A Jobbik egy a roma közéletben is vitatott szakértőt kért fel romaprogramjának képviseletére. A tiszabői tanárnő szerint a párt egyáltalán nem szélsőséges, Magyarországon pedig nincs származási alapú szegregáció, ami csak a korábbi kormányok által kreált hazugság. Öt éve még másképp gondolta.
Az Országgyűlés kulturális bizottsága nemrég az iskolai szegregáció lehetséges megoldásairól tartott ülést, ahol Dúró Dóra bizottsági elnök (Jobbik) a romák ügyét "velünk élő migránsválság"-ként aposztrofálta, ami azért döbbenetes, mert magyarok és politikai okokból rajtunk át menekülő, más országokból érkező embercsoportok közé tesz egyenlőségjelet – ennél egyértelműbben nem lehet a romákat kizárni a magyarok közül.
Dúró előállt a Jobbik elképzeléseivel is: a "nem megfelelő családi háttérrel" rendelkező gyerekeknek bentlakásos iskolákat hoznának létre, és megyei szakértői bizottságok határoznák meg, hogy mely gyereknek kell bentlakásos iskolába járniuk. A párt csak azokat a gyerekeket támogatná, akiknek jó a hozzáállásuk az iskolához, a csak a tankötelezettségi határ miatt iskolába járókat "megfelelően kell kezelni" – fogalmazott Dúró Dóra. A hvg.hu kérdésére a frakcióvezető-helyettes azt mondta, hogy a szegregáció indokolt, „ha a problémás gyerek(ek) szocializációs szintje nem teszi lehetővé, hogy a többi gyerekkel együtt, normál osztályban neveljék őket”.
A Jobbik a javaslatait tanároknak és az embereknek is jól eladható tételmondatokkal fejelte meg, melyekkel feltehetőleg sokan egyetértenek: a párt csökkentené a pedagógusok adminisztrációs terheit, megszüntetné a Kliket, és helyette visszaadna jogköröket az intézményvezetőknek és az önkormányzatoknak. Emellett visszaállítanák a szakképzési rendszer becsületét, amihez "tisztességes, normális körülményekre van szükség az iskolákban, ahol 'fenn kell tartani a rendet'", mondta Dúró.
A magyarok nem szegregálnak
Migránsként tekintett romák, családokból kiemelt gyerekek, rendfenntartás az iskolában, szemlehunyás a szegregáció felett – nem az a megközelítés, ami roma jogvédőket, oktatási szakértőket le szokott nyűgözni. Az ülésen mégis szerepelt egy, akit az Alfahír jobbikos hírportál a párthoz köt: cigány szakértőt kért fel a Jobbik, aki kiállt az elkülönítés lehetősége mellett, írta a lap. A szakértő Menyhért Ildikó, aki egyfelől kijelentette, "apartheid típusú oktatási rendszere egész Európának nincs, és nem is volt", és hogy „Magyarországon folyamatban van az integráció, mindig is integrált volt a nevelés, soha nem volt arról szó, hogy bárki, bárkit származási alapon különített volna el”. Ez utóbbi tagadja azokat az eseteket, melyekről bíróság is kimondta, hogy jogszerűtlen volt a cigány gyerekek elkülönítése.
A magát muzsikus cigánynak tartó Menyhért Ildikó tanít a kétezer fős Tiszabőn, hátrányos és nem hátrányos helyzetűeket egyaránt. Előadásában kikelt a látszatmegoldások és képmutatás ellen, és méltatta a szocializmusban 1980-ig tartó időszakot, amikor a romák beiskolázása teljes körű volt, 80-90 százalékuk el is végezte az iskolát, a tanárok pedig fel voltak készülve a romák különleges nyelvi helyzetére. A rendszerváltás után elindult a "szemfényvesztés", a hátrányos helyzetű diákok iskoláit egy tollvonással szegregált iskoláknak minősítette az oktatáspolitika. Ez egészen a 2000-es évek elejéig, az MSZP–SZDSZ-kormány regnálásáig tartott, amikor az ország vezetése ráfogta a népére, hogy szegregál, állítja Menyhért. Szerinte ugyanis nincs olyan iskola, ahova cigány gyerekeket nem vettek fel. Olyan oktatási rendszerre, olyan oktatási típusra van szükség, véli a Jobbik szakértője, amely figyelembe veszi azt a sok száz évet, ami alatt mi nem jártunk iskolába. "Mert, hogy lehet látni, például Tiszabőn a szülők, nagyszülők analfabéták" – jelentette ki Menyhért.
A tiszabői tanár még ráhúzta a vizes lepedőt a "fundamentalista" jogvédőkre, akik "destruktív tevékenységet végeznek, álfogalmakat vezettek be a köznevelésben, a valóság ismeretének teljes hiánya nélkül, hiszen Budáról nem láthatnak semmit". Aztán az Alfahir tudósítása alapján valahogy kisül, hogy mégis van szegregáció: Menyhért szerint a szegregációnak nevezett jelenség ténylegesen új zajlik le, hogy "az ügyesebb, mobilabb szülő felülteti a gyerekét a hétórás buszra és elküldi Fegyvernekre, a többiek, akik ezt nem akarják, azok maradnak Tiszabőn, és ennyi a történet".
„Kutyából nem lesz szalonna”
Menyhért megjelenése a Jobbik mellett erős visszhangot keltett a roma közvéleményben. Leginkább azt rótták fel neki, hogy a párt történetén végigvonuló, helyi vagy központi szinten megjelenő, látens vagy nyílt kiállás a romaellenes megnyilvánulások mellett elfogadhatatlanná teszik a tavaly cukiságkampányba kezdett Jobbik melletti szereplést. A Vona Gábor által vadhajtásoknak nevezett megnyilvánulások – legutóbb egy megyei önkormányzati képviselő beszélt a romák deportálásáról, amit később rossz fogalmazásra hivatkozva korrigált – megritkulása ellenére a jogvédők szerint "kutyából nem lesz szalonna". A néppártosodást célzó fő vonal mellett azért a mélyben megmaradtak gesztusok a radikálisoknak is: egy-egy interjú a Betyársereg weboldalának vagy kiállás az új Magyar Gárda mellett.
Menyhért maga Facebook-oldalán reagált a vádakra: "A felkérést örömmel elfogadtam, nem fogadtam volna el sem az LMP, sem az MSZP felkérését. Igen, Magyarországon nincs származási alapú elkülönítés. Van körülbelül 300 olyan iskola, melybe szinte csak cigány gyermekek járnak. Őket sem elkülönítették, hanem ők maradtak a falu iskolájában. Ők olyan hátrányban vannak, amit egy sor álszent pénzlenyúló automata kihasznál, felhasznál, persze, hogy mindent elkövetnek annak érdekében, hogy jó nagy káoszt teremtve félrevezessék a döntéshozókat. Könnyű a hátrányt a szegregáció vádjával leplezni akkor, amikor az álszent mutyi politikusok is szerették a zsebüket tömni az ügy kapcsán. Álláspontommal egyetértett a Fidesz és a Jobbik. Máskor is nagyon szívesen állok rendelkezésre (…). Látom, hogy hol húzódnak a cigányság érdekvonalai, azt látom, hogy sok politikai és egyéb érdekszervezet folyamatosan a félelemre építi saját létét, aki nem fél, azt agyon akarják csapni. Hát, én nem félek. A Jobbik pedig nem szélsőséges párt!!!!!!!! Ha így láttam volna, nem fogadtam volna el a felkérést."
Így szegregálunk
Hogy Magyarországon van-e vagy nincs iskolai szegregáció, nem tűnik vitakérdésnek – avagy a budai fundamentalista jogvédők hatása olyan nagy, hogy 2010 óta is folyamatosan nyeregben vannak, hiszen azóta is születtek és születnek szegregációs ügyekben ítéletek. Gyöngyöspata ügyében például 2011 októberében indult eljárás, a bíróság jogerősen kimondta, hogy a roma gyerekek fizikailag lettek elkülönítve a nem romáktól, külön termekben oktatták őket, és alacsonyabb színvonalú oktatást is kaptak, napközibe sem járhattak. Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének 2011-es felmérése szerint a roma tanulók 45 százaléka tanul roma többségű osztályban.
Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) 11 éve indít közérdekű és kártérítési pereket a roma gyerekek iskolai elkülönítése miatt, a bíróságok a nyíregyházi reszegregációs ügytől eltekintve valamennyi perben kimondták, jogellenes külön iskolát vagy osztály működtetni a roma gyerekeknek. 2013-ban az Emberi Jogok Európai bírósága a CFCF egyik ilyen perében azért marasztalta el Magyarországot, mert a roma tanulókat indokolatlanul helyezték speciális (fogyatékos gyerekeknek fenntartott iskolába) – ezt az idei Európai Bizottság által megrendelt országjelentés is megemlíti. A CFCF számos esetben nyújt ingyenes jogi képviseletet olyan roma családoknak, akik gyermekeiket a szegregált iskolából egy integrált oktatást nyújtó intézménybe kívánják átíratni. Az Európai Tanács Emberi Jogi Biztosa is ennek a Jobbik szerint kártékony mentalitásnak a képviselője: 2012-ben megállapította, hogy túl sok roma tanuló kerül speciális oktatásba, fogyatékosoknak fenntartott intézményekbe.
"Ma Magyarországon a szegregáció egyik oka, hogy a gazdagabb és jellemzően nem roma szülők elviszik a lakhely szerinti, körzetes iskolából a gyereküket egy távolabbi, magasabb színvonalú iskolába, mondja Kegye Adél, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány ügyvédje. Erre a roma családok többségének (kétharmaduk él mélyszegénységben) egyszerűen nincs lehetősége: vagy nem is tud a jobb iskola létezéséről, vagy nincs pénze odaküldeni a gyerekét, ezért is lenne olyan fontos az iskolabuszoztatás kiépítése. Ha pedig mégis megengedheti magának a család, sokszor nem veszik fel a gyerekeket a nem körzetes iskolába. Épp Piliscsabán zajlott nemrég ilyen gyakorlat tömegesen, s a Kúria épp most mondta ki, hogy az iskola elutasító indoklása, mely szerint jobb a gyereknek, ha a lakhelyéhez közeli iskolába jár, elfogadható.
Rejtett előítéletek vs. érdemelvű társadalom
A dologban az a különös, hogy 2010-ben írt Menyhért egy tanulmányt a RomNetre, amelyben határozottan kiállt az ellen, hogy a romákat külön iskolában tanítsák a nem romáktól. "Az elkülönítést elfogadó közoktatásban a roma és nem roma gyermekek és szüleik között nem csak a társadalmi távolság nő, hanem az ellentétek is", írta. Beszámolt a rejtett előítéletekről, melyek úgy működnek, hogy a többségi alanya sem hiszi, hogy épp az munkálkodik benn. Menyhért szerint a cigányoknak nem kell létrehozniuk a maguk iskoláit, mert az nehezíti a beilleszkedést, mélyíti az előítéleteket, és a cigányok oktatási színvonalának romlásához vezet. A cigányság és nemzeti együttműködés című cikke végén 2010-ben még a szakértő nagy reményeket fűzött a Fidesz romaintegrációs elképzeléseihez.
Mindenesetre ma már Menyhért támogatja és nem tartja szélsőségesnek azt a pártot, amely szívesen szétosztaná a diákokat, és épp a létfontosságú együtt-lét, együtt-tanulás kereteit határozná meg igen-igen rendpárti módon. "A cigányok azon része szenved a közoktatásban, akiknek "nem is volt mód megismerni és elfogadni a többség viselkedésmintáit", írta még 2010-ben Menyhért, "mert a többségi társadalom tagjaival olyan színtereken találkozhatott eddig, ahol kommunikációra, együttműködésre nem volt módja".
Kegye Adél, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány ügyvédje szerint ott, ahol a romák nem élnek többségben, el kellene érni, hogy ne alakuljanak ki romaiskolák, márpedig „minden nagyobb magyar településen van cigányiskola”. Bár „a Jobbik érdemelvű társadalmat szeretne, ahol mindenki a szorgalma és a munkája alapján tud boldogulni”, arra a párt nem ad választ, hogy miképp lehet ezt elérni, ha valaki már az oktatás legelejétől hátrányba kerül, mert szegregált iskolába kényszerül – és onnan kilépve esélye sincs belépni a munkaerőpiacra. Maga Menyhért írja le a tanulmányában a saját esetét: „Pályakezdő voltam, amikor egy gyógypedagógiai iskolában szerettem volna tanítani. Az igazgató falfehér lett, amikor meglátta, hogy cigány vagyok. Rövid beszélgetés után hangosan feltette magának a kérdést: ’Na, de mit fognak szólni a kollégák, hogy egy cigány a munkatársuk?’ Ekkor én csak annyit válaszoltam, azért nevelnek belőlük utcaseprőt, szemétszedőt, hogy ne kelljen semmit sem szólniuk.”
A Jobbik úgy gondolja, új megközelítés kell, mivel „az elmúlt évtizedek felzárkóztatási politikájának negatív a hatékonysága. A Jobbik ezzel szakít akkor, amikor munkahelyteremtésről, közbiztonságról és az oktatásban az egyenlő bánásmód helyett az egyedi bánásmódról beszél”. Ezt válaszolta Dúró arra kérdésünkre, hogy hogy győzne meg egy romát arról, hogy a párt komolyan és hitelesen képviseli a romák integrációját.
AZ EU sem elégedett
A Fidesz erőfeszítéseinek sikere korlátozott, legalább is, ha az országról készült 2015-ös Európai Bizottsági országjelentést nézzük. Nincs megoldva a korai iskolaelhagyás problémája. A roma tanulók 45 százaléka jár olyan osztályba, ahol az osztálytársaik fele vagy még nagyobb aránya is roma. A romák kevesebb mint egy százaléka szerzett felsőfokú képesítést, az országos átlag 18,5 százalék. A jelentés szerint "nincs átfogó és szisztematikus megközelítés a roma többségű iskolák és osztályok arányának csökkentésére", és a dolgozat összegző megállapítása is az, hogy "az ország oktatási és képzési rendszere nem képes megfelelően ellensúlyozni az alacsony társadalmi-gazdasági státuszú tanulók oktatási és kulturális hátrányait".
(Természetesen megkerestük Menyhért Ildikót is, aki írásban kérte kérdéseinket, majd többször is halasztotta a válaszadást. A maga által vállalt határidőket viszont kétszer sem sikerült betartania. Ha a válaszát megküldi, közreadjuk.)
