A magyar honvédség már felkészült, hogy ha szükséges, akkor bármelyik pillanatban felállítsa a magyar–román határszakaszon a műszaki határzárat, ehhez a területet már elő is készítették – derült ki a Honvédelmi Minisztérium szombati sajtótájékoztatóján. A belügy szerint az országban rend van, és az emberek biztonságban élhetnek, de a szerb és a horvát határon tovább kell erősíteni a határzárat. A körmendiek pedig készülhetnek, mert sátortábort fog nyitni a kormány.
“A magyar honvédők fel vannak készülve, hogy a 450 kilométeres magyar–román szakaszon felállítsák a biztonsági határzárat. A terület is elő van készítve az építkezéshez” – mondta el Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára szombati sajtótájékoztatóján. Jelenleg nem tartják szükségesnek a kerítés felépítését, de ha a járőrök nem tudják majd feltartóztatni a migránsokat, akkor gyorsan fog dönteni a kormány. Arról viszont még nem készült becslés, hogy mennyibe kerülhet a magyar–román határon felállítandó kerítés.
A kerítésépítés a hármas határ térségében kezdődne, de azt sem tudni még, hogy mennyi idő kell a kerítés telepítéséhez, az is lehetséges, hogy nem lesz szükség a teljes határszakasz lefedéséhez.
Úgy számolnak a minisztériumnál, hogy a rendőrség és a honvédség létszáma megfelelő lesz a szerb, horvát és a román határ megvédéséhez. Az is elhangzott, hogy Körmenden biztosan lesz sátortábor, Szentgotthárdon pedig a tervek szerint újranyitják a korábban működő tábort, de azt még nem tudják, hogy zárt lesz vagy nyitott ez a két tábor.
Az államtitkára szerint a rend és a biztonság megteremtéséhez az kellett, hogy tavaly a kormány időben meghozza a szükséges intézkedéseket. Vargha elmondta, napról napra változik az Európa felé haladók száma, ezért meg kell erősíteni a szerb és a horvát határon felállított határzárat.
Csak a különleges jogrend bevezetése esetében használnák az állampolgárok terepjáróit, teherautóit mondta el Vargha. Különleges jogrend például elemi csapás vagy ipari katasztrófa esetén hirdethető ki.
“Az országban rend van, az emberek biztonságban élhetnek, köszönhetően a határzárnak, de a veszély nem múlt el”, figyelmeztetett Kontrát Károly a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára. Februárban átlagban 110-120 főt fogtak el a szerb–magyar határnál, ezért a határvadászegységek aktivitását fokozták a déli határon, de fizikai megerősítés is lesz a határon – erről szerdán dönthet a kormány. A határvédelem 300 millió euróba került, ezt teljes mértékben Magyarország finanszírozta, az unió segítsége nélkül, jelentette ki Kontrát.
“A személyi állomány készen áll az ország megvédésére” – zárta mondandóját az államtitkár.
Bakondi György miniszterelnöki főtanácsadó elmondta, az adatok szerint Törökországban több mint 3 millió menekült van, 89 százalékuk szír. Görögországba tavaly 851 ezer menekült érkezett, jelenleg kb. 41 ezren vannak, és naponta 2-3000 menekült érkezik a görög szigetekre. Bakondi tájékoztatása szerint a görög–macedón határon lévő Idomeniben kb. 12 ezer ember torlódott fel.
A schengeni egyezmény lényege a külső határok biztosítása: megállítani, ellenőrizni, visszafordítani – magyarázta Bakondi, aki szerint ez sok esetben nem teljesül. A NATO beavatkozás nem oldja meg a válságot, de nagy segítséget jelent, mondta a főtanácsadó. “Üdvözöljök a NATO szerepvállalását.”
Pénteken 248 migránst fogtak el és nőtt a menedékkérelmek száma is. “A kormány felkészült, hogy menekültek újabb hulláma érheti el a határt” – jelentette ki Bakondi, aki hozzátette, a kormány üdvözli az Európai Tanács elnökének kijelentését, miszerint: “Ne gyertek, ne higgyetek az embercsempészeknek.”
