A Belügyminisztérium szerint azért kell változtatni a törvényen, hogy a gazdasági bevándorlóknak titulált migránsokat mielőbb ki lehessen toloncolni az ország területéről.

A módosítóban az áll, hogy aki menedékkérelmet ad be, az személyazonosításra alkalmas, hiteles okmányok hiányában köteles minden tőle telhetőt megtenni személyazonosságának tisztázása érdekében; így például felvenni a kapcsolatot családtagjaival, származási országuk hatóságaival, már ha nem éppen azok üldözik.

Nem kaphat menedékjogot az, aki terrorcselekménnyel, a terrorizmus finanszírozásával, illetve az ezekre való felbujtással hozható összefüggésbe, és nem lehet menekültként elismerni azt a külföldit sem, akinek magyarországi tartózkodása a nemzetbiztonságot sérti vagy veszélyezteti.

Gyorsított eljárásban lehetne dönteni a kérelem megalapozottságáról egyebek mellett akkor, ha a kérelmező mind menekültkénti, mind oltalmazottkénti elismerés szempontjából csak lényegtelen információkat közöl; olyan országból származik, amely szerepel a biztonságos származási országok európai uniós vagy jogszabályban meghatározott nemzeti listáján; félrevezette a hatóságokat a személyazonosságára vagy állampolgárságára vonatkozóan; feltételezhetően rosszhiszeműen megsemmisítette vagy eldobta személyazonosító vagy úti okmányát; kizárólag azért nyújtott be kérelmet, hogy idegenrendészeti kiutasítás végrehajtását késleltesse vagy meghiúsítsa; Magyarország területére jogellenesen lépett be, vagy tartózkodását jogellenesen hosszabbította meg. A döntéssel szemben bírósági felülvizsgálatot lehet kérni.

A tárca pontosítaná a menekültügyi őrizet feltételeit is. Ezt érvényesíteni lehetne azon külföldiekre is, akik Magyarországon nem terjesztettek elő menedékjog iránti kérelmet, azok esetében pedig helye van a dublini egyezmény szerint átadásnak, azaz más állam folytatja le velük szemben a menekültügyi eljárást. Az őrizet időtartamának meghosszabbítását a hatóság többször indítványozhatja, de az őrizet teljes időtartama nem haladhatja meg a hat hónapot. Új elem lenne, hogy az elismerésüket kérők kivételesen nagy száma esetén az őrizetet más helyszíneken, elkülönítetten is végre lehetne hajtani. Ezt a menekültügyi őrzött befogadó központok kapacitásával és a menekültügyi hatóságok terheire hivatkozva indokolja a tervezet. Ha a menedékkérő a számára kijelölt szálláshelyet vagy tartózkodási helyet 48 óránál hosszabb időre engedély nélkül elhagyva ismeretlen helyre távozik, az eéjárást az ügyében megszüntetik.

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló jogszabály a többi között azzal egészülne ki, hogy az idegenrendészeti hatóság lefoglalhatná az érintettek által szándékosan okozott kár ellenértékét, illetve bizonyos esetekben a tartásukra, ellátásukra fordított összeget. Utóbbi alól kivételt jelentenek a humanitárius célú tartózkodási engedéllyel rendelkezők, illetve a menekültügyi hatóság vagy bíróság által nemzetközi vagy kiegészítő védelemben részesített harmadik országbeli állampolgárok.