„AKI AZÉRT JÖN, MERT VÁLTOZTATNI SZERETNE, AZ MINDENT MEG FOG TENNI AZÉRT, HOGY EZ SIKERÜLJÖN!" – írta nekünk csupa nagybetűvel egy bevándorló, aki még csak nem is válságövezetből, hanem Magyarországról migrált Angliába.

Ha pedig az Európai Unió keleti perifériájáról ilyen elszántsággal indulnak emberek Nagy-Britanniába, akkor David Cameron bevándorlókat érintő szigorításai a világ nyomorúságosabb pontjairól indulókat sem fogják visszatartani. Mondjuk, nem is ez a céljuk, és ezt az Egyesült Királyságban élő magyarok is nagyon jól érzik.

Cameron azért járt múlt csütörtökön Magyarországon, hogy szövetségest találjon négypontos, az EU-t megújító javaslatcsomagjához, melynek negyedik pontja a bevándorláspolitika szigorítása. Orbán Cameront arra kérte, hogy ne diszkriminálják „a becsületesen dolgozó magyarokat” az Egyesült Királyságban.

Fülöp Máté

Pontosan még nem lehet tudni, mit és hogy akar korlátozni a brit miniszterelnök, de a következő intézkedéseket többször kilátásba helyezte:

• a munkavállalókat megillető támogatások egészének vagy egy részének elvétele (például a munkanélküli segély – ami 3 év angliai munkaviszony után mindenkinek jár – jogosultsági idejét 6 hónapról 3-ra csökkentené)
• lakhatási segély és szociális bérlakásra jogosultság elvétele
• családi pótlék csak az Egyesült Királyságban élő gyerekek után járjon (ami a hatályos törvény szerint már így van, a kiskapuról majd később)
• nem EU-s házastárs nem követhetné az országba automatikusan az EU-s állampolgárokat.

Keményen dolgozó és lébecoló kivándorlók

Cameron javaslatairól itt magyart nem hallani beszélni

– az angliai magyarok első reakciója a meglepetés volt, hogy mekkora port kavart itthon Cameron terve. A szoftverfejlesztőként dolgozó Péter szerint Nagy-Britanniában a Cameron-csomag majd akkor lesz téma, ha elkezdődik a népszavazás előtti kampány. A legvalószínűbb forgatókönyv szerint ez nyáron indulhat, a szavazást pedig szeptemberre időzíthetik.

Kérdezés után viszont kiderült, hogy határozott véleményük már most is van Cameron terveiről, és meglepően egységes, pedig meglehetősen különböző helyzetű embereket sikerült elérnünk.

Túlzás a négy év, két év alatt be tudja bizonyítani bárki, hogy dolgozni jött, és nem 'benefit bevándorló'

– írta a Manchesterben élő Judit, aki magyar nyugdíját egészíti ki Angliában takarításból. A „benefit bevándorló" azt jelenti, hogy valaki a szociális juttatásokért költözik egy országba és ezeket az embereket az általunk megkeresett magyarok szerint nem is kell eltartania egy jóléti rendszernek. „Előbb tegyen le valamit az asztalra", „dolgozzon keményen, és akkor majd tisztelik" – hangzott az általános vélemény.

A britek is régóta beszélnek szociális turizmusról, de arról egyelőre nem jelent meg – legalábbis nyilvánosan – bizonyító erejű tanulmány, hogy olyan széles körben elterjedt jelenségről lenne szó, amely alapjaiban roppantaná meg a szociális rendszerüket. Cameron is úgy fogalmazott Budapesten, hogy az utóbbi években éves szinten érkező 300 ezer bevándorló (hogy pontosan hány emberről és ebből hány magyarról van szó, arról szól a cikk végi keretes írás) túlterheli a brit jóléti rendszert: azaz nem csak a munka nélkül maradókon akar spórolni, hanem bizony az Orbán által emlegetett „becsületesen dolgozókon" is.

Otthon még mindig olcsóbb munkanélkülinek lenni

– mondta Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője, aki Hazaváró-programja keretében „virtuális panaszablakot" működtet külföldön élő magyaroknak. Cameron bejelentése óta rendszeresen kapja is ide a leveleket, leggyakrabban „átlagos melós fiataloktól", akik nem örülnek, hogy utolérni látszik őket a munkaalapú társadalom szigorúbb verziója – amiben bevándorlóknak munka mellett sem járnak szociális juttatások.

Az állami szektorban tolmácsként dolgozó Szabina munkájából kifolyólag benne van a kérdés sűrűjében, és máshogy látja a helyzetet: „Sajnos napi szinten találkozok és fordítok olyan magyar nyelven beszélő embereknek, akik

soha nem is azzal az indíttatással jöttek az országba, hogy jobb életet teremtsenek kemény munkával, hanem az állami juttatások rendszerének tudatában már úgy érkeztek, hogy azt kihasználják.

Majd példát is írt arra, hogy a bőkezű családtámogatási rendszer miatt milyen „luxusban" lehet élni: otthonlátogatás során látott már segélyből vett autót és akkora laposképernyős tévét, amekkorát ő sem engedhetne meg a fizetéséből.

A négy év túl durva

Judithoz hasonlóan a négy év segélymoratóriumot minden általunk intejúvolt angliai magyar túl szigorúnak gondolta, összhangban Jeremy Heywooddal, az Egyesült Királyság első számú köztisztviselőjével (Cabinet Secretary), aki szerint minden fél évet meghaladó megszorítás diszkriminációnak minősülhet. Többen felhozták, hogy a szociális támogatások elvágása pont a legsérülékenyebbeket érintheti a legdurvábban: az újonnan érkezőket és a hirtelen nehéz helyzetbe kerülőket.

Stiller Ákos

A nyolc éve Cardiffban élő egyedülálló anyának, Andreának például olyannyira fontosak a szociális támogatások, hogy azok együttesen magasabb összeget tesznek ki, mint a bérjövedelme. Erre óriási szüksége is van, ugyanis egyszobás háza bérleti díját épphogy fedezi havi bére. De szerinte fél év alatt talál magának munkát, aki akar, így érthető Cameron javaslata, bár a négyéves időtartam előtt ő is értetlenül áll.

A Minden, ami Anglia oldal főszerkesztője, a Sheffieldben letelepedő István azt hangsúlyozta, hogy azok a támogatások, amelyeket Cameron meg akar vonni, éppen a beilleszkedést segítik, bár érti, hogy „megszorításokra van szükség".

Attól, hogy valaki kapott, nem rossz ember. Magyarországon is van családi pótlék. Akik használják, azok nem becsületes dolgozók?

– tette fel István a kérdést az erről lamentáló Orbán Viktornak. Szerinte Cameron ezeket az intézkedéseket „nem a magyarok vagy szomszédaink" miatt fontolgatja, hanem „az egyéb régióból érkező emberek" miatt, „akiknek se munkájuk, se lakásuk, és nem is akarnak dolgozni".

Ez a különbségtétel a családi pótlék tervezett megvágásánál is előjött: „azok jártak jól, akik Indiából, Pakisztánból jönnek, és otthon maradt 5-8 gyerekük" – írta a Chesterfieldben gyógyszerészként dolgozó Gabriella, aki a kint élő magyarok elsöprő többségéhez hasonlóan egyetért Cameron családipótlék-újrakalibrálásával. Gabriella orvos férjével és két kisfiával azért költözött az Egyesült Királyságba, mert Magyarországon „lehetetlenné váltak az anyagi körülményeik", viszont a szigetországban nem szorulnak szociális támogatásra.

Stiller Ákos

A rendszerben mozgó Szabina viszont megírta, hogy még ha sokan nem is tudják, a szabályozás már most is így szól. Azonban ez azért játszható ki könnyen, mert elég a gyereket valamilyen okmánnyal igazolni.

A családi pótlék ügyében Éva is támogatná Cameront, aki maga ellen beszélve azt is megírta, hogy nem adna „álláskeresési támogatást azoknak, akik soha nem dolgoztak Angliában." A jelenleg angolul tanuló és állást kereső középkorú nő a szociális bérlakás igénylésénél viszont pofátlannak tartja a négyéves eltiltást:

Nézzük már meg azokat az angolokat, akik segélyekből élnek, és a bérlakásaikat sem tartják rendben!

– érvelt ő is a többiekhez hasonlóan.

A csomag az EU-n kívüli bevándorlókról szól

Éva a nem EU-állampolgár házastársra vonatkozó tilalmat is diszkrimációnak tartja: „ha a fiatal Cameron egy afrikai nővel kötné össze az életét, és nagyon szerelmes lenne, akkor otthagyná a feleségét?!" István szerint viszont ez észszerű javaslat az „érdekházasságok" megakadályozására, de csak ha „normális keretek között" folyik az ellenőrzés.

A fenti válaszokból is kitűnik, és a brit sajtó is megerősíti, hogy Cameron javaslatai sokkal inkább szólnak a nem EU-ból érkező bevándorlókról, mint a szabad munkavállalási jogukkal élőkről. Csakhogy, mint a hét éve Londonban élő Róbert fogalmazott:

Itt olyan erős a pc, meg a multikulti, hogy ezt nem venné be az angolok gyomra

– azaz a brit közbeszédben politikai öngyilkosság lenne olyan diszkriminatív szabályozás bevezetése, ami különbséget tesz bevándorló és bevándorló között. Hogy brit és bevándorló között tennének különbséget, az úgy tűnik, más lapra tartozik.

Senkit nem fog visszatartani a kivándorlástól

És mivel a már kint élők szerint sem fog senkit visszatartani a brit szigor az odavándorlástól, így három azonnali hatása lesz a Cameron-csomagnak, ha átmegy:

• tehermentesíti a brit szociális rendszert
• azon az áron, hogy minden EU-s normát felrúgva különbséget tesz britek és nem britek között
• és az újonnan jövők – már akik nem a tutiba érkeznek – helyzeti hátrányát erősíti

Gabriella gyerekeire irigykednek, mert olyan nyelven beszélhetnek, amit más nem ért. Mások is inkább pozitív visszajelzéseket kaptak, mintsem oldalpillantásokat szokatlan akcentusukért – bár erre is volt példa. Hogy ez így maradna-e azután is, hogy törvényileg szentesítenék az egyenlők és egyenlőbbek rendszerét, arról egyelőre korai lenne spekulálni.

Akkor hány magyar is van Nagy-Britanniában?

Volt aki kinevette, volt aki lehülyézte Orbánt az Angliában élő magyarok közül azért a csütörtöki kijelentéséért, hogy 55 ezer magyar dolgozik jelenleg az országban. A miniszterelnök egyébként 2014-es hivatalos brit statisztikai adatra alapozott, amihez Havasi Bertalan hozzáfűzte kérdésünkre, hogy „ez a szám változhatott".   A Demográfiai Portré 2015 című KSH-kiadvány szintén említi az 55 ezres számot: 2004 és 2011 között ennyi munkavállalót regisztráltak az Egyesült Királyságban. Ez viszont egészen biztosan alulbecslés, a brit adatok szerint 2004 és 2014 között közel 150 ezer magyar kért az országban adó- és társadalombiztosítási számot.   KSH   A Portsmouthban történelmet tanuló Áron szerint „az égvilágon senki nem tudja megmondani, hogy pontosan hány magyar van itt", de ő is azt a 300 ezer körüli számot mondta a legszolidabb becslésnek, amit többen mások is. Az biztos, hogy Németország után Nagy-Britanniába vándorol ki a legtöbb magyar, becslések szerint minden negyedik magyar migráns oda tart. Hogy ez a szám mit jelent a 64 milliós Egyesült Királyság számára, annak az elhelyezésben sokat segíthet, hogy még a valóságot alulról karcoló Eurostat legfrissebb adatai szerint is 450 ezren vándoroltak be 2013-ban az országba. Közülük 200 ezren voltak EU-állampolgárok.