Ismét egy elképesztő tankönyvi hibacsokorra vetült fény, ezúttal egy földrajzkönyvben vannak hajmeresztő állítások. Mindeközben Lázár János arról beszél, marad az állami tankönyvkiadás, és azt kell vizsgálni, miért romlik a tanulók teljesítménye. A kettő között nem lát összefüggést.
Lázár János a 40. kormányinfón önkritikát gyakorolt, elismerte, a Kliknek sok problémája és 17 milliárdos kifizetetlen számlája van, valamint erősen forráshiányos. De a Klik mindenképpen megmarad, miképp az ingyenes állami tankönyvek rendszere is. Arról kéne szerinte beszélni, hogy 2002 óta romlik a gyerekek teljesítménye, és ez miért történik.
A tankönyvpiacnak külön is üzent a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Kijelentette, a tankönyvek ingyenesek maradnak. Lázár külön kommunikációs frontot nyitott, mondván, senki ne használja fel a gyerekeket politikai célokra, ne zsarolják a kormányt a gyerekekkel. Ugyanígy szólt be a „tankönyvlobbinak” is, és azt is megjegyezte, "számukra nem tudunk engedményeket adni".
Az OFI kísérleti tankönyveivel rengeteg baj volt, a tankönyvkínálat adminisztratív leszűkítése ellen pedig akkor is, most is tiltakoznak a pedagógusok. A kísérleti tankönyvekre rengeteg panasz volt, sok hibát szúrtak ki a pedagógusok. Lázár mai mondatai után feltehető a kérdés, a nem piaci alapú tankönyvrendszer nem lehet, hogy maga is oka annak, hogy a magyar oktatás színvonala csökken?
Érdemes ezt egy konkrét példán is megvizsgálni. A Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó 10. Földrajz tankönyve 2011-ben született. Ma is megtalálható a Kello webshopjában, érvényes, elfogadott tankönyv. A Szegedi Görög Nemzetiségi Önkormányzat kisebb hibajegyzéket írt a tankönyv Görögországot „taglaló” részéből. Egyfelől a féloldalnyi anyag Spanyolország alatt tárgyalja Görögországot az Európa regionális földrajza témában… (Nagyjából ugyanannyi hely jut a Seat autógyár multik kezére jutására, mint egész Görögországra.)
Az illusztrációs képre az a felirat került, hogy az Akropoliszt láthatjuk, holott egyértelműen az Agorán látható Hephaisztosz-templom látható a képen.
A két épület némileg hasonlít, de az Akropolisz kimagaslik a környezetéből, és alig található némi növényzet körülötte, ellentétben a képen látható helyzettel. A tévesztés olyan szintű, mintha valaki egy budapesti Bazilika-képre azt mondaná, hogy az a Parlament.
Ezen felül a pár soros szövegben ténybeli tévedés is található: Görögország legmagasabb csúcsának a tankönyv az Olimposzt jelöli 2911 méterrel, a valóság az, hogy az Olimposz hegység Mitikasz csúcsa a legmagasabb: 2918 méter. A 2911 méteres a második legmagasabb csúcs, a Szkolio. Gondok vannak a hangok átírásával is, de Thesszaloniki városát is sikerült egy sz-szel odaadni a tanuló ifjúság okulására. Olyan sommás megjegyzések is olvashatóak a szövegben, mint „A kisparaszti gazdaságok felszerelése gyatra …”, ezt a témát jól ismerő magyarországi görögszakértők egyébként vitatják.
A „tankönyvlobbi”, azaz a nem állami kiadók tortúrájáról már többször is írtunk, leírtuk, hogy ahol csak tudja, akadályozza őket az állam, amely egyszerre paici résztvevő és a piacot felügyelő, szabályozó szereplő. Röviden: az Emmi nem írt ki tankönyv-engedélyeztetési pályázatot, így a kiadók új könyvei nem válhatnak hivatalosan tankönyvvé. Majd az Emmi 2013-ban előírta, hogy mely könyvekből – ezek akkor még nem is minősültek annak, így rendelni sem lehetne belőlük – kell az iskoláknak rendelniük. Az összes könyv az állami tankönyvkiadó vállalat kiadványa. Majd az árversenyben az állam EU-s forrásokból lenyomta saját tankönyveinek árát, és direkt olyan nyomott keretet határozott meg az iskoláknak tankönyvrendelésre, amelyből csak az OFI-s tankönyvek jöttek ki ingyen, márpedig az első három évfolyamon ingyenesen kell a tankönyveket adni.
