókörű szakbarbárokat" nevel a jövő nemzedékéből, hanem az is, hogy földrajztanárok százai válhatnak állástalanná. A Magyar Földrajzi Társaság kétségbeesett kiáltvánnyal igyekszik aktivizálni a szakmát és az érintetteket.
A szakközép- és szakiskolák átalakításával tovább butítanák az oda járók közismereti oktatását – derült ki az Emberi Források Minisztériumának prezentációjából. Mint arról beszámoltunk, a koncepció szerint minden szakma tanulói csak azt a természettudományt tanulnák, amelyik úgy-ahogy kapcsolódik választott szakmájukhoz: aki vegyésznek készül, csak kémiát, aki gépésznek, csak fizikát, aki egészségügyisnek, csak biológiát, aki turisztikai dolgozónak, csak földrajzot tanulna, míg a vendéglátósoknak nyelvet oktatnának – a többi természettudományi tárggyal pedig a jövőben nem terhelnék a szakgimnáziumok tanulóit.
A csütörtöki Népszabadság arról írt, hogy a Magyar Földrajzi Társaság nevű szakami szervezet kétségbeesett kiáltványt fogalmazott az ügyben, és aláírásgyűjtésbe is fog azért, hogy ne szűnjön meg a földrajzoktatás a gimnáziumok nagy részében. Ahogy írták, a tervvel nemcsak az a gond, hogy "szűk látókörű szakbarbárokat" nevel a jövő nemzedékéből, hanem az is, hogy földrajztanárok százai válhatnak állástalanná.
Mint arról a hvg.hu-nak nyilatkozó szakmai érintettek beszámoltak, a természettudományos oktatást háttérbe szorító koncepció ezer sebből vérzik, számos káros hatása közé tartozik, hogy a gyerekeknek már 14 éves korban visszavonhatatlan döntést kell hozniuk további szakmai életük irányáról.
Szilassi Péter, a Szegedi Tudományegyetem természeti földrajzi és geoinformatikai tanszékének docense azt mondta, Sipos Imre Emmi-államtitkár a köznevelési kerekasztal egyik márciusi ülésén vázolta fel a szakmai egyeztetés nélkül született tervezetet. Szilassi úgy látja, hogy az elképzelés kizárná a földrajzot az ország 900 középiskolájának többségéből.
Mint mondta, a földrajz szorulna leginkább vissza a természettudományok közül, mert csak a turisztikai, bányászati és földmérési orientációjú intézményekben maradhatna meg. Bányászati szakközépiskolából talán csak kettő van az országan Szilassi szerint.
Kifejtette, a földrajzi ismeretek beletartoznak az általános műveltség fogalmába, a tudomány abban segít, hogy az ember eligazodjon a legalapvetőbb természeti, gazdasági és társadalmi ok-okozati összefüggések között, értesüljön a globális és lokális környezeti problémákról, valamint azok lehetséges megoldásairól.
A tervezett intézkedés azt is rendkívül megnehezítené, hogy a szakközépiskolások földrajzi, földtudományi alapszakokon tanulhassanak tovább. A Szegedi Tudományegyetem geográfushallgatóinak átlagosan a harmada szakközépiskolákból érkezett – mondta Szilassi Péter.
Eddig a 9. osztályban heti 2, a 10.-ben heti 1 földrajzóra volt kötelező.
A Magyar Földrajzi Társaság aláírásgyűjtést kezdeményezett a diákok, szülők, szakmabeliek körében Végveszélyben a Földrajz a (köz)oktatásban! címmel. Szeretnék, hogy a szakközépiskolákban – szeptember 1-jétől szakgimnáziumokban – továbbra is maradjanak kötelező tantárgyak a természettudományos tárgyak, köztük a földrajz, és ne csökkenjen a heti kötelező óraszámuk a közoktatásban.
