A Nemzeti Közszolgálati Egyetem szakértői egy húsz pontos javaslatot dolgoztak ki a szerintük elhúzúdó, akár 2050-ig eltartó menekültválság kezelésére -foglalta össze az MTI. A jelenlegi migrációt kiváltó körülméyek mellett a klímaváltozás is hatással lehet szerintük a menekültek számának növekedésére, főleg Afrika országaiból.
Az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának munkatársai kiemelték, hogy a legtöbb stratégiai előrejelzés szerint a migránsok és menekültek száma az elkövetkezendő évtizedekben - különböző okok miatt - növekedni fog. A politikai menekültek napjainkban döntően Szíriából, Afganisztánból, Irakból és a szubszaharai térség egyes országaiból érkeznek. Mellettük vannak gazdasági-szociális migránsok is az SVKK szakértői szerint, akik felhívják a figyelmet a "demográfiai boom" menekültjeire is, mely a következő évtizedekben Afrika lakosságának ugrásszerű növekedését jelenti, akár 500 millió fővel is növekedhet a kontinens lakossága.
Kelet és Afrika országai nem csak a népességszám növekedése, az ivóvíz és élelmiszerhiány, hanem a fiatalokat érintő munkanélküliség miatt is gondokkal küzdhetnek majd a szakértők szerint, ami erősíteni fogja a migrációs jelenséget. "Ahhoz, hogy ez változzon, a kibocsátó országokat kell működőképes, stabil kormányzattal bíró, működő intézményrendszerrel rendelkező, gazdaságilag is funkcionáló entitásokká tenni" - írták. Megfigyelhető továbbá a "klímamigráció" is, amelynek nyomán vannak úgynevezett klímamenekültek is - tették hozzá.
A kutatók szerint egy összehangolt európai cselekvésterv jelenthet megoldást. Ezek a kiindulási helyen az elvándorlást előidéző tényezők orvoslása, a kiindulópont közvetlen környezetében lévő országok menekültügyi rendszereinek támogatása, a migrációs útvonalon fekvő országok bevonása a menekültkérdés kezelésébe, a hatékony és szigorú európai határvédelem, a menekültek gyors regisztrálása, a menekültügyi eljárások gyorsítása - sorolták a hónapok óta mások által is emlegetett javaslatokat.
A kutatók szerint fel kell oldani a schengeni rendszer és a humanitárius segítségnyújtás ellentmondásait, hogy ne csak a perifériaországokra háruljon a regisztráció és a menekültek elszállásolása. Az európai menekültügyi oltalmi övezetből kikerülő, menekültstátussal rendelkező emberek elosztására csak abban az esetben hatásos a kvótarendszer, ha az elosztás során elkerülhető a menekültek "lefölözése" és az ellátásuk minden EU-tagállamban csaknem azonos színvonalon biztosítható - fogalmaztak.
