A hatóságok jól kezelték, kezelik a migrációval összefüggő közegészségügyi helyzetet – mondta az országos tiszti főorvos az Országgyűlés népjóléti bizottságának ülésén szerdán. Paller Judit hozzátette: naprakész információkkal rendelkeznek a különböző befogadóállomásokon dolgozó orvosok, valamint a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) szakemberei a közegészségügyi helyzetről.

A szakember felidézte, "voltak drámai helyzetek", amikor az országba tömegesen érkezők nem a gyűjtőpontokat vették igénybe, hanem azok mellett telepedtek le, így ezeken a helyeken nem volt kialakított infrastruktúra sem. Paller Judit elmondta azt is, hogy egyelőre rendelkeznek megfelelő mennyiségű oltóanyaggal az országba menekültként érkező gyermekeknek is, de mindenképpen gondoskodni kell az oltóanyagok további készletezéséről. A legtöbben Afganisztánból, Kamerunból, Pakisztánból, Szíriából érkeztek – jelezte, hozzátéve, járványveszély nincs, csak járványügyi kockázat.

Stiller Ákos

Képviselői kérdés kapcsán elmondta, a menekültekkel kapcsolatba kerülőket kellően felkészítették, minden védőfelszerelés rendelkezésre áll, és eddig sem a körükben, sem az ott szolgálatot teljesítő rendőröknél nem történt fertőzés. Arra a képviselői kérdésre, hogy a migránsokat szállító MÁV-szerelvényeket és menetrend szerinti buszjáratokat sikerült-e kellőképpen fertőtleníteni, Paller Judit nem tudott választ adni, közölte, ezt a MÁV tudja megmondani. Hozzátette azonban, hogy mind a MÁV-nak, mind a busztársaságoknak meghatározták azokat a fertőtlenítőszereket, amelyekkel dolgozhatnak.

Szlávik János, a budapesti Szent László kórház osztályvezető főorvosa a bizottság előtt azt mondta: a migránsok egymásra és a magyar lakosságra is veszélyt jelentenek. Közölte: eddig négy migránst kezeltek maláriával, mindannyian meggyógyultak, de ez a betegség nem jelent veszélyt a magyar lakosságra, hiszen emberről emberre nem terjed. Több hasmenéses esetet kezeltek, és jellemző a migránsok körében a tetvesség és a rühesség.

A szakorvos megemlítette a közel-keleti koronavírust, amely egy súlyos fertőző légúti betegség, de a Szent László kórházban két kórterem is rendelkezésre áll az ilyen súlyos esetek izolált kezelésére. Jelezte, Irakban kolerajárvány van, valamint lepra megbetegedéseket tapasztaltak Afganisztánban és Közép-Afrikában, és jelenleg a törökországi menekülttáborban hastífuszjárvány van.

Szlávik János képviselői kérdésre elmondta, a tapasztalat az, hogy ha a migráns meg akar gyógyulni, akkor nem szökik el a kórházból, hanem végigcsinálja a kezelést. Kiemelte, a jelenlegi jogszabályok szerint alig van olyan betegség, amely miatt járványügyi zárlatot (karantént) kellene elrendelni. Ilyen betegségek a visszatérő láz, a takonykór, a pestis, a kiütéses tífusz, a közel-keleti koronavírus és az ebola.

Az osztályvezető főorvos megjegyezte: a nyilvánosság előtt általában igyekszik megnyugtatni a közvéleményt, de kötelessége azokról a megbetegedésekről is beszélni, amelyek azokban az országokban fordulnak elő, ahonnan a menekültek jönnek. Nemcsak azzal kell foglalkozni, hogy mi van, hanem azzal is, hogy mi lehet – tette hozzá. Úgy vélte, a jelenleg is alkalmazott szűrővizsgálatokat azok esetében érdemes elvégezni, akik Magyarországon maradnak.

A migránsok között nagyobb arányban találtak Hepatitis B- és C-, továbbá HIV-fertőzöttet, mint a magyar lakosságnál, és ezekre a fertőző betegségekre szűrni kell – hangsúlyozta Szlávik János, aki úgy fogalmazott, az, hogy egyelőre ilyen kevés megbetegedés volt és valamennyi beteg meggyógyult, a szerencsének tudható be.

A bizottsági ülésen mind a kormány, mind a bizottság többsége elutasította azt a jobbikos módosító javaslatot, amely szerint minden migránst kötelezően szűrni kellene a jövőben. Továbbá azt a módosítót is elvetették, amelynek értelmében egy menekült csak a szűrővizsgálat eredményét is tartalmazó igazolással hagyhatná el a tranzitzónát.

A grémium továbbá tárgysorozatba sem vette a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben kötelező karantén alkalmazhatóságának szabályairól szóló határozati javaslatot. A kormány részéről elhangzott, a karantén bevezetése a járványügyi veszélyt nem csökkentené, és jelenleg nincs olyan közegészségügyi, járványügyi helyzet, amely miatt a hatályos jogszabályokat felül kellene írni.