Nem változik a nemzetbiztonsági törvény, miután a kormánypártok maguk is nemet mondtak a törvényalkotási bizottságban általuk még támogatott szövegre. Így nem csak a szerkesztőségekbe, de az elektronikus hírközlési és a postai szolgáltatókhoz se ültetik be a nemzetbiztonság embereit.
Furcsán alakult a nem sokkal kedd délután 14 óra előtt lezajlott szavazás a rendvédelmi törvénycsomagról, amelynek részeként ki akarták bővíteni azoknak a cégeknek a körét, amelyek kérésre kötelesek alkalmazni a nemzetbiztonsági szervek fedett munkatársát.
Már a múlt héten tisztázódott ugyan, hogy itt nem a sajtóra gondoltak az előterjesztők, amikor tartalomszolgáltatót említettek, és a törvényalkotási bizottság világossá tette, hogy az elektronikus hírközlési és a postai szolgáltatókról van szó, a kormánypártok mégsem bíztak benne, hogy a nemzetbiztonsági törvény módosítása megkapja a szükséges minősített többséget.
Ezért kedden a Fidesz külön szavazást kért a bizottsági indítvány adott pontjáról, és erre – tehát a bizottságban általuk még támogatott szövegre – a kormánypártok maguk is nemet mondtak, meglepő módon csak az MSZP és az LMP támogatta. Az eredeti szöveggel, amely tartalomszolgáltatókat említett, csak a Jobbik értett egyet. Ezután viszont többségi döntéssel törölték az úgynevezett sarkalatossági záradékot, hiszen nem maradt sarkalatos törvényt érintő pont a csomagban.
A zárószavazáson viszont – a leszavazott részt már nem tartalmazó törvényre – a két kormánypárt mellett a Jobbik mondott igent, az MSZP tartózkodott, az LMP és a függetlenek pedig nemmel szavaztak.
