A hajléktalanok és a szegény családok, valamint a romák helyzete számos jogi problémából eredeztethető, a magyar jogszabályok és a biztosítható szociális háló együttesen továbbra is messze vannak az európai kívánalmaktól az Európa Tanács Szociális Jogi Bizottságának friss jelentése szerint. A jelentéshez először fűzhettek hozzá megjegyzéseket civil szervezetek, ami árnyalta a kormány által szolgáltatott információkat.
Az ET Szociális Jogi Bizottsága elkészítette 2015-ös évre szóló jelentését Magyarországról, melyben azt vizsgálták, hogy a legutóbbi, 2011-es felmérés óta hogyan változott a szociális jogi helyzet. Először volt lehetőség arra, hogy a kormány mellett civil szervezetek is benyújtsák észrevételeiket, a Bizottság ennek fényében készítette el jelentését, mely számos ponton hiányosságokat állapít meg.
Magyarországon továbbra is ki lehet lakoltatni azokat akár a tél folyamán is, akik elfoglalnak egy üres épületet vagy helyiséget anélkül, hogy vizsgálnák, van-e alternatív lehetőségük az így hajléktalanná válóknak – emeli ki az egyik problémát a magyar szociális jogi szabályozás hiányosságai közül A Város Mindenkié civil csoport. Hasonló a helyzet a kilakoltatott családokkal, akik számára szintén nem ajánlanak fel alternatívát, valamint a szociális bérlakási pályázatokhoz sem férnek hozzá.
Az Európa Tanács emberi jogi biztosának 2014-es javaslatára is kitér a jelentés, miszerint "sürgősen szükség volna egy, az egyéni, illetve krízis megoldásokon túlmutató nemzeti szociális lakhatási stratégia elfogadására, hogy mindenki megfelelő lakhatáshoz juthasson. A civil észrevételek alapján a Bizottság is kiemeli, hogy Magyarországon a szociális bérlakások száma messze alacsonyabb a szükségesnél, ezek száma ráadásul tovább csökken.
A civilek a jelentés alapján úgy látják, hogy a szegénységben élő vagy lakhatási gondokkal küzdő családok nem kapnak megfelelő segítséget, a jogi helyzet nem felel meg az Európai Szociális Karta kívánalmainak.
A Magyarország népességének 7,5 százalékát adó roma lakosság továbbra is széleskörű hátrányos megkülönböztetésen esik át, ebből is kiemelkedik a szociális lakhatási lehetőségek szűkössége. A jelentés szerint 130 ezer roma él országszerte szegregált telepeken, amelyek nélkülözik a megfelelő infrastruktúrát. Idézik az Európai Rasszizmus- és Intoleranciaellenes Bizottság (ECRI) 2015 júniusában elfogadott 5. jelentését, miszerint
A helyi hatóságok próbálják kiszorítani a roma lakosságot a szociális bérlakásokból, elhelyezés nélkül kilakoltatni őket, illetve közvetve vagy közvetlenül diszkriminatív szabályoknak vetik alá őket a lakhatás tekintetében.
