Érdekes napok és hetek állnak mögöttünk, kezdte Kovács Zoltán államtitkár a mai sajtótájékoztatót, majd átadta a szót Lázár Jánosnak. A miniszter pedig egyből bele is kezdett, természetesen a menekültüggyel.

Szemben a kvótával és az internacionalista baloldallal

Elsőként az hangzott el, hogy március 7-én az Európa Tanács ülésén találkoznak az uniós kormányfők, hogy – többek közt – a menekültkrízisről beszéljenek. Lázár ehhez hozzátette, hogy az elmúlt percekben érkezett a hír: Görögország beavatkozik abba a perbe, amelyet Magyarország indított a kvótarendszer ellen. Görögország a magyar keresettel szemben száll be a perbe, azaz Lázár fordításában a görögök bevándorlókat akarnak kényszeríteni Magyarországra. Az MTI által közölt hír erről nem számolt be, viszont arról igen, hogy Görögország szankciókat követel majd azokkal az országokkal szemben, akik nem teljesítik a menekültek befogadásáról szóló többséggel meghozott EU-döntést.

Lázár igyekszik kerülni az érzéketlenség látszatát, ezért arról beszél, hogy természetesen segíteni kell a bajban lévőknek, ám ott kell segíteni, ahol a gond van, és nem itt. Ami újdonság, hogy a kormány behúzódik Ausztria mögé, a miniszterelnökséget vezető miniszter szerint Brüsszelnek nem velünk, hanem Ausztriával van vitája, az osztrákok által vezetett koalícióval.

Sajátos matematikai számítás szerint az unió eddig csak 3 milliárddal járult hozzá a magyar határvédelemhez, míg a hazai költségvetés 80 milliárddal. A határvédelemmel egyébként ismét foglalkozni fog a kormány. A magyar–román határon az ideiglenes határzárral, míg délen a jelenlegi helyzet fenntartásával, illetve a kerítés megerősítésével.

Lázár távlati kontextusba igyekszik helyezni a kormány kvótás propagandáját. Úgy véli, hogy ez a vita arról szól, hogy milyen lesz az Európai Unió. Lázár úgy hiszi, hogy a föderalisták és a szuverenisták csapnak össze. Az összecsapás első ütközete a lázári vízióban a népszavazás. A harcos retorika értelmében a Kúriához forduló szervezeteket a magyarországi nemzetiségi viszonyokat megváltoztatni igyekvő, az internacionalista baloldal leányvállalataként jellemzi.

Matolcsy megint kivétel valamiben

A magyar kormány nem foglalkozik az MNB státuszával, mert az alaptörvény szerint nem is foglalkozhat vele. Lázár szerint pedig ezt a kormány tiszteletben tartja. Ez is újdonság. Az MNB-t illető változások magyarázata az, hogy olyan jogi szabályozás legyen, mint más, nem euróval fizető jegybankok esetében is van. A kormány azonban csak szakmai segítséget tud nyújtani.

Lázár folyamatosan kitért az elől a kérdés elől, hogy a jegybank alapítványainak pénzköltését adott esetben miért lehet elzárni a nyilvánosság elől.

Salgótarján

Lázár gratulál a győztes MSZP-nek, de várja, hogy mikor számolnak be arról a bizonyos hiányzó másfél milliárd forintról. Arra a kérdésre nem válaszolt egyértelműen, hogy mikor megy Orbán Viktor a nógrádi megyeszékhelyre a Modern városok program keretében pénzt osztani.

Valami lesz majd a Klikkel

Hat munkacsoportban zajlanak a közneveléssel kapcsolatos egyeztetések. Lesznek változások a Kliket illetően is, de ezeknek végül majd a kerekasztalnál kell eldőlniük. Lázár ugyanakkor hozzátette, hogy csak 20 százalék azon intézmények száma, amelyeket az állam egyedül tart el. Azt látni kell, mondja, hogy az osztott felelősség elve megbukott, ami azt vetíti előre, hogy az iskolák működtetéséről az állam nem kíván lemondani. Pozitív példaként az egyházi iskolákat hozta föl a miniszter.

Az anyagi kérdések rendezve – így Lázár. A 38 milliárdos támogatásnövelés elég lesz az adósságrendezésére. A rendszeren belül eltolódhatnak a döntési viszonyok, biztos hogy változni fog az igazgatók kompetenciája.

Közigazgatás, Paks

A háttérintézmények és más állami fenntartású intézmények megszüntetésével és beolvasztásával kapcsolatban az hangzik el, hogy a lista jövő héten ismert lesz. Mindenképpen leépítésekkel jár majd a folyamat.

Március 1-től elindult az új földárverések, hatalmas Lázár szerint az érdeklődés. Arról nem beszél, hogy kik részéről, csak annyit mond, hogy az állam a gazdák tulajdonába kívánja adni a termőföldeket. Mezőhegyesen határozattal állami ménesbirtokot hoztak létre, ott a földárveréseket leállították. A ménesbirtok ügyeit kormánymegbízottként Farkas Sándor intézi. A tejágazatról is tárgyal a kormány, tízmilliárdot akarnak juttatni az ágazatnak. Állítólag sikerült megegyezni Brüsszellel, hogy mit kell nyilvánosságra hozni a paksi beruházással kapcsolatban, így a kérdés a parlament elé kerül.

Matolcsy-rokon és a kopaszok

Kérdésre válaszolva Lázár nem akarta kommentálni, hogy Matolcsy György unokatestvéréhez került a Buda-Cash ügyfélvagyona, úgy hogy nem felelt meg a pályázati feltételeknek. Lázár meggyőződése, minden a törvények szerint történt. Az MNB ingatlan- és műgyűjtemény-vásárlását a nemzeti kultúra óvásának kategóriájába helyezte.

Lázár Jánosnak még nem sikerült találkozni még Kubatovval, tehát nem tisztázták az NVI-nél történteket, amelyet változatlanul méltánytalannak tart. Az eljárásra vonatkozó szabályokat mindenesetre meg kell változtatni, ám az nem a kormány feladata, hanem a pártoknak kell konszenzusra jutniuk.

Lázár János cáfolja Balog és Fazekas miniszterek menesztéséről szóló híreket. Ugyanakkor megerősítette, hogy Csányi Sándorral együtt érkezett meg az évértékelőre, bár csak a kapuban találkoztak, de az igaz, hogy helyet is keresett neki. Mindez azért érdekes, mert Lázár korábban igazi oligarchának Csányit nevezte.

Peking, Brüsszel, Belgrád

A miniszterelnök nemrég Kínában járt, és ott szerződéseket kötött, de az unió megtámadta azokat. Lázár ezt elismerte, ám szerinte ez csupán kereskedelempolitikai vita, és folynak a tárgyalások azokról a szerződésekről, amelyek a Budapest–Belgrád-vasútvonal építését érintik, amelyben kínai üzletemberek részt vennének.

Ki fogják tüntetni a Saul fia alkotóit

Szintén kérdésre Lázár a március 15-i kitüntetésekkel kapcsolatban elmondta, hogy a kormánynak a díjazással kapcsolatban nincs fölterjesztési joga, de – úgy tudja –, hogy azok közül, akiknek van, már javasolták a Saul fia készítőinek kitüntetését.