Valószínűleg az elmúlt hetek közoktatásügyi forrongásának pillanatnyi csúcspontja lesz a szombati tiltakozás a Parlamentnél, a Kossuth téren, már csak azért is, mert a minisztérium és a Pedagógusok Szakszervezete vezette sztrájkbizottság legutóbbi, pénteki tárgyalásán nem közeledtek az álláspontok. Az előjelek amúgy sem azt mutatták, hogy a kormányzat meghátrál, és a tiltakozó tüntetés örömünneppé válhat.
Ki hirdette meg a tüntetést?
A Pedagógus Sztrájkbizottság, amelynek 3 tagja van, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet és az Oktatási Vezetők Szakszervezete. Fontos tudni, hogy a szakma további kiemelkedő súlyú szervezete, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) 2013 elején kilépett a sztrájkbizottságból, mert nem értett egyet azzal a „puhának” tartott megállapodással, amelyet a testület akkor kötött a kormányzattal (lásd az alábbi videót).
Az legutóbbi időkig a szakma két meghatározó szervezete, a PSZ és a PDSZ külön utakon járt, utóbbi ugye nincs ott a sztrájkbizottságban, előbbi meg nem ment el a héten tartott Köznevelési Kerekasztalra, épp arra hivatkozva, hogy amíg a sztrájkbizottság 25 pontban felsorolt követelései nem valósulnak meg, nincs értelme csak úgy általában beszélgetni a kormánnyal. Utólag ezt a PDSZ elnöke, Mendrey László is belátta.
Mi köze a tüntetésnek az országossá dagadt tiltakozást generáló miskolci Herman Ottó Gimnáziumhoz?
Részben a hermanosok fellépése és a Tanítanék Mozgalom hatására hirdették meg. Már a múlt heti, miskolci szolidaritási, fáklyás felvonulást is a Pedagógus Sztrájkbizottság kezdeményezte. A lassan már 33 ezer egyéni és csaknem 900 csoportos (iskolák, civil szervezetek) támogatót maga mögött tudható hermanosok ügyében ráadásul teljes az egység a PSZ és a PDSZ között. A PDSZ is ott volt a miskolci megmozduláson, elnöke pedig szót kap a szombati tüntetésen is.
Miért tüntetnek?
Az oktatás, tanítás, tanulás szabadságáért, a köznevelés és a pedagógusok helyzetének javításáért, az ország jövőjéért, amiről nagyon sok szó esett az utóbbi hetekben. Mert nem akarnak olyan országban élni, ahol az emberek alapvető létéhez szükséges rendszerek az oktatástól a közszférán át az egészségügyig szétestek, végóráikat élik, ahol senkinek sincs jövője, nem jut pénz a gyermekétkeztetésre, a szegények megsegítésére, ahol az egészségügy, a szociálpolitika, a kultúra, az oktatás nem kap kellő megbecsülést, támogatást, és ahol a közigazgatás a politika játékszere.
Ezek szerint ez nem csak pedagógusok tüntetése lesz?
Nagyon úgy tűnik, hogy nem, a PSZ honlapján a 3 szervezőn kívül 44 szervezetet sorolnak fel csatlakozóként (de a lista a tüntetés kezdetéig még minden bizonnyal frissül). A legkülönbözőbb szakmák képviselőit a közszolgáktól a taxisokon, a húsosokon és az egészségügyieken át az építőkig, a vasasokig és a vasutasokig. És nem csak szakszervezetek lesznek ott, hanem más civil szervezetek is, a Független Diákparlamenttől a Vállalkozók Klubja Egyesületig.
Hányan lesznek a tüntetők?
Azt tudni lehet, hogy vidékről buszokkal szállítják a szakszervezetek a tiltakozókat. Az esemény Facebook-oldala 43 ezer meghívottról tájékoztat, 7400-an jelezték, hogy elmennek, 7700-an egyelőre csak érdeklődők. Nyilván lesznek tüntetők, akiket nem a közösségi oldalon verbuváltak, de viszonyítási alapként: 2014 októberében, az internetadó elleni nagy tüntetésen a meghívottak 259 ezren voltak, a jelenlévők pedig 44 ezren.
Ideges-e a kormányzat a tüntetés miatt
Kósa Lajos, a Fidesz-KDNP képviselőcsoportjának vezetője a kihelyezett frakcióülésről azt üzente a pedagógusoknak: hogy pártja minden vitára nyitott, de vegyék figyelembe, hogy a rendszerváltás óta a legnagyobb béremelést kapták az elmúlt időszakban. Balog Zoltán szakminiszter sérelmezte, hogy a tüntetést előbb meghirdették, mintsem ő reagálni tudott volna a sztrájkbizottság 25 pontos követelésére. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a PSZ-nek „nem balhéval, hanem tárgyalással és a tárgyalásokon keresztül” kellene küzdenie a változásokért. Galló Istvánnéról, a PSZ vezetőjéről azt állította, hogy 2009-ben lebeszélte a pedagógusokat a tüntetésről, amikor megszüntették a 13. havi fizetést.
Lázár üzenetét a PSZ nem hagyta szó nélkül. Várja székházába a minisztert, hogy nézze meg az akkori tüntetésről készült képeket. A „balhézós” kitételt azzal utasította vissza, hogy a sztrájkbizottság rendszeresen tárgyal a kormányzattal, és a „zsúrasztalhoz” (kerekasztalhoz) is kész odaülni, de csak egyenlő félként.
Hogyan zajlik a tüntetés?
A gyülekező az V. kerületi Jászai Mari téren lesz 10 órakor, onnan vonulnak a résztvevők a Kossuth térre a Balassi Bálint utca, Markó utca, Szemere utca, Szalay utca útvonalon, 20 taxival és fúvószenekarral az élen. A PSZ tagjai kötényben vonulnak (egyelőre nem tudni, mit jelképez ez), biciklicsengőt pedig mindenkinek osztogatnak, a tervek szerint az Emmi Szalay utcai épülete előtt csengetnek egy picit, utalva Balog Zoltán miniszter elhíresült önkritikájára a Klikkel kapcsolatban: „kicsit túltoltuk a biciklit”.
Mi történik majd a Kossuth téren?
Galkó Balázs elmondja Király Gábor A rögök című versét, amelynek záró két sora ez:
„akkor leszel csak eléggé merész
bicskával kérni ki a béredet.”
A szónokok összetétele is jelképezi, hogy itt nem csak a pedagógusokért állnak ki. Beszél majd (ebben a sorrendben)
Varga Andrea, az Autonóm Területi Szakszervezet (ATSZ) elnöke;
Szűcs Viktória, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ) elnöke;
Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) főtitkára;
Sándor Mária, a „feketeruhás nővér”, a Magyarország a Magyar Egészségügyért Civil Társaság (MMECT) nevében;
Csóti Csaba, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) alelnöke;
Pukli István, a budapesti Teleki Blanka Gimnázium igazgatója;
Pilz Olivér, a miskolci Herman Ottó Gimnázium tanára;
Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) elnöke;
Dávid Gyula Márton diák;
Fazakas Gergely szülő;
Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) elnöke.
A beszédek között levetítenek majd egy részletet A lámpás című filmből, amely Gárdonyi Géza kisregényéből készült, a XIX. században játszódik, az akkori oktatási rendszert bírálja, sok áthallással a mai helyzetre. Ez lesz az a bizonyos részlet:
Milyen időre készüljenek a tüntetők?
Nem zárható ki, hogy délelőtt Budapesten esni fog, bár talán nem túl hevesen. Időnként megélénkülő délkeleti, déli szél is lehet, és állítólag nem lesz melegebb 5 foknál.