Másfél évvel ezelőtt szüntették meg a kötelező tüdőszűrést, ennek megfelelően egyre kevesebben járnak a tüdőgondozókba. Miközben az Európában is unikális gondozóhálózat fokozatosan elhal, tüdőrákban csúcstartóak vagyunk. Az orvosok szerint a röntgen sem garancia, de mégis képes hamarabb kiszűrni a kórt, és a tüdőráknál az időfaktoron sok múlik. A legrosszabb esetben is meghosszabbítható a beteg élete, ám az egészségügyi kormányzat szerint ennek nincs jelentősége. Viszont a szakemberek már kísérleteznek egy olyan módszerrel, ami hatékonynak tűnik, és elterjedése a gondozói hálózatot is megmenthetné. Kérdés, lesz-e pénz a bevezetésre?
Plakátok buzdítják az orvosi rendelőkben a pácienseket: vegyenek részt az egészségügyi szűréseken, mert így számos betegséget – különösen a rákot – még időben fel lehet ismerni, és ezen életek múlnak. Viszont az egészségügyi kormányzat plakátjai pont arra a vizsgálatra nem hívják fel a figyelmet, amely a legtöbb áldozatot szedő daganatos kórt is képes lenne viszonylag korán kiszűrni: a tüdőröntgenre. Pedig a tüdőrák alattomos betegség: ha nem ismerik fel időben, akkor lehetetlen gyógyítani.
A kormány 2013-ban rendeletben törölte el a kötelező mellkasröntgen-szűrést. Korábban az állam évente több millió lakosnak küldte ki a névre szóló „behívót”, azt a levelezőlapot, melyen a szűrés időpontjáról és helyéről értesítették őket. Ma már nem kapunk ilyen levelet, ráadásul a 40 év alattiaknak csak akkor végzik el a vizsgálatot, ha van üzemorvosi vagy iskolaorvosi beutalójuk. A munkaegészségügyi okból végzett – tehát a munkaadó által kért – tüdőszűrésért pedig 1700 forintos díjat szednek.
A tüdőrák az új „magyar betegség”
„A tüdőrák okozta halálozás 1948 és 1997 között közel tízszeresére emelkedett; napjainkban csaknem annyi ember halálát okozza, mint korábban a tuberkulózis (azaz a 70-es években, amikor még népbetegség volt a tbc – a szerk.)” – figyelmeztetett egy évvel a kötelező tüdőszűrés megszüntetése előtt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) abban a tanulmányában, amely kifejezetten a daganatos betegségek számának növekedését vizsgálta. A Magyar Tudományos Akadémia folyóirata – két évvel a kötelező szűrés eltörlése előtt – pedig azt mutatta ki, hogy míg Magyarországon egyre többen halnak meg ebben a kórban, az EU-ban a tendencia enyhe csökkenést mutat. A kötelező tüdőszűrést annak idején azért vezették be, hogy felvegyék a harcot a hazai elterjedtsége miatt a „magyar betegségként” (Morbus hungaricus) emlegetett gümőkór (tbc) ellen.
Ennek jegyében építették ki az 1940-es évektől az országos tüdőgondozói hálózatot, illetve rendelték el 1953-tól az újszülöttek oltását. Végül az egészségügyi kormányzat pont arra hivatkozva szüntette meg a kötelező szűrést, hogy a tbc-t sikerült visszaszorítani: tavaly összesen 895 új beteget találtak, míg 1970-ben ez a szám megközelítette a 10 ezret (lásd az alábbi grafikont). Korábban a fiatalok behívását is a tbc elleni küzdelem indokolta, hiszen ez a betegség nem volt korfüggő, ám a gyermek- és fiatalkori tbc-esetek száma egyre jobban visszaesett, így az utóbbi évtizedekben a szűrés kötelezettsége már csak 30 év felett állt fenn.
Viszont mára megváltozott a helyzet, lassan azt lehet mondani, hogy a tbc helyét átvette a tüdőrák. Az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet 2015-ös kiadványa szerint, míg 1970-ben 3076 beteget tartottak nyilván, 2014-ben már 21 ezret. (Igaz, az összes beteg számának növekedését a kemoterápia fejlődése is erősen befolyásolja, azaz tovább élnek a betegek.) Szomorú tény viszont, hogy évente 8-8,8 ezer tüdőrákos hal meg – 2-3 ezerrel többen, mint a szintén gyakori szívinfarktusban. Az ezredforduló óta átlagosan hatezer új beteget vettek nyilvántartásba évről évre a tüdőgondozókban, és ehhez még hozzá kell adni azt a 3-4 ezer új beteget, aki nem szerepel az éves gondozói nyilvántartásban. 2013-ban a rosszindulatú daganatos betegségben meghaltak 26 százaléka tüdőrákos volt, ebben a körben ez az egyik vezető halálok (lásd az alábbi grafikont). Míg a korábbi években a tüdőrák főleg a férfiak betegsége volt, az utóbbi években Budapesten már „felzárkóztak” a nők is.
Végstádium?
A kötelező szűrés megszüntetése azt jelenti, hogy az utcáról a tüdőszűrő államosra „csak úgy betérő” 30-as, erős dohányost nem röntgenezik meg: „eltanácsolják” a rendelőből. „Ezzel nincs is semmi probléma, a tüdőrák a 40 év alattiaknál nagyon ritkán fordul elő. Jó is, ha a fiatalok nem kapnak feleslegesen ionizáló sugárzást” – mondta a hvg.hu-nak Ungár Anna, a Terézvárosi Egészségügyi Szolgálat Tüdőgondozójának szakrendelést vezető főorvosa.
A tüdőgyógyászok szerint nem az a gond, hogy a 30-as korosztályt nem szűrik rendszeresen, sokkal nagyobb probléma, hogy az idősebbek már nem kapnak „behívót”, és a szűrővizsgálatok kampányaiból is kimarad valamiért a tüdőszűrésre való felhívás. „Az a tapasztalatunk, hogy az emberek jobban felkapják a fejüket a ’kötelező’ szóra. Engedelmeskednek, ha behívót kapnak, ezért is nagy kár, hogy a postázás megszűnt” – mondta Zsámboki Gabriella, a Semmelweis Egyetem pulmonológiai klinikájának orvosa.
A „kötelező” jelleg megszűnése után egyetlen év alatt 400 ezerrel esett vissza a KSH szerint a szűrések száma. Az egészségügyben végrehajtott 2006-2007-es megszorítás óta nem volt ilyen drasztikus a csökkenés. Persze ez a tendencia nem ma kezdődött: 1998-ban is 4 millió feletti vizsgálatot végeztek az állomásokon, tüdőgondozókban évente, 2014-ben ez a szám 1,6 millió volt. Ezzel párhuzamosan leépülőben van – a régióban unikális szervezettségű és sűrűségű – tüdőgondozói hálózat is: az 1990-es 178 állomásból mára 118 maradt.
A feje tetejéről a lábára |
A tüdőgondozó-hálózattal annak ellenére mostohán bánik az Orbán-kormány, hogy a kabinet egy kiterjedt szűrési programmal akarja a feje tetejéről a lábára állítani az egészségügyet. Azaz a megelőzésre, a betegségek korai kiszűrésére több energiát és pénzt szánnak a tervek szerint, a fő cél az – Zombor Gábor államtitkár februári bejelentése szerint –, hogy tíz százalékkal csökkenjen a népbetegségek okozta halálozás. Pedig a dohányzási szokások miatt a tüdőbetegségek, és ezen belül a tüdőrák népbetegség. Az állam az utóbbi hónapokban egymilliárd forintnyi uniós támogatást fordított a méhnyak- és a vastagbélrák szűrésére, az utóbbi esetében fontolgatják, hogy a most folyó megyei vizsgálatokat országossá, lényegében kötelezővé teszik. A rendelőkben kihelyezett plakátokon szintén felhívják a figyelmet az emlő-, a here-, a prosztata-, de még a rendszeres fül-orr-gége vizsgálatokra is. Csak a tüdőszűrés maradt le a plakátról, holott a röntgen a tbc és a rákon kívül képes más tüdőbetegségeket is kiszűrni, ráadásul a szívet is „látja”. |
„Bejön a klinikára a páciens, hogy hiába szűnt meg a stressz a szabadsága alatt, hiába evett rendszeresen, nagyon sokat fogyott. Korábban is sokat köhögött, de nem foglalkozott vele, viszont a fogyás megrémítette” – elevenített fel egy konkrét esetet Zsámboki a hvg.hu-nak. „Ha már nagyon súlyos panaszokkal fordulnak hozzá, már nincs sok esély a gyógyulásra. Nem igazán lehet operálni, legfeljebb a kemoterápiában lehet reménykedni.” A tüdőgyógyászok éppen ezért hangsúlyozzák, hogy minél előbb fel kell ismerni a betegséget. Jellemző adat, hogy 2014-ben háromszor annyi hörgőrákost fedeztek fel a panaszok, tünetek alapján, mint a szűréssel. És ennek az időfaktor miatt komoly jelentősége van. Ugyanis a panaszosok többsége már túl későn kerül be a rendszerbe.
Az idő életet ment
Ugyanakkor a Korányi Intézet az idei tanulmányában arra is rávilágított, a stádiumok és a felfedés módjának (panasz vagy szűrés) összefüggései a kötelező tüdőszűrés eltörlése előtt is hasonlóak voltak. Ezekre az adatokra támaszkodnak azok, akik szerint a mellkasröntgen önmagában nem garancia, sokszor nem mutatja ki a rákot, vagy ha igen, túl későn.
2011-ben egy 150 ezerre kiterjedő, 4 éven át tartó amerikai vizsgálat például kimutatta, hogy a folyamatosan szűrt, illetve az egyszer sem vizsgált alanyok ugyanakkora arányban haltak meg tüdőrákban. És történt ez annak ellenére, hogy ez a nagyszabású kutatás egyébként igazolta: több rákos esetre bukkannak rá mellkasröntgennel, mint anélkül. Ebből a kutatók azt a következetést vonták le, hogy – röntgen ide vagy oda – nem diagnosztizálják a rákot elég korai stádiumban ahhoz, hogy az hatással lenne a túlélésre.
Ennek viszont a 2014-es magyarországi adatok némileg ellentmondnak. A tünetek alapján felismert rákosok között 8-szor többen vannak a végső stádiumban lévő, mint azok, akiknél éppen kialakulóban van a rák. Ezzel szemben a szűrésnél a végstádiumosok „csak” kétszer annyian voltak, mint az I.A stádiumban lévők. Tehát szűréssel inkább ki lehet mutatni még az elején a betegséget, így a gyógyulásra is nagyobb az esély. (Az orvostudomány a tüdőráknál 7 stádiumot és alstádiumot különböztet meg aszerint, hogy melyiket hogyan lehet még kezelni. A III.A-tól szinte kizárt a műtét.)
„Nem mindegy, hogy kétcentis, vagy tíz az a daganat, amit a felvételen látunk” – mondta Ungár Anna. A több évtizede praktizáló tüdőgyógyász szerint a gyógymódok fejlődésével egyre nagyobb eséllyel lehet gyógyítani a tüdőrákot – ha időben felfedezik. Ungár szerint a legrosszabb esetben legalább a beteg életkorát meg lehet hosszabbítani akár 2-3 évvel is. Ungár főorvosnő hozzáteszi: ennél még fontosabb, hogy a szűrésen felismert, tehát még panaszmentes beteg – azaz akiknél a röntgenen egy kis kerek árnyékot látnak –, valószínűleg operálható lesz, és ma a műtét az egyetlen gyógymód, ami végleges gyógyulást jelenthet a tüdőrákosoknak. „De nevezzük szűrésnek azt is, amikor egy megfázás miatt köhögő beteg keresi fel a tüdőgondozót, és a tüdőröntgen nem tüdőgyulladást, hanem egy pár centiméteres tüdőrákot talál. Hiszen a ’panaszos’ beteg nem a rákja miatt köhög, sőt a köhögésének köszönheti, hogy időben kiszűrjük a rákot” – mondta a főorvosnő.
Úgyis meghalnak
Hasonló megállapítást tesz az az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatot (ÁNTSZ) kötelező szűrővizsgálatokkal foglalkozó kiadványa is. Viszont a következtetése embertelen, lényegében cinikus.
Az ÁNTSZ elismeri:
- a szűrő módszerek alkalmazásával gyakrabban találnak még operálható tüdőrákot
- növekedett a betegség felismerése és a halál bekövetkezése közötti „túlélési” idő
Viszont előbb vagy utóbb – jegyzi meg a dokumentum –, mégis meghalnak, így az ÁNTSZ szerint a fenti eredmények ellenére „a szűrővizsgálat hatástalannak bizonyult”. Magyarán az állami szervezet szerint nincs jelentősége annak, hogy a betegek élete meghosszabbítható, több időt tölthetnek még a szeretteikkel (a kötelező szűréseket az ÁNTSZ rendelheti el – a szerk.). Persze az is vita tárgyát képezi a tüdőgyógyászok, rákkutatók között, hogy mire érdemes költeni a pénzt. Új szűrési módszerek, esetleg hatékonyabb gyógymód kifejlesztésére vagy a régi módszereket követő tüdőszűrő-hálózat fenntartására? Az ÁNTSZ az előbbi mellett tette le a voksát a dokumentumban, és csak „megtűri” a szűrés fennmaradását, de ezt is a tüdőgyógyász szakma harcolta ki a tüdőrák ijesztő hazai aránya miatt.
| 10 rákosból 9 dohányos |
A Korányi Intézetben jelenleg is folyik egy mintaprojekt, melyben az kutatják, hogyan lehetne egy olcsóbb, de valóban hatékony módszert bevezetni akár országosan. Az intézet ebben követi a nemzetközi trendeket: a tüdőrák szűrésében kiterjedt vizsgálatokat végző amerikai Nemzeti Rák Intézet szerint CT-vel négyszer nagyobb gyakorisággal találtak pozitív eredményt, mint hagyományos mellkasröntgennel (igaz, ez nem mindig jelentett rákot, csak valamilyen elváltozást.) Sőt, az utánkövetési adatok szerint a CT-szűrésen átesettek közül 20%-kal haltak meg kevesebben tüdőrákban. Csakhogy a CT-vizsgálat nagyon drága – hangsúlyozta Horváth Ildikó, az intézet igazgatóhelyettese. Éppen ezért a Korányi a CT mellett egy másik módszer, az úgynevezett digitális tomoszintézés hatását is vizsgálja, ami részletesebb képet készít, mint a hagyományos röntgenfelvétel. Olcsóbb, mint a CT, és mivel ez is egyfajta röntgenvizsgálat, azért a gondozóhálózat szakemberei is könnyebben tanulhatnák meg a használatát, ráadásul a sugárzás dózisa is kisebb. A módszer lényege, hogy digitális rétegfelvételeket készít a mellkasról, és egészen kis elváltozásokat is megtalál, míg a hagyományos röntgen a szív vagy a bordák által kitakart területet nem „látja”. Egyébként Horváth azon az állásponton van, a hálózat fenntartása szükséges, de fejlesztésekre lenne szükség. Szerinte a többmilliós népességszűrések helyett érdemes inkább a veszélyeztetett rétegeket célzottan szűrni. Így az 50 feletti korosztályt, a dohányosokat vagy azokat, akik dohányosokkal élnek együtt – az intézet főleg ilyen pácienseket jelentkezését várja a szűrőprogramjába, melyben ingyenesen lehet részt venni. A Korányi igazgatóhelyettese is úgy véli, a lehető legjobb ellenszer a megfelelő tájékoztatás: szerinte nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy 10 tüdőrákosból 9-en dohányoznak, vagy korábban dohányoztak. Ráadásul, ha valaki időben – legrosszabb esetben 40. életéve betöltése előtt – nem hagyja abba, azon a szűrés sem tud segíteni. Azaz a betegség kialakulását nem tudja megelőzni, márpedig a megelőzésnél nincs hatékonyabb módszer. |
