A hétvégén ismét ezrek jöttek át a szerb–magyar határon, feltehetően jóval többen, mint ahány embert regisztrálni tudtak a magyar hatóságok. A röszkei gyűjtőponton ezren várakoztak vasárnap este a töksötétben, és még hajnali hétkor is 400-an, amikor hét Celsius-fokot mutatott a hőmérő. A szombat óta működő, fűtött regisztrációs pont betelt, százak aludtak a szabad ég alatt. Reggel a megkülönböztető bánásmód miatt kitörtek a gyűjtőpontról a főként afgán menekültek.
„Én is ember vagyok, ugyanúgy, mint ők. Afganisztánban is harcok vannak, miért csak szíreket szállítanak be a buszokba?” – kérdezi vasárnap este a röszkei gyűjtőpont köré kihúzott plasztikszalagok mögött álló fiatal fiú. „Egyetemre szeretnék járni, élni szeretnék” – magyarázza széles gesztusokkal, tökéletes angolsággal a férfi.
Naplemente után is majd ezren várakoznak, hogy elszállítsák őket a buszok az újonnan felállított, fűtött tranzitzónába. Főként családosokat igyekeznek irányítani a rendőrök. Mivel többségében szírek érkeznek gyerekekkel, őket állították sorba a felszálláshoz, ami feszültté teszi azokat, akik már régóta várják a csatlakozást. Közben besötétedik, és egyre hidegebb van. (Az éjszaka folyamán volt úgy, hogy öt olyan busz is elment, ami szírekkel volt tele, mire indult egy, ami mindenki mást vitt. Ebből aztán lázadás is lett reggelre, mintegy 200-250 menekült kitört, akiket aztán úgy gyűjtöttek össze – a szerk.) A táborban, az új tranzitzónában lassan halad a regisztráció, így sokan a bejáratnál feküdnek le. Emiatt már az éjjel újranyitották a kiürített röszkei hangárt, az ezer fő befogadására alkalmas regisztrációs pont sátrai megteltek.
A gyorsépítésű drótakadály már több mint egy hete zárja le a délkeleti határt, melyet csak a Röszke és Horgos közötti vasúti sínek törnek meg, ezen a „folyosón” jönnek be a menekültek. A NATO-kerítés építése itt is nagy erőkkel zajlik, a tartóoszlopok már állnak. A kerítéstől jó száz méterre alakították ki két héttel ezelőtt a gyűjtőpontot a sínek és a Röszkére vezető műút mellett. Mostanra a tisztást szalagokkal vették körbe, sőt a táboron belül is húztak ki szalagokat, hogy hozzávetőleg el tudják különíteni a különböző időpontokban érkezőket, és ezt is figyelembe véve tudják elszállítani a menekülteket.
Éjszakai didergés
„Please, lady, frozen, please, blanket” (Kérem, hölgyem, fázunk, kérünk takarót!), nyújtja a karját egy férfi, aki egy szál ingben álldogál néhány barátjával. Gyorsan kiderül, hogy a helyszínen szép számban sürgölődő önkéntesek sem készültek arra, hogy főként meleg ruhára lesz szükség, de néhány telefonhívás után érkeznek cseh és német rendszámú autók, amelyekből takarók és ruhanemű kerül elő. Persze, nem jut mindenkinek, elsősorban gyerekruhákat húznak elő a zsákokból, majd az asszonyoknak kerítenek takarókat.
Egy szír, közel hatvanéves férfi tovább didereg, de miután tisztázzuk, hogy milyen nyelven tudunk szót váltani, szívesen beszélget. Kiderül, hogy francia, német, orosz és angol nyelven is ért. „Aleppóban odalett a házunk, az autóm, menekülni kényszerültünk a családommal”– meséli Sahim. „Három évvel ezelőtt indultunk Szíriából, Libanon volt az első állomás. Onnan Törökországba mentünk, a feleségem és két fiam ott maradtak, de ott is egyre nehezebb. Ezért indultunk el a barátaimmal, hogy eljussunk Németországba, ahol élnek barátaink. Zenét tanítottam Aleppóban az egyetemen, a fiaim is zenészek, a feleségem tanár. Nagyon bízom benne, hogy sikerül eljutnunk Németországba, s ha sikerül pénzt keresnem, az egész család jön utánam. ”Sahim bemutatja a barátait is, akikkel nekivágtak az útnak, Törökországból gumicsónakkal érkeztek Görögországba, onnan vonattal jutottak el Macedóniába, majd busszal Szerbiába. Az embercsempésznek 3500 eurót fizettek fejenként Sahim elmondása szerint.
Többen jönnek a hivatalos számoknál
Éjszaka egyre többen gyújtanak tüzet, mivel nincs más, gyújtósként műanyag ládákat használnak, amelyekben korábban az adományok érkeztek. A csípős füst a torkokat marja, az emberek folyamatosan köhögnek. Egy afgán asszonyhoz a mentőket kell kihívni, mivel görcsökre panaszkodik. Azt magyarázza, érzi, szülni fog, nem az első gyerekét várja, van tapasztalata, hogy milyen fájások jelzik a szülés megindulását.
Az asszony elmondása szerint a nyolcadik hónapban van, öt napot gyalogolt, de közben nem érzett fájdalmat, csak most kezdett el görcsölni, ahogy a táborba megérkeztek. Nem messze tőle egy idősebb férfi is panaszkodik, már talpra sem tud állni, a jobb oldala nyilall, az orvostanhallgató önkéntes sérvre gyanakodik. A mentő negyedórán belül kint is van.
A gyűjtőpont utánpótlása folyamatos, nem véletlenül nem csökken jelentősen a helyszínen várakozók száma. Csütörtökön 3000, pénteken 2000, szombaton 1000, vasárnap ismét 2000 körüli menekültet regisztráltak a magyar hatóságok. Ehhez képest horgosi forrásunk is arról számolt be, hogy csak hétvégén Belgrádból félszáz busz indult, amelyek Magyarkanizsára szállították a menekülteket. Onnan tovább viszik őket Horgosra, a sínek szerbiai oldalára. Forrásunk úgy tudja, a helyi rendőrök óránként engedik a sínekre az ötvenfős csoportokat, hogy ne egyszerre zúduljanak a magyar oldalon lévő gyűjtőpontra.
Schengen vérzik
A vasútvonalon, amelyen napokkal ezelőtt leállították a közlekedő járatokat, mert a menekültek kövekkel dobálták meg a vasúti kocsikat, csoportok várakoznak. Sokan nem szeretnének a gyűjtőpontig elmenni, inkább átvágnának a síneket övező kukoricáson, hátha el tudják kerülni a rendőröket. Ha átjutnak a drótakadályon, egy benzinkútig jutnak, ahol embercsempészek tucatjai, többen német rendszámú autóval, várják a menekülteket. Akik ezt megkísérlik, nyilvánvalóan nem szeretnének Magyarországon regisztrálni: megpróbálnának valahogy eljutni a fővárosba, hogy onnan vonattal vagy busszal utazzanak tovább Németországba. Már ha nem kapnak a szerb határnál eleve német fuvart.
Jól látszik, ahogy Schengen vérzik délkeleti határainknál. A gyűjtőpontra kijött Domaszék polgármestere is, aki elmondta, hogy menekültek kisebb-nagyobb csoportjai az ő községükben is megjelentek. A település Mórahalom és Szeged között félúton van, nyilvánvaló, hogy ezek az emberek a zöldhatáron át jöttek, és nem ütköztek rendőrökbe, tehát nincsenek regisztrálva. Egyre több menekültet látni a Röszkét Szeged-Szentmihállyal összekötő úton is: az embercsempészek autói ott is fuvarra várnak.
Éjfél körül egyszer csak a gyűjtőpontról több mint kétszázan vetették be magukat a kukoricásba – meglepő módon Szerbiába indultak. Mint megtudtuk, a körülményekre panaszkodtak: azt mondták, ennél még Szerbiában is jobb. Persze, az is logikus lenne, hogy menetközben jöttek rá, semmiképp sem szeretnének Magyarországon regisztrálni. Ezért inkább majd újra megpróbálkoznak – egy másik útvonalon.
