A hatékonyabb, átláthatóbb és olcsóbb jogi ellátás érdekében egy jogi képviseletet biztosító intézmény felállítását tervezi a kormány. Erről még októberben beszélt egy konferencián Trócsányi László igazságügyi miniszter, az erről szóló törvénytervezet pedig pénteken került fel a kormány.hu-ra. Az elképzelés szerint a 2017 elején startoló Kincstári Jogügyi Igazgatóság (KJI) az “állam ügyvédjeként” funkcionálna, vagyis az új igazgatóság feladata lenne az állam (pl. minisztériumok és a miniszterek) képviselete olyan eljárások során, amikor az államot perelik, vagy az állam indítja a pert.

Trócsányi szerint azért van szükség a centralizált intézményre, mert a magyar közigazgatásban jelenleg nem egységes szakmai szempontok szerint zajlik a perképviselet. Bizonyos esetekben ugyanis, például amikor valamilyen speciális szaktudást igényel az ügy, a minisztériumok egy-egy per lefolytatásával ügyvédi irodákat bíznak meg. Az állami ügyvédcsoport felállításával ennek a gyakorlatnak vetnének véget; minden ügyet “házon belül” kell elintéznie az igazgatóságnak, és csak a legvégső esetben, a saját kontójára alkalmazhatna ügyvédi irodát.

Megéri az állam ügyvédjének állni

Olcsóbb semmiképp sem lesz a KJI működése, mintha az összes jogi ügyet kiszerveznék ügyvédi irodáknak, véli egy, az államigazgatás működésére rálátó, a jogi területet jól ismerő forrásunk. A tervezethez csatolt hatásvizsgálati lap szerint az KJI felállítása a következő négy évben hatmilliárd forinttal terheli meg a költségvetést, de az nem derül ki, hogy ez az összeg a béreket, vagy az egész igazgatóság működési költségét fedezi majd. (Egyebek mellett erről is megkérdeztük az Igazságügyi Minisztériumot, de cikkünk megjelenésig nem válaszoltak.)

Egy azonban biztos: a törvénytervezet alapján gyakorlatilag kétszeresére emelnék a minisztériumoknál dolgozó jogtanácsosok fizetését. Egy jogtanácsos a megelőző évi bruttó átlagkereset ( a KSH szerint idén ez január és szeptember között 243 ezer forint volt) 2,7-3-szorosát keresheti meg. Ez nagyjából bruttó 600-700 ezres fizetést jelent, ami egy átlagos budapesti ügyvédi keresethez képest is versenyképes jövedelemnek számít (egy főjogtanácsos valamivel még ennél is többet kereshet).

Negyven jogtanácsosra lesz szükség

Az osztályvezetők sem aprópénzért dolgozának, havonta bruttó 800 ezer-1 millió forintot vihetnek haza, és akkor még nem beszéltünk a KJI elnökéről, aki egy helyettes államtitkár fizetésével vetekedő összeget, bruttó 2-2,1 milliót tehet zsebre. De egy nagy nemzetközi ügyvédi iroda hazai partnerirodájánál kapható fizetéssel összehasonlítva is simán megállja a helyét a KJI elnökének javadalmazása, tudtuk meg. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke viszont úgy számol, hogy az KJI működése igenis olcsóbb lesz. “A jogtanácsos száma ugyan nem fog csökkeni, de az ügyvédi megbízások igen”, érvelt. Az ügyvédi irodákat viszont érzékenyen érintheti az állami megbízások elapadása, mert jelentős bevételi forrástól eshetnek el, tette hozzá Bánáti.

Az elképzelések szerint az új igazgatóság személyi állományát 2016-ban fokozatosan töltenék fel, ezzel párhuzamosan megkezdik a perek és egyéb ügyek átvételének előkészítését, egységes pernyilvántartás kialakítását, és ehhez kapcsolódóan az informatikai rendszer kiépítését. Forrásunk szerint kb. 40 jogtanácsosra lesz szüksége az új szervezetnek, de a tervezet szerint 100 fős kerettel dolgozhat majd az új intézmény. (Egy minisztériumnak átlagosan évi 15 pere van, az Igazságügyi Minisztériumnak pedig úgy 100, például az előzetes letartóztatások megalapozottságát firtató ügyek miatt.) A létszám egy része már adott, hiszen a minisztériumoknál most is dolgoznak jogtanácsosok, a minisztériumi ügyek 75 százalékát ők viszik. Vagyis az újonan feálálló igazgatóság gyakorlatilag átvenné ezeket a minisztériumi dolgozókat, de a tervezetben meghatározott fizetésekkel a piacról is be tudnak majd “csábítani” ügyvédeket, véli Bánáti, aki szerint a Magyar Nemzeti Bank is igyekszik piaci bérekkel biztosítani a szakmai színvonalat.

Központosítási láz

Arról is vita folyik, hogy valóban hatékonyabb lesz-e a KJI, amint azt Trócsányi állítja. Ha csak a Klik esetét nézzük: ott a központosítás után az adott szolgáltatás csak drágább, rosszabb minőségű, a szervezet működése pedig nehézkesebb lett. A tervezetből az sem igazán derül ki, hogy az igazgatóságnak dolgozó jogtanácsosok miért lennének érdekeltek abban, hogy a szervezet hatékonyan működjön. Például anyagi érdekük sem fűződik ahhoz, hogy gyorsan lezárjanak egy ügyet. A munkajogi perekben hamar kiütközhet majd az új szervezet átbürokratizáltsága, véli forrásunk.

Másrészt a nagyobb ügyeket várhatóan továbbra is az ügyvédi irodák vinnék, mert szinte kizárt, hogy egy minisztériumi jogtanácsos rendelkezik olyan szaktudással és gyakorlattal, ami például a beruházásvédelmi perekhez szükséges, mondta forrásunk. “Ha 150 milliárdról van szó, akkor indokolt is a kiszervezés, mert ekkora össze már nem játék.” De a választott bírósági eljárások és a kereskedelmi szerződések esetében is kizárt, hogy a KJI saját erőforrásokból lássa el az állam jogi képviseletét. Így például a “Magyarországnak a Déli Áramlat kiépítésében vállalt részvétele" című jogi tanácsadás elkészítésével is ügyvédi irodát bízott meg az NFM, és még sorolhatnánk, hogy milyen más nagy horderejű ügyekben fordult ügyvédi irodákhoz a minisztérium. Ha viszont a legfontosabb ügyeket nem érinti majd a KJI létrehozása, akkor felmerül a kérdés, miért van egyáltalán szükség az átszervezésre, hacsak nem az Orbán-rezsimre jellemző “központosítási láz” miatt.

Az ügyvédi megbízások eddig is nyilvánosak voltak

Trócsányinak a transzparenciáról szóló érve sem áll feltétlenül erős lábakon. Bánáti János véleménye szerint a Kincstári Jogügyi Igazgatóság létrehozását sokkal inkább az motiválja, hogy legyen egy állandó, főállású jogtanácsosi gárdája a minisztériumoknak a jogi feladatok ellátására, és így szintetizálják a minisztériumoknál elszórtan meglévő jogi szaktudást.

A minisztériumok megbízási szerződései eddig is nyilvánosak voltak: kinek, mennyiért és milyen ügyben adtak megbízást az állami szervek. Annak ellenére átláthatóak voltak ezek a szerződések, hogy 2010 óta nem kötelező a jogi szolgáltatások közbeszereztetése. Ha csak a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium listáját nézzük, akkor a megbízások között lehet több tíz- vagy akár százmiliós tételeket találni, de nem a jogi szolgáltatások kiszervezése számít a korrupció melegágyának, mert a legtöbb esetben néhány százezres szerződésekről van szó. “Ez nem a nagy korrupció terepe, viszont az ilyen megbízásoknak nagy szerepe van a politikai hátország fenntartásában”, magyarázta forrásunk.

Ez persze nem azt jelenti, hogy nincsenek kétes összefonódások. Az esetek túlnyomó részében van valamilyen személyes kapcsolat megbízó és a kiválasztott ügyvédi iroda között, de az is jellemző, hogy egy korábbi minisztériumi jogtanácsos ügyvédként, “külsősként” viszi tovább a korábbi ügyeit.

Más kérdés, hogy bizonyos ügyekben, főleg a legdrágább megbízásoknál, a minisztériumoknak nincs is nagy mozgásterük, hogy melyik irodát is válasszák. A nemzetközi perekre ez különösen igaz, de a devizahiteles pereknél is mindösszesen 20 olyan iroda jöhetett szóba, amelyeknek volt megfelelő gyakorlatuk és szaktudásuk. Többségüknek viszont banki ügyfeleik is voltak, így a kör jelentősen leszűkült, amikor az NFM kiválasztotta azt az öt ügyvédi irodát (név szerint a CHSH Dezső és Társai, a Kovács, Barborják és Társai, a Dr. Rátky és Társa, a Réti, Antall és Társa, valamint az SBKG ügyvédi iroda), amelyek aztán mintegy 2,3 milliárd forintért képviselték a magyar államot.