Itthon hvg.hu 2016. január. 26. 08:12

Talán nem szűnik meg az összes intézmény, amely szerepel Lázár halállistáján

Az Index megszerezte az előterjesztést, és úgy tudja, Orbán Viktor személyesen fogja mérlegelni a bürokráciacsökkentési halállistára került intézmények megtartása vagy megszüntetése mellett szóló érveket, és ő hozza majd meg a végső döntést, hogy a 73 intézményből mennyi maradhat.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt heti kormányinfón robbantotta a bombát: több mint hetven állami intézmény és hivatal átalakításába fog a kormány a bürokráciacsökkentés jegyében. A VS. hu nyilvánosságra hozta az állítólagos listát is a megszűnő intézményekről: eszerint nem lesz többé többek között Design Terminál, Külügyi és Külgazdasági Intézet, Nyelvstratégiai Intézet sem.

Az Index megszerezte az előterjesztést, eszerint 20 százalékos leépítés jöhet az érintett szervezetekben, jövőre pedig még 10 százalék a most nem érintett hivataloknál. A lap keddi cikkében azt írta: Orbán Viktor miniszterelnök személyesen fogja mérlegelni a bürokráciacsökkentési halállistára került intézmények megtartása vagy megszüntetése mellett szóló érveket, és ő hozza majd meg a végső döntést, hogy a 73 intézményből mennyi maradhat.

Az Index információi szerint azzal mindenki tisztában van, hogy nem fog megszűnni az összes intézmény, amely szerepelt a Lázár-listán, de a konkrét intézményneveket tartalmazó listán a miniszterek is meglepődtek, az érintett háttérintézmények vezetőinek pedig fogalmuk sem volt arról, hogy az általánosságban bejelentett leépítés őket is érintheti, ráadásul ilyen gyorsan és esetenként ilyen radikálisan. (A szintén a listán szereplő Oktatási Hivatal vezetője például egy körlevélben arra kérte a kollégáit, hogy tegyenek különbséget a "csak a sajtóban bemondott és a valóban megtörténő dolgok között".)

Február 10-én lesz a következő kormányzati megbeszélés, ahol a miniszterelnök útmutatása szerint eldőlhetnek a dolgok, addig pedig gőzerővel folyik a lobbizás az egyes intézmények túléléséért. Az Index szerint február végéig minden egyes listázott intézményről meg kell születnie a végleges döntésnek.

A lap által megszerzett nem nyilvános tervezetből kiderül, hogy a program szükségességét részben az Alaptörvényből vezették le: mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék, ez viszont "manapság nem garantált mindenkinek". Az előterjesztés szerint aggályos, hogy az átszervezéssel érintett hivatali kör annyira heterogén, hogy még az elméletileg azonos jogállás ellenére sincs két, legalább nagy vonalakban összevethetően működő intézmény. Az alkotmányossági érvként emlegetett lassúság melletti másik érv így szimplán az, hogy az érintett szervezetek működése átláthatatlan és pazarló – írja a lap.

Az előterjesztésben opcióként szerepel a megszűnés helyett a minisztériumokba való beolvadás. Javaslatként azt írják, az új feladatgazdák, a minisztériumok és a kormányhivatalok a beolvasztás előtti létszám csupán 80 százalékát vegyék majd át. A tervezetben szó esik arról is, hogy az átalakítással nem érintett központi hivataloknál és minisztériumi háttérintézményeknél az idei dolgozóknak csak a 90 százaléka maradhatna státuszban 2017-ben.

A dokumentumban nincs szó olyan átfogó háttértanulmányról vagy bármilyen alapozó munkáról, aminek az állami feladatkörök pontos meghatározása, illetve az érintett intézményi kör ehhez való viszonya lett volna a témája – emeli ki az Index.

Hirdetés