Óriásstadionok kisvárosokban, követhetetlenül ömlő pénzek, uram-bátyám viszonyok az állam és a sportszövetségek között – a korrupciós gyakorlatokat vizsgáló Transparency International most lezáruló vizsgálata több mint vészjósló következtetéseket tartalmaz. Az egész rendszer abszolút nyertese egy Felcsút nevű település és sportegyesülete.
Összegezte kutatásait a Transparency International nemzetközi korrupciókutató intézet – a csapatsportok támogatására kialakított társaságiadó-kedvezmény (TAO) rendszerét vették górcső alá. Nem szép látvány tárult a szemük elé: az átláthatóság teljes hiánya, összefonódások, irracionális fejlesztések, közpénz pocsékolása. És egyenlőbb az egyenlőek között: az egyik futballcsapatnak valahogy a 200 milliárd forintnyi közpénzből jóval több esett le, mint a többieknek. Na, vajon melyiknek.
A látványcsapatsportoknak ((labdarúgás, kosárlabda, kézilabda, vízilabda és a jégkorong) a kormány úgy is juttat támogatást 2011 óta, hogy a nagyvállalatok a befizetendő társasági adójukból leírhatják, ha sportszövetségeket támogatnak. Azaz adóforintokat csoportosít át – ennek ellenére a kormány makacsul tagadja, hogy a TAO közpénz lenne – céges magánadományoknak tekinti őket. „Ezért sem a vállalatoknak, sem a sportkluboknak nem kell részletesen elszámolniuk a támogatásokkal” – mutat rá az eljárás problémájára a jelentés.
200 milliárd forintot sikerült így átcsoportosítani a sportágakhoz, ebből a legnagyobb rész – ki hinné – a labdarúgásnak jutott. A magyar foci 75 milliárdot hasított ki a TAO-ból, összesen 1100 klub részesült a pénzből, de közel sem egyenlő mértékben – tizenhárom csapat kiemelten sokat, 21 millárd forintot kapott. De közülük is kiemelkedik egy rátermett klub, amely négy év alatt 9,2 milliárdot kapott, a felcsúti Puskás Akadémia.
A jelentés szerzője, Mucsi Gyula szerint a kormány úgy alakította sportágtámogatási rendszert, hogy átláthatatlan legyen, és kedvezzen az összefonódásoknak. Az adótámogatásra aspiráló sportkluboknak sportfejlesztési programot kell kidolgozniuk, amit jóvá kell hagynia a sportági szakszövetségnek. A sportszövetség dönti el, melyik csapat kaphat az állami adóbevételt csökkentő céges pénzt és mekkora összegben, csakhogy ez a döntési folyamat teljesen zárt és átláthatatlan.
A sportszövetségek élén – ez hagyomány amúgy a magyar sportéletben – a végrehajtó hatalomnak ismerős, baráti emberek állnak szinte mindig: fideszes polgármester áll a kézilabda- (Kocsis Máté) és a kosárlabdaszövetség (Szalay Ferenc) élén is, az MLSZ-t pedig Csányi Sándor vezeti (őt mondjuk nem a kormánnyal kialakított feltétlen jó viszonyáról ismerünk – a szerk.)
A sporttörvény idén januárban életbe léptetett módosításával kimondták, hogy a sportszervezeteknek elegendő „összesített adattartalom szolgáltatásával” tájékoztatást adni a támogatásokról. Ennek következtében nem lehet kideríteni, hogy melyik cég pontosan melyik sportegyesületnek, milyen összegű támogatást adott – emeli ki a Transparency.
A szervezet a stadionépítésekre is kitért: itt is korrupciós kitettség érzékelhető, a munkálatokat rendre gazdasági holdudvarban elhelyzekedő cégek nyerik el. Felcsúton köztudomásúlag Orbán Viktor barátja, Mészáros Lőrinc építette a stadiont, és az sem érthető, hogy a 16 ezres Kisvárda miért érdemelte ki egy Európa-liga-selejtezőkre alkalmas luxusstadion felépítését. „Nem valószínű, hogy a véletlen műve, hogy az állam azt követően növelte a stadionépítés támogatását 120 millió forintról közel egymilliárd forintra, hogy Kisvárda országgyűlési képviselője, Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter lett.” De ugyanez zajlott le Mezőkövesd és Tállai András parlamenti államtitkár, miniszterhelyettes viszonylatában is.
