A Microsofttal fejleszteti a kormány az új közoktatási csodafegyvert, amely jelentősen javítaná a tanulók eredményeit, és csökkentené a köztük lévő esélyegyenlőtlenséget. A bemutatón egyelőre csak diákat mutattak róla, és a felmerült gyakorlati kérdésekre sem érkeztek megnyugtató válaszok. Pedig ha ezt jól megcsinálnák!
Tankönyv. Tartós. Elvész, elszakad, sehol nem kapni. Meg lehet rendelni. Majd hozzák. Ismerős? Milyen jó lenne, ha egy digitális eszközön ott lenne az összes. Könnyebb lenne az élet, könnyebb lenne az iskolatáska.
Vagy: az egyik gyereket jobban érdekli a töri, a másikat a kémia? Akkor kapjanak egyéni tanmenetet, több, részletesebb feladatokat, mint akinek csak az alaptantervben foglaltakat kell teljesíteni. Sőt, ha egy tanár kifejlesztett egy jól működő, interaktív anyagsort, azt oszthassa meg egyszerűen a kollégáival.
Még egy: a diákok illeszthessenek be szemléltető anyagokat, videókat, prezentációkat, képeket, linkeket a tananyagukba, gyárthassanak maguk is feladatsorokat, ha már sok esetben jobban mozognak a neten, mint tanáraik. És mindebbe kapcsolódhasson be a szülő is, kapjon információkat a gyerekéről, és gyakorolhasson is vele.
Mindehhez egy vékony tablet vagy egyéb digitális eszköz kell csak.
Jól hangzik, ugye?
Ezt az utópiát célozza meg a Nemzeti Köznevelési Portál (NKP), amit az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) fejleszt a Microsoft Magyarországgal közösen már egy ideje. A fejlesztésre a források lehívása a a Társadalmi Megújulás Operatív Programból (TÁMOP) november végén lezárul, de az OFI még csak hétfőn indította Budapesten az országos roadshow-ját, melynek keretében három fővárosi és hat vidéki helyszínen magyarázzák el az oldal működését és logikáját a pedagógusoknak. (Október 4-én zárult le az OFI pályázata, hogy mi legyen a portál neve – kíváncsian várjuk a győztest.)
A NKP megjelenését mindenki nagyon várta, hiszen gyökeres változásokat hozhat az iskolák, diákok, szülők életébe. A fejlesztéshez – az oktatásügyben nem megszokott módon – források is társultak: egy kormányhatározat a „tankönyv-, taneszköz- és nemzeti oktatási portál fejlesztéséhez” 2,367 milliárd forintot hagyott jóvá uniós forrásból. Kaposi József, az OFI főigazgatója is azt nyilatkozta egy sajtótájékoztatón: az új portál a legnagyobb tartalomszolgáltató lesz.
Viszont a hétfői bemutatón mindebből még elég kevés látszódott – konkrétan nem is használat közben mutatták be a portált, hanem kifotózott diákon. Nem túl biztató ahhoz képest, hogy a fejlesztők szerint heteken belül nyilvánosan is elérhető lesz. Arról nem is beszélve, hogy eredetileg szeptemberre volt kitűzve az indulás, most pedig az OFI az október 5-16-i időszakra hirdetett meg tesztelési időszakot verseny formájában. (Az első díj egy kétnapos kirándulás Győrbe, a második pedig egy-egy tablet az osztály minden tanulójának.)
Tesztüzem előtt
Jó hír, hogy az új, kísérleti OFI-s tankönyvek is már ebben a rendszerben készültek, és így publikálhatóak, elérhetőek lesznek az NKP-n. A tankönyvek közül tavaly már 63 kiadvány elkészült, és 2016-ra az összes (1-12.) évfolyam összes tankönyvével ez lesz a helyzet. Ám csak az OFI által fejlesztett kísérleti anyagokat lehet majd itt megkapni, még az állami kiadó által bekebelezett Apáczai Kiadó és Nemzeti Tankönyvkiadó korábbi könyvei sem lesznek jogproblémák miatt elérhetőek, és akkor még a többi kiadó anyagairól nem is beszéltünk.
Mint az előadáson megtudtuk, a rendszer tesztelése egyre bővülő körben folyik. Ami a fejlesztést illeti, több mint 200 multimediális tartalom, 10 ezer tesztsor áll majd a rendelkezésre a portál indulásakor. Kojanitz László projektvezető szerint a fejlesztés és bővülés folyamatos lesz, és a portál a visszajelzések hatására is fog változni, és alkalmazkodik az igényekhez. Arról, hogy a TÁMOP-projekt lezárultával miből folytatódik a fejlesztés, nem hangzott el semmilyen konkrétum. A „mi azt reméljük, nem áll le a folyamat”-típusú megjegyzések nem annyira biztatók. Ahogyan az sem, hogy erre a kérdésünkre se az Emmi, se az OFI nem adott érdemi választ.
| Túl konkrétan kérdeztünk |
| Szerettük volna megtudni az Emmitől és az OFI-tól, hogy mennyi pénz áll rendelkezésre november vége, a TÁMOP-projekt lezárulta után a további fejlesztésekre, és hogy eddig mennyit költöttek rá. Kíváncsiak voltunk, hogy ha a távlati cél a tankönyvek teljes kiváltása, ezt mikorra lehet elérni. Emellett tudni szerettük volna, hogy az NKP használatának elterjedése érdekében terveznek-e a diákoknak vásárolni tableteket, és hogy gondolkodnak-e együttműködésen más kiadókkal. A konkrét kérdéseink közül csak arra jött válasz, hogy az indulást október második felére kalkulálják. |
Hogyan működik?
A portálon regisztráció nélkül is lehet majd böngészni, de mást nem. Aki regisztrál, az visszakereshet, tárolhat eredményeket, új tartalmakat hozhat létre, személyre szabhat és akár felhasználókat is összeköthet. Regisztrálni lehet oktatási intézményhez kötötten is: így lesz iskolaszinten értelmezve egy diák, tanár, miközben osztályszinten lehet rendszerezni a dolgokat, például közösségi szinten lehet szervezni a tanulást.
Csak egy példa: egy biológiatanár feladatsorokat készíthet a poszáták életéről, az érdeklődőbbeknek több feladatsorral, megszabván, ki hány pont elérése után léphet a következő feladathoz, hány másodperce van egy feladat elkészültéhez, vagy melyik feladatok helyes elvégzése után ugorhat tovább. A tanár akár saját jegyzeteket is csatolhat a tananyaghoz videókkal, a tanulók egyénileg és csoportban is dolgozhatnak stb.
Minden iskolában lesz NKP-adminisztrátor, aki segít aktiválni a tanárok és diákok profilját, és hozzárendeli a tanárt az osztályhoz. Az OFI-ban is lesz olyan szerkesztőség, amely azokat a tananyagokat ellenőrzi, melyeket nagyon sokan osztottak meg – ilyenkor szerzői jogi, tartalmi, technikai szempontból az „üzemeltetőknek ” le kell ellenőrizniük az anyagot.
A keddi bemutatón is volt néhány „kisebb” baki. A diákon a weboldali szövegek például túl apróbetűsek voltak: egy weboldal testre szabhatósága 2015-ben nem tűnik úttörő felvetésnek, a jelen lévő szakemberek erről mégis csak annyi tudtak mondani, hogy „köszönjük az észrevételt, továbbítjuk a műszaki stábnak”. Mindenesetre megkérdőjeleződik az eddigi tesztelések alapossága, ha ez még nem merült fel eddig.
Interpasszív tábla
Az egyértelműnek tűnt, hogy amíg nincs minden gyereknél tablet, az NKP számos funkcióját nem tudja rendesen ellátni, az interaktivitása pedig csak úgy maradhat meg, ha van a tanteremben interaktív tábla, és a diák ott oldhatja meg a feladatot. Adta magát a kérdés, hogy az NKP mely részei lesznek megjeleníthetőek interaktív táblán?
Sajnos erre sem érkezett egyértelmű válasz, pedig interaktivitás nélkül a digitalizált anyag ugyanolyan, mintha egy írásvetítőn mutogatná a pedagógus az anyagot. Igaz, az interaktivitáshoz szoftveres fejlesztés kell, nem elég csak feltölteni egy tananyagot.
Van tehát jó néhány kérdés, amelynek nem lenne szabad 2,3 milliárd forint elköltése után felmerülnie. A tankönyvpiaci fejleményeket valamelyest követők pedig rögtön arra gondolnak, nem akar-e vajon az állam ezen a platformon is a saját monopóliumán dolgozni?
| Tankönyvparanoia |
| A tankönyvpiacon az állam több adminisztrációs-szabályozási eszközzel is próbálta ellehetetleníteni a magán tankönyvkiadókat. Volt, hogy még el nem fogadott, kísérleti állami tankönyvek vásárlására kötelezték az iskolákat, volt, hogy nem hirdetett meg az Emmi tankönyvpályázatot, így nem lehetett engedélyezni a magánkiadók tankönyveit. De az EU-s forrásokból leszorított árú állami (OFI-s) tankönyvek piaci előnye is érdekes versenyjogi kérdést jelentett, mint ahogy az is, hogy az egy tanulóra adott könyvbeszerzési keret olyan alacsony lett, hogy csak az állami tankönyvek vásárlásakor jön ki ingyenesre a tankönyvcsomag az iskolának – amire az első három évfolyamon kötelezve vannak. Ebben a sorban csak egy újabb logikus lépés lenne a magánkiadók digitális térből való kiszorítása, illetve az állami digitális tér monopolhelyzetbe hozása – nem kell hozzá túl nagyfokú paranoia. |
