Bár az Orbán-kormány minisztereként Navracsics Tibor rendeletben szorgalmazta a kormánybiztosok átvilágítását, a kabinetnek 2011 óta mégsem jutott eszébe Andy Vajna ellenőrzése, az esetleges kockázatok felmérése. Tavalyi kinevezésekor Orbán Viktor dolga lett volna a vizsgálat elrendelése, de mostanáig ő is elfeledkezett róla. Pedig Vajna múltjában és jelenében több tényező is van, ami indokolttá teheti annak tisztázását, beszélhetünk-e kockázatokról.
„Senki sem állhat a törvények fölött, és senki sem élhet vissza a helyzetével és a hatalmával. Senki!” – jelentette ki a miniszterelnök múlt pénteken, a Fidesz pártalapítványa által szervezett konferencián. Orbán Viktor itt adta ki az új jelszót is: szerinte mostantól a kormányzás kulcsszava „az erő” helyett „a figyelem” lesz.
Egy miniszterelnök-helyettesi parlamenti válaszból a minap mégis az derült ki, az elmúlt négy évben volt egy személy a kormányzati apparátusban, aki a jogszabályok felett állhatott. Az LMP-s képviselő, Szél Bernadett kérdésére Semjén Zsolt hétfőn azt válaszolta, Andrew G. Vajna nemzetbiztonsági átvilágítása „folyamatban” van. A belügyminiszter a nemzetbiztonsági bizottság keddi ülésén azt is elismerte, hogy a nemzeti filmipar megújításáért felelő kormánybiztost eddig nem ellenőrizte a titkosszolgálat.
Pedig Vajnát 2011-ben nevezte ki először a miniszterelnök, azóta pedig háromszor megújították a megbízatását, utoljára tavaly júniusban. Ennek ellenére – Semjén és Pintér kijelentései alapján – mostanáig nem nézték meg, hogy előélete, kapcsolatrendszere jelent-e bármilyen kockázatot a közérdekre, hozzáférhet-e bizalmas, titkos dokumentumokhoz.
Pintér viccesnek találta
A belügyminiszter viccelődve próbálta elütni a kormány hanyagságát a keddi bizottsági meghallgatásán, ahol az ellenzéki képviselők faggatták az ügyben. A vizsgálat lefolytatásáért felelős titkosszolgálatot felügyelő Pintér visszakérdezett: ugyan milyen adatokra lehet szüksége egy filmügyi biztosnak, hogy „ki a következő film főszereplője”?
Csakhogy Vajna legutóbbi kinevezési okmánya is határozottan utasította az apparátust: „bocsássák a kormánybiztos rendelkezésére” a feladatának „ellátásához szükséges adatokat, információkat, elemzéseket”. Ráadásul Vajna felügyeli a milliárdos támogatású filmgyártást, jogában áll fellépni a „kalózkodással” szemben, a nyilvánosság elől elzárt dokumentumokat, kormány-előterjesztéseket láthat, sőt négyfős titkársága is van a Miniszterelnökségen.
Egyébként pedig épp a Fidesz képviselői szigorítottak a rendszeren, és tették világossá, kiket kell átvilágítani. A rendészeti bizottság akkori vezetője, Kocsis Máté 2013-ban javasolta, írják bele a titkosszolgálatokról szóló törvénybe, hogy a miniszterekhez és az államtitkárokhoz hasonlóan a kormánybiztosokat mindenképpen át kell világítani, és ezt a vizsgálatot kinevezés előtt a miniszterelnöknek el kell rendelnie. Miután a javaslatot az Országgyűlés megszavazta, a szabály már hatályban volt, amikor Vajnát 2014 júliusában harmadszorra is megbízták a feladattal.
A fő szabály úgy szólt, ha valaki megtagadja az együttműködést a nemzetbiztonsággal, akkor nem nevezhető ki. Viszont a miniszterelnöknek akkor is jogában áll megbízni egy kormánybiztost, ha a titkosszolgálatok kockázatot tárnak fel. Ám ebben az esetben a kinevezett nem férhet hozzá védett dokumentumokhoz, a politikai felelősség – és a kinevezés miatt várható botrány – a kormányfőt terheli. Erre utalhatott Pintér is kedden, amikor azt mondta, hogy Vajna nem is kap bizalmas dokumentumokat. Csakhogy a miniszternek akkor lenne igaza, ha a kormánybiztost már átvilágították volna, és a szolgálat hivatalosan megnevezte volna azokat az adatokat, amikhez nem férhet hozzá. E nélkül ugyanis a kormánybiztosi poszt olyan „fontos és bizalmas munkakör”, amely lehetővé teszi, hogy legalább a „Bizalmas!” figyelmeztetéssel ellátott dokumentumokhoz hozzáférhessen.
Átsétált a kiskapun
Egy, a 2010 előtti kormányban tevékenykedő volt szakállamtitkár a hvg.hu-nak azt mondta, az ő időszakában az átvilágítás elindítása igazából „rutinfeladat” volt. Az apparátust értesítették, hogy készítsék elő az adott személy kinevezését, mire az illetékes hivatalnok megnézte a jogszabályokat, előkészítette az iratokat, amiket a miniszterelnök vagy miniszter aláírt, majd átküldték a titkosszolgálatnak. Ha a nemzetbiztonság talált valamit, értesítették a minisztert. Forrásunk szerint az ő praxisa során is előfordult, hogy valaki fennakadt a rostán, de olyan esetről nem tud, hogy ennek ellenére kinevezték volna az illetőt. Szerinte Vajna esetében vagy hibázott az apparátus, vagy elakadt valamiért a kezdeményezés.
A 2013-as törvényt (amely kötelezővé tette a kormánybiztosok átvilágítását) tavaly decemberben aztán a parlamenti képviselők felpuhították azzal, hogy a kinevezés megelőzheti az átvilágítást. Ez a kiskapu lehetővé teszi, hogy tetszésük szerint halasztgassák az ellenőrzést – ahogy ez Vajna esetében is történik.
Andrew G. Vajnát először 2011 januárjában bízta meg Orbán a nemzeti filmipar megújításával. Bár a nemzetbiztonságról szóló törvény annak idején még nem említette külön a kormánybiztosi tisztséget, már akkor is létezett egy olyan előírás, mely szerint a kormánybiztosokat a legmagasabb szintű, „C” típusú vizsgálatnak kell alávetni. Ugyan ez a szabály az előző kormány alatt született – Kiss Péter Miniszterelnöki Hivatalt (MeH) vezető miniszter alkotta –, de 2011 júliusáig hatályban maradt, az új kormány 2010-ben nem változtatta meg. Persze a kormányváltás után a MeH megszűnt, a Miniszterelnökséget sem miniszter, hanem államtitkár (Varga Mihály) vezette, de a jogutód minisztériumok (Miniszterelnökség, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium) így sem vonhatták volna ki magukat a szabály alól.
A KIM-et irányító Navracsics Tibor végül 2011 júliusában tette rendbe a rendeletet, átvezette a választások utáni változásokat a jogszabályba. Az új rendelet ismét leszögezte, hogy a KIM-ben működő kormánybiztosokat át kell világítani. Ez a szabály élt akkor is, amikor Vajnát 2013 januárjában – „elismerve a hazai filmipar megújítása érdekében eddig elért” eredményeit – ismét kormánybiztossá nevezték ki. (A kormánybiztosok megbízatása nem négy, hanem két évre szól, 2014-ig a KIM-ben volt a hivataluk – a szerk.)
Ki a felelős?
Vajna 2011 és 2013 közötti kinevezési okmányai pár sorosak, nem fogalmaznak egyértelműen, így szinte lehetetlen kihámozni, hogy 2011 és 2013 között kit terhelt a felelősség az átvilágítás elmaradásáért: egyenesen a miniszterelnököt vagy valamelyik minisztériumot.
Az első kinevezésekor, 2011-ben például beleírták a kormányhatározatba, hogy Vajna titkárságának „elhelyezéséről a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium megállapodást köt”. Míg a 2010-es, kormánybiztosok feladatkörét is meghatározó törvényben az állt, hogy a kormánybiztos tevékenységét a miniszterelnök irányítja, a titkársága viszont a KIM-ben működik. A 2013-as kinevezésből már eltűnt a titkárság elhelyezéséről szóló passzus, hogy 2014-ben ismét „előkerüljön”: ekkor már a Miniszterelnökségen működött. Egyébként, ha Vajnát az elmúlt négy évben ellenőrizték volna, a szolgálattól kapott papírja csak jövőre járna le (ti. 5 évig érvényes), most nem lenne szükség az átvilágításra.
A kormány nem volt mindig olyan laza, mint Vajna kinevezéseikor. Fürjes Balázst 2011 októberében bízták meg a fővárosi beruházások felügyeletével. Hamar kiderült viszont, hogy túl szélesre szabták a kormánybiztos jogköreit, ezért 8 nap alatt javították a kinevezési okmányt. Sőt, a KIM közigazgatási államtitkára, Gál András Levente fegyelmit kapott Navracsicstól, nem sokkal később távozott is a minisztériumból.
| Nemzetbiztonsági röntgen |
A vizsgálatra két okból van szükség. Egyrészt garantálni kell, hogy „az állami élet és a nemzetgazdaság jogszerűen működjön” – fogalmaz a törvény. Azaz a kinevezett ne legyen zsarolható, környezete, egykori üzlettársai ne próbálják meg rajta keresztül befolyásolni az államapparátust, a döntés-előkészítést: a magánérdek ne kerüljön a közérdek elé. Másrészt a fontos és bizalmas munkakört betöltő személyek hozzáférhetnek akár „szigorúan titkos”, „titkos” és „bizalmas” minősítésű adatokhoz is, így a kinevezettnek megbízhatónak kell lennie. Az átvilágítandó személynek ki kell töltenie egy 28 oldalas kérdőívet. Ebben vallania kell többek között hazai és külföldi jövedelmeiről, cégeiről, ingatlanjairól, egymillió forint fölötti ingóságairól (minden főfoglalkozásán kívüli egyéb forrásból származó, félmillió forint fölötti jövedelméről), a család- és élettárs adatairól. Arról is, hogy vele, vagy élettársával, vagy az érdekeltségeivel szemben volt-e a múltban büntetőügyi és egyéb eljárás, esetleg végrehajtás. Vallania kell arról is, hogy fogyaszt-e kábítószert, vagy van-e valamilyen függősége, tart-e fent házastársi kapcsolaton kívüli partnerkapcsolatot. A szolgálatok ellenőrzik ezeket az adatokat: titkos információgyűjtést folytathatnak, kikérdezhetik ismerőseit, barátait, üzlettársait. |
A kockázat el van vetve
Nagy hiba, hogy Vajna átvilágítása mostanáig nem történt meg – mondta a hvg.hu-nak Gulyás József, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának egykori tagja. Gulyás szerint lehet, hogy a kormánybiztosnak semmilyen rejtegetnivalója sincs, de a volt politikus szerint, ha államérdekről, védendő információkról van szó, akkor a nemzetbiztonságiaknak elég „a kockázat látszata”, minden rizikót ki kell zárniuk.
Vajna múltjában és jelenlegi életében több olyan tényező is van, ami indokolttá teheti annak tisztázását, beszélhetünk-e kockázatokról. Élettársáról, Vajna Tímeáról például kiderült, hogy kapcsolatban állt korábban olyan személyekkel, akik lányok Dubajra kiközvetítése miatt büntetőeljárás alatt állnak, a kormánybiztos élettársát le is hallgatták.
De e tényezők közé sorolhatók Vajna pénzügyei is. A filmügyi kormánybiztos hazai vállalkozásai közül a legjövedelmezőbb a tavaly hét megpályáztatott játékkaszinó-koncesszióból ötöt elnyerő Las Vegas Casino Kft., melynek a Luxemburgban bejegyzett Las Vegas Casino S.a.r.l. a tulajdonosa. A Las Vegas Casino Kft. 2012-ben 3,8 milliárd forintos árbevételt ért el, ami 2013 végére 6,2 milliárd forintra emelkedett. (2014-es adat még nincs az Opten cégadatbázisban. – szerk.) Nem kis mértékben annak köszönhetően, hogy a szerencsejáték-törvény 2011. őszi módosításával a parlament szinte a teljes magyar nyerőgéppiacot lekaszálta, melynek nyomán csak három kaszinó működhetett a szerencsejáték-bizniszben – ezek egyike Vajnáé.
Arról, hogy milyen kockázatot jelentett a szerencsejáték-üzlet, a Nemzetbiztonsági Hivatal éves jelentései korábban rendszeresen megemlékeztek. Figyelmeztettek arra, hogy a játéktermek „lehetőséget kínálnak a bűncselekményekből származó pénzek tisztára mosására, illetve adócsalás elkövetésére, ezért a szervezett bűnözés” is rárepült az ágazatra. Bár 2010 óta nem adnak ki ilyen nyilvános jelentéseket, a második Orbán-kormány is arra hivatkozva tiltotta be a szerencsejátékot, majd osztotta újra a piacot, hogy az „nemzetbiztonsági és korrupciós kockázatot” jelent.
Az egzisztenciát a hatvanas-hetvenes években parókakészítéssel, majd koptatott farmer-gyártással megalapozó Vajna producerként, társproducerként olyan filmek létrehozásában játszott szerepet, mint a Rambo, a Terminátor vagy az Elemi ösztön. Mint ahogy arról a Magyar Narancs írt, az offshore cégeket nem túlságosan kedvelő (Simor András egykori jegybankelnököt „le-offshore-lovagozó”) Orbán-kormány Vajnával szemben igencsak elnéző volt: a hazai filmforgalmazó cégét a Holland-Antillákon bejegyzett cége alapította (Magyar Enterprises NV), kaszinójának tulajdonosa pedig a luxemburgi adóparadicsomban van bejegyezve (Las Vegas Casino SA).
Kinevezésekor a kormánynak azt is tudnia kellett, hogy az amerikai adóhatóság (IRS) több mint tíz éven át nyomozott Vajna és társai érdekeltségei után még a 80-as-90-es években, mert gyanúja szerint offshore-manőverek segítségével valósított meg adóelkerülést filmgyártásra beszedett pénzek felvételénél, illetve a filmgyártó- és forgalmazó cég értékesítésekor. A lap cikke szerint Vajna kiegyezett a hatósággal, végül adóhátralékot fizetett, bírságot azonban nem szabtak ki, és vádat sem emeltek ellene.
(A cikk megírásában közreműködött Bogár Zsolt és Csikász Brigitta.)
