Nemzetközi viszonylatban is megfizethető tandíjak, alacsony lakhatási költségek, kalandvágy. Mi visz rá például egy brazil vagy palesztin fiatalt, hogy magyar egyetemen tanuljon? Ennyire jó a hírünk, minőségi az oktatásunk? Vagy 20 ezer külföldi diák is tévedhet?
Amanda néhány hete érkezett Brazíliából, Rasheed lassan két éve él Magyarországon. Egyetlen dolog közös a két fiatalban: egyaránt magyar egyetemen tanulnak. A palesztin származású, de izraeli állampolgár Rasheed orvosnak készül, most kezdi a második évet a SOTE-n. Mint elmondta, Izraelben csak úgy mehet valaki egyetemre, ha előtte letöltötte a kötelező sorkatonai szolgálatot. Csakhogy a fiú palesztin, ezért megtagadta, hogy bevonuljon: “gondolj bele, ez olyan lenne, mintha a saját testvéreid ellen harcolnál”, magyarázta. Nem volt más választása, mint külföldön szerencsét próbálni, így került Magyarországra.
Amanda már valamivel szerencsésebb körülmények között jött ide. Egyike annak a 2200 brazil hallgatónak, akik a Tudomány Határok Nélkül (Science Without Borders) fantázianevű ösztöndíjprogrammal érkeztek. A brazil állam által életrehívott program egyéves (két szemeszter, plusz két hónapos szakmai gyakorlat) külföldi tanulmányutat biztosít a szerencséseknek, ennek teljes költségét (tandíj plusz havi zsebpénz) pedig a dél-amerikai ország állja.
Az orvosképzés a legfelkapottabb
Amandához és Rasheedhez hasonlóan közel 20 ezer külföldi hallgató tanul jelenleg nálunk. Negyven százalékuk határon túli magyar, vagyis ténylegesen 12 ezer nem magyar diák tanul a hazai felsőoktatásban. Hagyományosan az orvosképzés a legfelkapottabb, a Semmelweiss Egyetemen olyannyira pörög a külföldi hallgatók képzése, hogy a tavalyi statisztikák szerint a 4400 orvoshallgató majdnem fele külföldi volt. A Debreceni Egyetem is népszerű, az előző tanévben 500-zal több külföldi tanult a vidéki egyetemen, mint 2011-ben, összesen 3800-an (például nigériaiak, irániak), közülük 1400-an orvosin. A Szegedi Tudományegyetemen a szerb, német és nigériai hallgatók vannak a legtöbben, de Ázsiából (Kína, Japán) és a Közel-Keletről (Irán, Izrael) is jöttek diákok, összesen több mint 1400-an.
A Budapesti Corvinus Egyetem sem marad ki a nemzetköziesítésből, 2013-ban több mint 900, az előző tanévben pedig majdnem 1200 külföldi hallgató tanult a fővárosi egyetemen, és összesen 80 különböző náció (pl. németek, kínaiak, mongolok) képviselteti magát a közgázon, míg az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tavalyig 2000-nél is több külföldi hallgatót fogadott.
“Az Osztrák-Magyar Monarchiáról rémlett valami”
Ezernyi oka van, hogy ezek a fiatalok miért pont Magyarországot választják. Vannak, akik puszta kalandvágyból jönnek, új és ismeretlen kultúrákat, nyelveket akarnak megismerni. Így volt ezzel Amanda is, aki korábban szinte semmit sem tudott Magyarországról. "Csak az Osztrák-Magyar Monarchiáról rémlett valami még történelem óráról” - meséli. Gimnáziumban összebarátkozott egy magyar cserediákkal, aki sokat mesélt az országról, így arról is, hogy Budapesten rengeteg gyógyfürdő van. Ez pont kapóra jött a brazil lánynak, aki fizioterapeutának tanul, és hidroterápiával, azaz vízgyógyászattal akar majd foglalkozni.
Az alacsony lakhatási és megélhetési költségek miatt biztosan vonzóbbak a magyar egyetemek nyugati vetélytársaiknál. Amanda azt tapasztalta, simán kijön havi 870 eurós apanázsából, mert majdnem minden ugyanannyiba kerül, mint Brazíliában és még egy belvárosi albérletre is futja. Arról nem is beszélve, hogy ez a 870 euró Magyarországon sokkal többet ér, mint Franciaországban vagy az Egyesült Államokban, ahová szintén pályázhatnak a brazil diákok.
Jó híre van a magyar egyetemeknek
A kalandvágyon túl sok diák azért jön Magyarországra, mert hazájában valamilyen korlátozás miatt nem vették fel, mondta Berács József, a Nemzetközi Felsőoktatási Kutatások Központjának (NFKK) vezetője, egyetemi tanár. Ez főleg az orvosi képzésre igaz, Németországban az átlagosnál is nehezebb felvételt nyerni, de van olyan ország - mint például Norvégia vagy Svédország - ahol nem is erőltetik az orvosképzés fejlesztését, és inkább külföldön taníttatják hallgatóikat.
Ez persze nem azt jelenti, hogy ide csak gyengébb képességű, felkészületlenebb diákok jönnének. Dubéczi Zoltán, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) főtitkára szerint rengeteget számít a Magyarországon elérhető oktatás színvonala is, és hogy „sok kurzust angolul hirdetünk meg”. Az ELTE belső felmérése is azt mutatja, a diákok egyrészt lecsekkolják a nemzetközi rangsort, másrészt a képzések ár-érték aránya - nem túl olcsó, de nem is túl drága - is vonzó a külföldiek számára.
Több ezer euró fizetnek egy szemeszterért
A SOTE-n a gyógyszerészek képzése a legolcsóbb, 4900 eurót kell fizetni a külföldi diákoknak szemeszterenként, az orvosok tandíja ennél jóval borsosabb. Rasheed például 10 ezer dollárt (2,5-2,8 millió forint) fizet egy félévért, ami rengeteg pénz, de még mindig csak harmada annak, mint amennyit egy izraeli vagy nyugat-európai egyetemen tenne le az asztalra. Debrecenben és Szegeden még ennél is drágább az orvosi, a vidéki egyetemeken 9000, illetve 8-12000 euróba kerül egy-egy félév.
Más képzések sem olcsóak, egy Debrecenben tanuló mérnökhallgatónak például évente 5500 dollárt kell leperkálnia, az ELTE pszichológián 4200 eurót is elkérnek egy félévért, de az egyik speciális informatikai mesterképzés ára is majd a duplája. A globális és kulturális kriminológia sem olcsó mulatság, egy szemeszter 10500 euróba, vagyis átszámítva 3,3 millió forintba kerül.
Minőségi problémák
Ezek a pénzek komoly többletforrást jelentenek az egyetemeknek, miközben a kormányzat egyre kevesebb pénzt szán a felsőoktatásra, de Berács József szerint “illúzió azt hinni, hogy majd a külföldi hallgatók tandíjából finanszírozható lesz a hazai felsőoktatás.” Az egyetemeknek persze komoly szabadságot jelentenek ezek a plusz források, de “csodát ne várjuk ettől” - magyarázta a Corvinus és a Kecskeméti Főiskola tanára, aki szerint igazán abból profitálhatnának a magyar egyetemek, ha a külföldiek miatt az oktatóknak angolul vagy németül kellene az órákat tartani, és akkor „az is elképzelhetetlen lenne, hogy egy negyedéves magyar hallgatónak még nincs nyelvvizsgája.”
Polónyi István oktatáskutató már szkeptikusabb, azt elismeri, hogy az egyetemeknek “nem rossz bolt a külföldiek képzése”, de szerinte a hazai egyetemek népszerűsége sokkal inkább az olcsóságnak, mintsem a magyar felsőoktatás színvonalának köszönhető. A világ legjobb egyetemeit tartalmazó US News listán a legjobb magyar egyetem (ELTE) is csak a 448. volt, és más listákon sincs egyetlen egyetem sem a legjobb 200-ban. Így inkább komoly minőségi problémákat vet fel, hogy sokan csak azért jönnek Magyarországra tanulni, mert itt olcsón és kis erőfeszítéssel lehet diplomához jutni, vélte Polónyi.
Cikkünkre Robert C. Castel az Israel Democracy Institute munkatársa is reagált. Levelében azt írja, Izarel egy liberális demokrácia, ahol bárki tanulhat, aki akar és sokan járnak úgy egyetemre, hogy sosem szolgáltak a hadseregben. Azt is elmondta, hogy 2014-ben 34450 arab diak tanult a különböző felsőoktatási intezményeinkben, az összlétszám kb. 14 százaléka. |
A témáról olvashat a HVG hetilap e héten megjelent számában is.
