Meghalt Szabad György, aki a rendszerváltás utáni első parlamentnek volt az elnöke.
Életének 91. évében pénteken elhunyt Szabad György Széchenyi-díjas akadémikus, aki 1990 és 1994 között volt az Országgyűlés elnöke – tájékoztatta az MTI-t Szilágyi Zoltán, a parlament sajtófőnöke.
Szabad György 1924-ben született a romániai Aradon. Zsidó származása miatt 1942-ben nem vették fel az egyetemre, ezért kertésztanoncként dolgozott, majd munkaszolgálatra, később pedig kényszermunkára vitték.
A háború után felvételt nyert a Budapesti Tudományegyetemre történelem szakon, ahol 1950-ben diplomázott, majd a Magyar Országos Levéltárban dolgozott levéltárosként, illetve az ELTE-n egyetemi tanárként. 1982-ben lett a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1998-ban pedig rendes tagja. Kutatásaiban elsősorban a XIX. századi magyar gazdaság- és társadalomtörténettel foglalkozott.
1945 és 1946 között a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt (FKgP) tagja volt, az 1956-os forradalom alatt pedig az ELTE Bölcsészettudományi Kara Forradalmi Bizottságának tagjává választották. A forradalom leverése után zaklatták ugyan, de eljárás nem indult ellene.
1987-ben tért vissza a közéletbe, amikor részt vett, és fel is szólalt a lakiteleki találkozón, ahol megalakult a Magyar Demokrata Fórum (MDF), melynek alapító tagja lett. 1989-ben megválasztották a párt elnökségébe is, amelynek munkájában 1994-ig vett részt. 1990-ben az MDF budapesti listájáról került be a parlamentbe, ahol az Országgyűlés elnökének választották.
1994-ben is az MDF listájáról szerzett mandátumot, de 1996-ban az MDF-ből kivált Magyar Demokrata Néppárthoz (MDNP) csatlakozott. Az 1998-as választásokon már nem került be a parlamentbe. 2006-tól többször is a Fidesz-rendezvények felszólalójaként, vendégeként jelent meg.
