Orbán Viktor szerint ma nem az a kérdés Európában, hogy egymás ellen fordulnak-e a nemzetek, hanem az, hogy lesz-e Európa, meg tudjuk-e védeni az európai életformát és kultúrát. A miniszterelnök erről a Magyarországi Németek Elhurcolásának és Elűzetésének Emléknapján beszélt a budaörsi Nepomuki Szent János plébániatemplomban, ahol azt is mondta, hogy az itthoni sváb közösség a magyar kultúra elidegeníthetetlen részét alkotja.
A második világháború után, 1946 és 1948 között több mint 180 ezer magyarországi németet fosztottak meg vagyonától és telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján a rommá lőtt Németországba.
A 40-es évek szenvedéstörténetében a hangsúlyok, célok, okok, indítékok eltérhettek, de a konklúzió változatlan volt: amikor Magyarországot megszállták, mérhetetlen szenvedés lett a vége. Amikor Magyarország elveszítette függetlenségét, kitaszította, kifosztotta és elüldözte saját polgárait, azokat az embereket, akiknek a védelmére lett volna hivatott. A legkisebb esélyt sem adhatjuk egy olyan világ eljövetelére, amelyben hasonló rendeletek és listák születhetnek – fogalmazott Orbán Viktor.
A miniszterelnök szerint csak egy szuverén ország erős kormánya képes megvédeni különböző nemzetiségű állampolgárait a külső erőktől és a külső erőket kiszolgáló csatlósoktól.
1946. január 19-én elhagyta Magyarországot az első vonat a kitelepített németekkel, csak aznap ezer embert vittek el, február elejére Budaörs kiürült, és hasonló sorsra jutottak svábok lakta települések százai. Amit kitelepítésnek hívtak, az valójában a magyarországi svábok kifosztását és elűzését jelentette. A listára kerülésre elég volt, ha valaki német nemzetiségűnek nevezte magát, vagy magyarnak vallotta ugyan magát, de németül beszélt – emlékeztetett.
A magyarországi sváb közösség Magyarország és a magyar kultúra szerves, elidegeníthetetlen részét alkotja – tette egyértelművé.
Orbán Viktor szerint ma nem az a kérdés Európában, hogy egymás ellen fordulnak-e a nemzetek, hanem az, hogy lesz-e Európa, meg tudjuk-e védeni az európai életformát és kultúrát.
A kormányfő beszédben emlékeztetett, hogy az Országgyűlés 2012-ben úgy határozott: január 19-e legyen a magyarországi németországi németek elhurcolásának emléknapja. 2014 óta már németül is fel lehet szólalni az Országgyűlésben: a németek szószólója anyanyelvén beszélhet a parlamentben. Ötszörösére nőtt a német iskolák száma itthon az elmúlt években, és a magyarországi németek közösségének lélekszáma megközelíti már a 200 ezret.
