Történelmi mércében próbálta kormányát értékelni Orbán Viktor a tizennyolcadik évértékelő beszédének első felében. (Amely alatt ellentüntetők tiltakoztak a helyszín közelében, erről tudósításunkban olvashat.)

A Várkert Bazárban arról beszélt, a legfontosabb kérdés most az, hogy történelmi távlatokban hol tart az ország, és ez azért is fontos kérdés, mert 4,8 millió magyarnak nincs személyes élménye a kommunizmusról. Mi, aki életünk felét a kommunizmusban, a másik felét a szabad világban éltük meg, néha úgy érezzük, mintha a 20. században élénénk, miközben már a 21. század javában elkezdődött. A rendszerváltás óta eltelt időszak már hosszabb, mint a Horthy-korszak, és hét év múlva elhagyjuk a Kádár-rendszert is - emlékeztetett.

Orbán szerint Magyarországon most a szabadság és a nemzeti függetlenség megvan, önkény, megszállást nem nyomaszt bennünket, vezetőinket magunk választjuk meg, a nép szabadon választott képviselői alkotják meg törvényeinket, társulni is szabad sőt üdvös is. A magyar érdekek melletti kiállásra utalva azt mondta, hogy szerinte olyan időket élünk most Magyarországon, amikor lehet cselekedni, lehet alkotni, lehet bátornak lenni, mert most épülhet az, amit polgári Magyarországnak, polgári berendezkedésnek, "magyar országnak" gondolunk.

hvg.hu

A miniszterelnök aztán arról beszélt, hogy az 1867-es kiegyezésig visszatekintve akkor ötven év kellett ahhoz, hogy a sikeres országok közé kerüljünk: minden bajunk ellenére erősek, műveltek és jómódúak voltunk, és ki tudja, mire lettünk volna képesek, ha a bécsi udvar nem ránt bennünket magával a háborúba. Akkor ötven év alatt megfutottuk legjobb formánkat, míg most a rendszerváltás után is csak 26 év telt el - emélkeztetett, aztán az azt követő Horthy-korszakot ingoványos talajnak nevezte, de szerinte akkor is minden sorscsapás ellenére jól működött az ország, számos ország nemzeti össztermékét meghaladta a magyar.

A kommunizmus idején sem szabadok, sem függetlenek nem voltunk, törpejárásban közlekedtünk, az nem mércéje a mai szabad, független Magyarországnak - mondja. Életünk legfontosabb, véresen komoly találós kérdése tehát Orbán szerint az: ha 45 évig megyünk be az erdőbe, hány évig tart kitalálni onnan?

Megmentettük az egészségügyet és az oktatást

A 90-es évek elején hirtelen még jobban lemaradtunk Európa nyugati felétől, pedig Magyarország is demokrácia és piacgazdaság lett. A keleti blokk országai közül egyedül Magyarország állt rossz pályára, ami majdnem az államcsődhöz vezetett, ezután azonban 2010 után kivezette az Orbán-kormány az országot a gödörből: visszafizettük az IMF-hitelt és az EU-nak is "visszafizetjük idén az utolsó huncut garast is."

Orbán arról beszél, hogy stabilizálták a gazdaságot, amivel új korszak nyílt: ezért csökkenhetett a rezsi, maradtak milliárdok a családok zsebében és nőhettek a bérek is. "A magyar reformok működnek!" - tapsoltatta Orbán a közönséget.

Az Orbán-kormány szerint megmentették az iskolákat és a kórházakat. Szerinte ha az IMF-fet kifizették, akkor a Klik sem foghat ki rajtuk. A vidéki kórházak többségében 21. századiak a körülmények, de Budapesten baj van, itt egy új nagy kórházat kell építeni - mondta. A tanároknak és az egészségügyi dolgozóknak igazuk van, hiába van béremelés, ha nem elégséges, mondja, de ő csak olyan béremelést támogat, tette hozzá, amelynek megvan a gazdasági fedezete, és amely mögött a magyar gazdaság növekvő teljesítménye áll. A magyar gazdaság azonban még mindig nem elég versenyképes, a mezőgazdaság azonban egy hektárnyi termőföldből csak az uniós átlag 48 százalékát tudja előállítani. A versenyképességhez sok minden kell még - mondta a kormányfő.

hvg.hu

A magyar külpolitika helye

Berlin, Moszkva és Sztambul, vagyis Ankara a mostani tájolási pontjaink, és a magyarok csak akkor élhetnek szabadságban, ha egyik nagyhatalom sem az ellenségünk, vagyis ha mindhárom egyszerre érdekelt a függetlenségünkben - mondja Orbán, szerinte csak gyermekded lelkek gondolhatják, hogy ez azt jelenti, hogy mindhárommal le kell paktálnunk.

A magyar külpolitika vastörvénye, hogy nekünk a béketáborban van a helyünk, és ne is engedjük belerángatni magunkat sem német-, sem orosz-, sem törökellenes akciókba, amelyek belegyalogolnak egy-egy ország nemzeti önérzetébe - folytatta.

Orbán azt mondta, Németország múltján nem lehet változtatni, Moszkva pedig ha akarná, sem tudná a szabadságot politikája középpontjába állítani, és miért is akarnánk Törökországot a mi colstokunkkal mérni, amikor rengeteg energiát öl abba, hogy nyugatosodjon? Béke, együttműködés, kereskedés, kölcsönös befektetések, kiállás az érdekeink mellett - ezek a magyar külpolitika alapvetései.

A veszély neve: népvándorlás

Amit elértünk, azt most veszély fenyegeti Orbán Viktor szerint. A veszély neve: népvándorlás, amelyről majd a történelemkönyvek is beszámolnak majd. Azt gondoltuk, hogy Európa biztonsága csak Európán múlik, aztán mással szembesültünk. Egy éve már figyelmeztettünk, mindenki sértegetni kezdett bennünket, de közben kiderült, hogy az új népvándorlás történelmi tény - mondta a miniszterelnök, aki szerint azért mi ismertük fel legelőször ezt, mert mi fel vagyunk rá készülve, hogy bármikor történhet valami. Nyugaton mintha eltompult volna a valóságérzet, a miénk viszont éles és hideg - mondja Orbán, aki szerint "a valóság az, ami akkor sem tűnik el, ha már nem hiszek benne".

Egyik-másik európai ország teljes lakosságánál is többen indulhatnak el Európába, ezért szerinte ideje félretenni az illúziókat, és az ideológiákat. Számos európai országban már épül a páhuzamos társadalmak világa, amely visszaszorítja a mi világunkat, hiszen az ide érkezőknek eszükben sincs átvenni a saját életformájukat, amikor a sajátjukat értékesebbnek gondolják, és Orbán szerint a bevándorlókkal nem lehet pótolni az európai gyárak munkaerő-hiányát.

Szerinte az európai nemzetek még azokat a tömegeket sem tudták integrálni, akik fokozatosan érkeztek. Hogyan sikerülhetne ez most? Ha nem állunk sürgősen a talpunkra, akkor az öregedő Európa és az alulképzett, fiatal muszlim világ közötti feszültség kezelhetetlenné válik, itt Európa szíveben - figyelmezetett a beszédben Orbán, majd De Gaulle-t idézve azt mondja, hogy a politikában egy eszményért csak a realitásokon keresztül lehet tenni. A valósággal szemben nem létezhet szabadság. A valóság ellenében nincs boldogulás, talán ezért bolyong annyi jobb sorsra érdemes liberális politikus Brüsszel utcáin - nevettette meg közönségét a miniszterelnök.

A népvándorlások soha sem békés természetűek, amikor nagy tömegek új hazát keresnek, az konfliktusokhoz vezetnek, mert olyan helyet akarnak elfoglalni, ahol mások már élnek - mondja Orbán Viktor, ám arra is kitért, hogy aligha a migránsokra kell haragudunk, ők is áldozatai saját összemomló kormányaiknak, rossz nemzetközi döntéseknek, az embercsempészeknek. Ők csak a saját érdeküket veszik előre, a baj az, hogy mi meg pont nem. Mintha egy jéghegy felé haladó hajó kapitánya üja nem a fékezéssel lenne elfogalva, hanem azal, hogy kijelölje a nemdohányzó csónakokat - élcelődött az európai nagypolitika szempontjain Orbán. Európa 500 millió emberének védelmét Brüsszel képtelen megszervezni, de még a szándék is hiányzik belőle - tette hozzá.

Hogyan épülhetett le az a természetes ösztön, hogy megvédjük a lakóhelyünket?  - tette fel a kérdést, aztán arról beszélt, hogy Európa az Hellász és nem Perzsia, az Róma és nem Karthágó. "Ez nem rangsor, csak különbség. Nem jobb vagy rosszabb, csak annyit jelent, ezek mi vagyunk, azok ti vagytok" - fogalmazott a kulturális különbségekről a kormányfő.

Pár éve még úgy tűnt, rend van az európai vezetők fejében és szívében, amikor belátták, hogy a multikulturalizmus halott, de 2015-ben minden megváltozott. Visszazuhantunk abba a zűrzavarba, ahonnan ki akartunk kászálódni, és egyszer csak a wilkommenskultur hangjaira ébredtünk - mondja, amely azt harsogja, hogy segíteni kell. Segíteni persze természetes, nekünk sem kő van a szívünk helyén, igaz az agyunk helyén sincs kő - lőtt el újabb poént, majd úgy folytatta, hogy az európai politika arra ez egyszerű összefüggésre sem jött rá, hogy "ha itt segítünk, idejönnek, ha ott segítünk ott maradnak".

Orbán szerint Brüsszelben a politikai és szellemi elit világpolgár, de az európaiak többsége nem az, a brüsszeli politikusok szóba sem állnak az emberekkel. Az igazi baj nem Európán kívül van, hanem Európán belül, a vezetők a kontinenst az európai emberekkel szemben akarják irányítani. Koalíció jött létre az embercsempészek, az emberijogi aktivisták és a vezetőú európai politikusokból arra, hogy ide szállítsanak ellenőrizetlen százezreket, mégpedig olyan országokból, amelyekkel hadban állunk - mondja Orbán Viktor.

Nehéz hónapok elé nézünk, dééli határainknál egyre nagyobb a nyomás, a balkáni országok harapofogóba kerültek, délről nyomják, Németországból csábítják a menekülteket. Meg kell erősíteni saját védelmi vonalainkat, ez pedig csak úgy falja a pénzt, eddig 85 milliárdba került, és csak a mi pénztárcánkra számíthatunk - mondta Orbán, majd megköszönte a rendőrség és a katonaság munkáját.

Brüsszelt meg kell állítanunk

Ám a déli határaink megvédése szerinte nem lesz elegendő: Brüsszelt meg kell állítanunk, mivel a fejükbe vették, hogy az Európába áramló bevándorlókat szét akarják osztani közöttünk. Egy ilyen döntést már hoztak 120 ezer emberről, a nemzeti szuverenitást kicselezve, ezért az európai bíróságon harcolunk a megsemmisítéséért. Orbán szerint azonban márciusban minden bevándorlóra kötelező szétosztást akar javasolni Brüsszel.

Mi nem fogunk bűnözést, antiszemitizmust, és homofóbiát importálni, itt nem lesznek törvényen kívüli bevándorlónegyedek, nem fognak bandák vadászni a feleségeinkre és lányainkra, még a kísérleteket is megakadályozzuk és megtoroljuk - mondta Orbán, utalva a nyugat-európai városokban jellemző erőszakos eseményekre. Szerinte a magyar kormánynak ezért a különvéleményéért cenzúrával, zsarolással és fenyegetéssel kell szembe néznie, példaként azt említette, hogy a magyar igazságügyi miniszter könyvét begyűjtöttéké a belga könyvesboltokból, illetve az uniós államok vezetői pénzügyi megtorlást ígérnek Magyarországnak, ha nem vállalja be a kvóta szerinti menekült-befogadást.

Az EU-val semmivel nem tartozunk egymásnak, mondta Orbán, Magyarország ugyanis 45 évnyi kommunizmus után legyengülve nyitotta meg kapuit a nyugati vállalatok között, amennyi pénzt az Unió betett, annyit a nyugati cégek ki is vittek innen - kvittek vagyunk, nincs mit egymás szemére hányni.

Orbán aztán előállt azzal, hogy a brüsszeli politikát a népakarat tudná megállítani, és itt természetesen a szerdán már belengetett népszavazásra gondolt. Nem a korábbi, 120 ezres kvótáról van szó, hanem a márciusban asztalra kerülő kötelező betelepítési kvótákról, erre akar népszavazás útján nemet mondani az ország.

Aztán azt is elmondta még, hogy az Európai Unió nem lehet egy Szovjetunió újratöltve, de mi Európát "a mai, tériszonyos szédülésében" sem fogjuk magára hagyni.