A Délmagyar úgy tudja, az elítéltek csak a szerb-magyar határra felépítendő kerítés elemeit készítenék, de nem ők dolgoznának a felépítésén.
Bár már június végén felmerült, hogy elítéltekkel építhetnék meg a szerb-magyar határra a 175 kilométer hosszú drótkerítést, a szegedi Délmagyar most azt írja, a börtönökben csak a kerítés elemeit készítenék el, de nem elítéltek állítanák fel a határzárt.
A lap úgy tudja, a határzárhoz szükséges technikák Sopronkőhidán, Állampusztán és Vácon állnak rendelkezésre, ahol a kerítés beton tartóoszlopainak és a dróthálónak a készítését, valamint a hegesztési munkákat bízzák majd az elítéltekre.
Bár nem ez lenne az első eset, hogy külső helyszínen dolgoznának az elítéltek, a Délmagyar szerint a határzár építése olyan magas fokú biztonsági kockázatot rejt magában, hogy egyelőre nem tervezik a fogvatartottak kivezénylését az épülő drótkerítéshez.
Az állam egyébként 6,5 milliárd forintot csoportosít át a határzár létrehozására a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból, az összeget pedig a büntetés-végrehajtási szervezetnél felmerülő költségek finanszírozására csoportosítják át.
