Évek óta megoldatlan a bölcsődéskorú gyerekek napközbeni ellátása, ezért rengeteg anya kénytelen otthon maradni gyerekével. Vidéken különösen súlyos a férőhelyhiány, de még a főváros egyes kerületeiben is hónapokig kell várni az üresedésre. Érdemben a Fidesz-kormány sem növelte a férőhelyek számát, miközben a családi adókedvezmény és az otthonteremtési támogatások sikerét harsogta a kormánypropaganda. Pedig ha a kormány komolyan veszik a születésszám növelését, akkor a bölcsődei férőhelyek növelésére égető szükség lenne.
“Az új családi adókedvezmény nagy segítség!” – ezzel a szlogennel hirdette az elmúlt évek családpolitikájának sikerét az Orbán-kormány. Miközben valóban sok pénzt hagyott a Fidesz a családoknál, az anyák munkavállalását segítő, és ezzel a család elszegényedését leginkább megakadályozó bölcsődei férőhelyek kiépítése nagyon lassan halad. A három év alatti gyerekek napközbeni elhelyezése annyira nem megoldott Magyarországon, hogy uniós összevetésben is tetemes lemaradásban vagyunk.
“A bölcsődében már fél éve vagyunk várólistán, a bébiszitter meg megfizethetetlen, és a nagyszülők sem bírják a végtelenségig, ezért komoly szervezést igényel az is, ha ki akarunk mozdulni otthonról” – mesélik Pálffyék. A KSH adatai szerint 2014-ben több mint 65 ezer gyerek számára nem volt helyben elérhető bölcsődei vagy más (pl. családi napközi) napközis ellátás.
Miközben a kormány legfőbb családpolitikai intézkedéseként 2014-ben már 233 milliárdot forintot hagyott adókedvezményként a családoknál, bölcsődei kapacitásfejlesztésre az elmúlt négy évben 28 milliárdot költöttek. Ebben benne van az infrastruktúra fejlesztése éppúgy, mint a férőhelyek finanszírozása. Ez azért különösen égető probléma, mert szakértők szerint leginkább a szűkös bölcsődei kapacitás az oka, hogy a bölcsődéskorú gyereket nevelő anyáknak mindössze a 14 százaléka dolgozik. Ez negatív rekordnak számít Európában, a legtöbb országban ugyanez az arány 50-60 százalék.
Márpedig a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy azokban az országokban nő érdemben a születésszám, ahol a nők több segítséget kapnak a gyerekvállalás és a munka összeegyeztetéséhez, mondta a hvg.hu-nak Scharle Ágota, a független elemzések és hatásvizsgálatok készítésével foglalkozó Budapest Intézet vezető kutatója. „A kutatások azt mutatják, hogy önmagában az anyagi ösztönzők hatása csekély". Vagyis a születésszám növelésének, ami deklaráltan a Fidesz családpolitikájának fő célkitűzése, a kulcsa szintén a bölcsődei férőhelyek bővítése lenne.
Messze az uniós átlag alatt
A KSH statisztikái szerint 2000 óta összesen 14 ezer új férőhellyel nőtt a kapacitás, azaz minden évben átlagosan 1000 új férőhely jött létre. Ha csak az elmúlt négy évet nézzük, valamivel jobban teljesít az Orbán-kormány: összesen hatezer férőhelyet, egy évre lebontva 1500 férőhelyet hoztak létre. Az átlagot a 2011-es év húzza fel, akkor közel 3000 bölcsődei férőhely létesült, de a 2007–13 közötti pályázatokat még az MSZP-kormány tervezte meg. Sőt, a 2010-11-ben létesített új férőhelyekről is nagyrészt a szocialisták döntöttek.
A jelenlegi kapacitás mindössze arra elég, hogy a három év alatti gyerekek 10-15 százalékát ellássa, amivel az EU tagországok legalsó negyedébe tartozunk, idézte az OECD adatait a Budapest Intézet kutatója. (A fejlettebb tagországokban 28-67 százalék között szór ez az arány.) Az uniós átlag eléréséhez kb. 80-100 férőhelyre lenne szükség, vagyis a gyászos mutatón az sem változtatna, ha az Emberi Erőforrások Minisztériumának Család- és Ifjúságügyért felelős államtitkárságának tervének megfelelően 2018-ra 60 ezerre nőne a bölcsődei férőhelyek száma. „Ezzel kb. 20-25 százalékra emelné a bölcsődések arányát, azaz még mindig csak alulról közelítené a mostani átlagot, ami persze addigra emelkedni fog. Vagyis a relatív pozíciónk jó eséllyel nem változna” – véli Scharle.
Marad a zsonglőrködés
A kormánypropaganda nagyvonalúan afölött is elsiklik, hogy önmagában a kapacitás bővítése nem elég, a meglévő férőhelyek eloszlásában is nagyok az aránytalanságok. Vidéken a legrosszabb a helyzet, mert csak a 10 ezer lakosnál nagyobb településeken kötelező bölcsődét fenntartani, de még a fővárosban is durva aránytalanságok tapasztalhatók. Budapest egyik viszonylagosan baby boomer-nek számító kerületében, a másodikban, van olyan bölcsőde, ahol már közvetlenül azután érdemes feliratkozni a kockás füzetbe a gyereknek, hogy megszületett – és még így sem biztos, hogy sikerül bejutni az önkormányzati bölcsi nemfizetős részébe.
Békásmegyeren viszont öt éve újították fel az ottani bölcsődét, azóta szinte üresen áll a kibővített épület, mert a kisgyermekes családok elvándoroltak a kerületből, meséli Adrienn. Belső-Óbudán ugyanakkor “lutri, hogy két hét múlva, vagy csak jövőre lesz üresedés”. Nem meglepő, ha a fővárosban gyakoriak az átjelentkezések a bölcsődéhez közeli utcákba, hogy mindenképpen körzethatáron belül legyen a család, de sok esetben így is extra protekció kell a bejutáshoz.
Egy vidéki középvárosban, Nyíregyházán is, ahol 4-5 családi napközi is működik, a jobb bölcsikbe protekció nélkül szinte lehetetlen bekerülni, a családi napközi 50 ezer forintos havidíját viszont kevesen tudják megfizetni. Így sokaknak marad a családi zsonglőrködés, vagy a tartós otthonmaradás. Arról nem is beszélve, hogy a férőhelyhiány miatt a bölcsődék kénytelenek megszűrni a jelentkezőket. Azoknak az anyukáknak, akik nem szociális alapon jelentkeznek a bölcsődénél, egy munkáltatói igazolást (vagy egy munkáltatótól származó szándéknyilatkozatot) is be kell mutatniuk, hogy beírathassák gyereküket. Már korábban is volt hasonló, de idéntől ezt már igen szigorúan veszik.
| Nagyvonalú támogatások |
| A bölcsődék fejlesztésére költött pénzek eltörpülnek a családok támogatására költött milliárdok mellett. Az államtitkárság tájékoztatása szerint öt év alatt összesen 1100 milliárd forintot biztosítottak ilyen-olyan formában (családi adókedvezmény, Családi Otthonteremtési Kedvezménye stb.) a családok segítésére, míg bölcsődék építésére, bővítésére 28 milliárdot. Az olyan nagyvonalú anyagi támogatásoknak, mint például a gyes vagy a gyed, viszont nem segítik, hanem sok esetben gátolják az anyák munkavállalását. Azokban az országokban, ahol a magyar rendszerhez hasonlóan három évig jár a gyes és a gyed (ilyen Csehország, Észtország, Szlovákia) ugyanolyan alacsony az anyák munkavállalási rátája, mint nálunk, sőt, néhány százalékkal még verik is a cikk elején idézett 14 százalékot. |
Bújtatott munkanélküliség
A gyes és a gyed bevezetésének eredetileg volt egy olyan motivációja is, hogy több százezer nő kiemelésével láthatatlanná tegyék az egyre növekvő munkanélküliséget. Ez most sincs másképp, sokan azért döntenek a tartós otthonmaradás mellett, mert nem tudnának elhelyezkedni (nincs meg például a megfelelő végzettségük), és a gyermekgondozási segélyből élnek. A Család- és Ifjúságügyért felelős államtitkárságon ellenben úgy látják, ”sok édesanya marad otthon azért, mert úgy érzi, rá ott van a legnagyobb szükség”.
A nők tartós kimaradása a munkapiacról, melynek a bölcsődei férőhelyek mellett a munkahely hiánya is sokszor az oka, komoly kockázatokat rejt. Az újra munkába álló nők nem találnak a végzettségüknek megfelelő állást, vagy kénytelenek rosszabbul megfizetett pozíciót elfogadni, ami hosszú távon a nők öregkori elszegényedéséhez vezet – magyarázta a hvg.hu-nak Szelényi Zsuzsa, az Együtt családpolitikával foglalkozó politikusa. A problémával tisztában van a kormány is, ezért vezették be a gyed extrát (2014. január 1-től a gyermek egyéves kora után, jövő januártól már a gyermek 6 hónapos korától visszamehet az anya dolgozni), ami ugyan segítette az anyák munkavállalását, de a krónikus férőhelyhiány miatt nem lehet csodát várni az intézkedéstől, értékelt Scharle.
A kormány előszeretettel hivatkozik arra, hogy 2010 óta tavaly született a legtöbb gyermek, szám szerint 93 300. (Csak ezzel az egyetlen évfolyammal összevetve az egy-három éves gyerekek számára fenntartott férőhelyek negyvenezres számát, látszik, hogy milyen alacsony a kapacitás.) A Budapest Intézet kutatója szerint ebben számos tényező, például „a válság miatt elhalasztott gyerekvállalás is szerepet játszhatott”. A termékenységi mutatók javításához a bölcsődei férőhelyek bővítésén túl az apák nagyobb szerepvállalása is kell, véli a kutató.
„Apa dolgozik, anya főz”
Az apa-gyes Nyugat-Európában megszokott jelenség, nálunk azonban nem igazán dívik, mert Magyarországon még mindig a tradicionális „apa dolgozik, anya főz” családmodell az elfogadott. A kormány kommunikációja is ezt a társadalmi elvárást visszhangozza: a férfi tartja el a családot, a nő pedig elsősorban anya és főállásban viszi a háztartást; főz, mos, takarít. (Elég csak megnézni, hogy hány nő van a kormányban, vagy mit mondott legutóbb Orbán Viktor a nők politikai szerepvállalásáról.) Pedig a törvények elvileg lehetővé teszik az apák otthonmaradását, mégis kevesen élnek a lehetőséggel.
Egyre kevesebb a szülőképes korban lévő nő
Az úgynevezett „Ratkó-unokák” nagy létszámú korosztálya most kezd kifutni a szülőképes korból, a helyükre lépő generációk létszáma pedig egyre alacsonyabb, emiatt várhatóan a következő 15 évben mintegy 20 százalékkal tovább csökken a termékeny korban lévő nők száma. Az csak évek múlva derül, hogy a kormány családpolitikai intézkedései képesek megfordítani csökkenő trendet. Székely Hajnalka, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOE) elnöke elmondta, hogy a családi adókedvezmény stabilizálta a családok pénzügyi helyzetét, és sok „halogató” erre alapozva vágott bele egy újabb gyerekvállalásba. Azt is tapasztalták, hogy megnőtt a három- és az egygyermekes családok aránya, de csak 4-5 múlva lehet megmondani, hogy ez a véletlen műve, vagy a családtámogatások eredménye, tette hozzá a NOE elnöke.
| Törvényt sértenek |
| Tavaly 1988 gyereknek nem jutott bölcsődei férőhely, annak ellenére, hogy 2014-ben 1000 új férőhely létesült - olvasható a Központi Statisztikai Hivatal nemrég megjelent kiadványából. Az elutasított gyerekek többsége, egészen pontosan 42 százalékuk Budapesten él. A statisztikákból az is kiderül, hogy 2014-ben Magyarország településeinek több mint 85 százalékában, 2592 faluban, városban nem volt sem bölcsődei, sem családi napközis ellátás. A háromévesnél fiatalabb gyermekek 22 százaléka, vagyis közel negyede él olyan településen, ahol helyben nem biztosított semmilyen napközbeni ellátás. A férőhelyfejlesztések és a jogszabályban előírt kötelezettség ellenére 2014-ben továbbra sem működött bölcsőde hat, tízezer főnél több lakosú település: Dabas, Kistarcsa, Maglód, Nagykáta, Pilisvörösvár és Tolna. |
