A menekült- és kvótaellenes propaganda ünnepek előtti riogatásának egyik kulcsmondata, hogy Európa egyes részeiben a muszlimok annyira megerősödtek, hogy lassan a karácsonyt is eltörlik. A valóság teljesen más – egy magyar muszlim közösségi vezetővel beszélgettünk.
A muzulmánok nem integrálódnak, mert ez a kultúrájuk része, sugallja a kormány, miközben azt is erősíti, hogy Európa öngyilkosságba rohan, amikor gesztusokat tesz. A magyar sajtóban is nemrég a saját útját kezdte járni egy történet, amely arról szólt, hogy egy olasz iskolaigazgató „diákjai sokféle nemzetiségére hivatkozva idén eltörölte a hagyományos karácsonyi ünnepséget, betiltotta a karácsonyi dalokat és a vallási jelképek felhasználását az ünnepi készülődéshez".
Erről a valóságban szó sem volt: az azóta már lemondott Marco Parma, a Milánó közelében fekvő Rozzano igazgatója egy anya kérését utasította el, aki arra kért engedélyt, hogy a keresztény diákok vallásos énekeket tanuljanak ebédidőben. Mindenesetre a sztori nagy visszhangot kapott, a kormányközeli Magyar Idők pedig arról írt, hogy milyen abszurd ötletekkel próbálják a bevándorlók hatékonyabb integrációját elősegíteni, hogy véletlenül se sértsék meg őket vallási érzékenységükben.
Figyelemre méltó, hogy immár nemcsak szélsőséges oldalak, Facebook-csoportok és kamu híroldalak közölnek nettó álhíreket az iszlám vallással kapcsolatban, hanem egyre nagyobb teret kap a mainstream médiában is. Nemrég a norvég bevándorlási hivatal volt kénytelen cáfolni azt a híresztelést, hogy leszedeti a kereszteket a bevándorlók érzékenységére hivatkozva a templomokról, a hétvégén pedig egy magyar kamuoldal dobta fel, hogy Angela Merkel minden 5000 főnél nagyobb magyar településen létrehozna menekülttáborokat – az állítólagos interjúból, melyet az N24 hírtelevíziónak adott, semmi nem volt igaz.
"Béke legyen a napon"
De valójában mit jelent egy muzulmánnak a karácsony itt nálunk? Tényleg sérti, sértheti az ünnep? Egyáltalán, hogy tekint egy muzulmán más hitek ünnepeire? Kérdéseinkre Tóth István, a Magyar Iszlám Közösség alelnöke válaszolt.
hvg.hu: Mit jelent egy magyar muzulmánnak a karácsony?
Tóth István: Ez egy nagyon érdekes és összetett kérdés. A válaszom teljesen szubjektív lesz. Mielőtt muszlim lettem, a karácsonynak gyakorlatilag semmilyen szerepe nem volt az életemben, pusztán egy extra költekezés volt, semmi más. Muszlimként sem ünneplem a karácsonyt, viszont megszűntek az azzal járó anyagi gondok – és sokkal inkább elgondolkozom a karácsony spirituális jelentőségén. Mert karácsonykor – elvileg – Jézus (alejhi szalam) születését ünneplik, Jézusét, aki az egyik legnagyobb jelentőségű prófétánk volt, akiről így ír a Korán: "Béke legyen rajta a napon, amikor megszületett, és a napon, mikor meghal, és a napon, amikor fel lesz támasztva élve." (19:15)
hvg.hu: Milyen teológiai vonatkozásai vannak a karácsonynak az iszlámban?
T. I.: Manapság sajnos egy hangos és erőszakos kisebbség a muszlimok között minden évben valóságos kampányt folytat a karácsony ellen, hogy "nem szabad »gratulálni« karácsony alkalmából, mert azzal megerősítjük a keresztények hittételeit, amik ellentétesek az iszlámmal".
Ezzel szemben a mértékadó vallási tekintélyek – mint például Abdullah bin Bayyah sejk – álláspontja egészen más. Napjainkban elképzelhetetlen, hogy azzal, hogy másoknak gratulálunk az ő vallási eseményeiken, megerősítjük az általuk képviselt hittételeket. Az iszlám jól megalapozott, a hittételekről való tudás és a más vallásoktól való (hitbeli) különbségek mind jól ismertek. Az emberek általában elég érettek ahhoz, hogy fenntartsák az együttlétezést és tiszteletben tartsák egymás vallásának a határait.
Egy muszlim, aki gratulál egy kereszténynek karácsony ünnepén, nem fog annak a gondolatnak a közelébe sem kerülni, hogy ez megerősíti Jézus istenségét vagy azt, hogy Jézus Isten fia. Hasonlóképpen a keresztény, aki fogadja az ünnepi gratulációt a muszlimtól, nem fogja azt gondolni, hogy a muszlim megerősíti a keresztény teológiát. Ugyanez érvényes arra az esetre, amikor keresztény gratulál muszlim szomszédjának Eid, Ramadan vagy a Próféta születésnapjának alkalmából: ő sem gondolja, hogy az üdvözlés által ő megerősíti az Iszlám tanait, és a muszlim sem gondolja ezt így. Mindez csak jó interperszonális kapcsolatot jelez, és ezt mindkét fél érti.
Egy vallásjogi alapelv (qa'ida fiqhiyya) kimondja: "Egy ítélet az októl függ" (al-hukmu yaduru ma'a 'ilatihi wujudan wa 'adaman). Az ok, ami miatt néhány vallástudós meghozta az ítéletet a gratuláció tiltására (az ok a mások vallási hittételeinek megerősítése volt) nem áll fenn már, és ezért a tilalom sem marad érvényben. Mindenkinek joga, hogy ha nem akar másoknak gratulálni a vallási ünnepeik alkalmából, akkor azt ne tegye meg, de helytelen dolog az álláspontját másokra erőltetni mint kötelező elvárást.
Dubajban állították a világ legnagyobb karácsonyfáját
hvg.hu: Van karácsonyfa egy muzulmán családban?
T. I.: Természetesen nincs. Esetleg akkor elképzelhető, ha a család "vegyes", vagyis vannak nem-muszlim tagjai is. Más kérdés persze, hogy a "karácsonyfa" mint olyan, keresztény szemszögből is eléggé megkérdőjelezhető, de nem tisztem, hogy bíráljam vagy megítéljem mások vallási szokásait vagy a vallását – amit nem egy nem-muszlim, botcsinálta "szakértő" megtesz az iszlámmal kapcsolatban. Mi ezt nem tesszük, "megvan nektek a ti vallásotok és nekem az enyém" (109:6). Csak az érdekesség kedvéért: az utóbbi években általában Dubajban (Egyesült Arab Emirátusok) állították a legnagyobb karácsonyfát a világon. Az Emirátusok muszlim ország, ezt az ott dolgozó nem-muszlimok felé szánják gesztusként, mint ahogy pár évvel ezelőtt egy katedrálist is építettek nekik. Ennyit arról, hogy iszlám országban nem épülhetnek keresztény templomok, meg arról, hogy az iszlám intoleráns.
hvg.hu: Mit csinál egy muzulmán család december 24-én?
T. I.: Megint csak szubjektív leszek: nekem a "szenteste" pár nappal korábban kezdődik, mivel december 20-án részt veszek a "Keleti Csoport" segélyszervezet által szervezett karácsonyi étel- és adományosztáson – ezt a rendezvényt Közösségünk, a Magyar Iszlám Közösség jelentős mértékben támogatta különböző adományokkal. December 23-án este hatkor a mecsetünkben lesz vallásközi békenap, melyre elsősorban az ábrahámi vallások képviselőit várjuk egy "megegyező szóra" (3:64). December 24-e olyan nap lesz nekem, mint a többi: reggel bemegyek a mecsetbe, majd délután hazamegyek, és a hároméves fiamat nevelgetem szépre-jóra.
hvg.hu: Egy muzulmánt zavar a karácsony?
T. I.: Gyakorlatilag nem. Persze idióták mindenhol vannak, de nemcsak köztünk: sokakat a hanuka vagy a ramadán zavar. Önmagában egy vallási ünnep senkit sem zavarhat, probléma akkor lenne vallásilag, ha kötelezővé tennék számunkra és kényszerítenék a részvételt. Még az iskolai, ezzel kapcsolatos ünnepségekkel sem lehet gond, hiszen elég pár sort írni az osztályfőnöknek, hogy a csemete vallási okokból nem vesz részt például a "halloween partyn" vagy a karácsonyi bulin. Ennyi. Az iszlám amúgy sem engedi meg, hogy rákényszerítsük a mi vallási szokásainkat más vallásúakra, még akkor sem, amikor mi vagyunk többségben, a "nincs kényszer a vallásban" kitétel a Koránban bizony erre is vonatkozik.
