Több mint egymillióért bérelte ki egyetlen napra a Magyar Paralimpiai Bizottság az Iparművészeti Múzeumot, hogy közgyűlést tartson a díszteremben, majd 150 fős gálavacsorát adjon az Üvegcsarnokban – tudta meg a hvg.hu. Közben paralimpikonoknak a pénzhiány miatt olyan külvárosi motelben kellett megszállniuk, ahonnan alig tudtak bejutni kerekesszékeikkel a nemzetközi verseny helyszínére. Az alelnök Deutsch Tamás viszont el volt ájulva a nemrég botrányba keveredett Gömöri Zsolt munkájától, de még Áder János és Balog Zoltán neve is felbukkant a szervezet bírósági aktájában, amit kikértünk és végignyálaztunk.
„A paralimpiai mozgalom sok ember elkötelezettségével, ügyszeretetével lett lelkes mozgalomból egy professzionális sportszervezetté. Nem hízelegni szeretnék, de úgy látom, hogy ebben a folyamatban Zsolt munkája nagyon jelentős volt” – ajnározta Deutsch Tamás a Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB) elnökét, Gömöri Zsoltot, akinek ügyében kedden hűtlen kezelés és csalás gyanúja miatt nyomozás indult. Persze, még jóval a botrány kirobbanása előtt járunk, a lelkes méltatás 2012. december 5-én, a szervezet rendes, ünnepi tisztújító közgyűlésén hangzott el, ahol Deutschot alelnöknek választották, a jegyzőkönyv szerint más jelölt nem is volt.
Szekeres Pál, akkori sportért felelős helyettes államtitkár is úgy érezte, hogy „állami vezetőként” neki is szólnia kell, például a „kezdetekről”, a 1998-2002 közti négy évről, amikor is „Deutsch Tamás szerepét ki kell hangsúlyozni, hiszen akkor tudták beindítani azokat a dolgokat, amelyek alapján működik ma is a paralimpiai mozgalom”. Ezt átkötötte a menetrendszerű elmúltnyolcévezésbe, amikor „ledőltek dolgok, és ezt nehéz visszaépíteni”. De a magyar paralimpiai mozgalom soha nem volt olyan erős és egységes, mint most, amiben „óriási szerepe van Gömöri Zsoltnak és az elnökségnek, akiknek köszöni ezt a munkát és gratulál” – mondta Szekeres is, aki jelenleg az Emberi Erőforrások Minisztériumában (EMMI) a fogyatékos emberek társadalmi integrációjáért felelős miniszteri biztos.
Mindezt onnan tudjuk, hogy kikértük a Fővárosi Törvényszéktől a bizottság teljes, hivatalosan nyilvántartott aktáját. A kb. 15 centi vastag iratkupac alapvetően a civil szervezetként kötelező beadandókat tartalmazza, de megérte végigbogarászni, egymás után csodálkoztunk rá a Deutsch szerint „professzionális” működés know-how-jára.
A bíróságnak beadott jegyzőkönyvből derült ki az is, hogy az Iparművészeti Múzeumban, ünnepélyes keretek közt megtartott tisztújító közgyűlést egy gálavacsora is követte, itt adták át az éves elismeréseket, díjakat. Maga az esemény a dokumentumban meglehetősen eldugva, a napirendi pontok közé suvasztva, úgy szerepelt, mint „5. napirendi pont: egyebek (gálavacsora)". Megkerestük az Iparművészeti Múzeumot, amely a kiállítások közti szabad időszakokban adja bérbe termeit, és itt megerősítették, hogy valóban náluk zajlott a rendezvény az általunk megadott időpontban.
„Két program volt, először délután egy 50 fős közgyűlésre bérelték ki a Dísztermet, majd estére a múzeum Üvegcsarnokát a 150 fős vacsorára” – közölték. A rendezvényre a terembérlet díja 820 ezer forint plusz áfa volt, vagyis összesen 1.041.400 forintba került a nem egészen egy napos programnak a helyszíne. Ebben az összegben nem volt benne maga a vacsora, illetve a catering, a biztonsági szolgálat, a parkolás, csak a termeket adták. Ehhez jött még hozzá a takarítás, a ruhatár és a villanyszerelés, amelyet a különleges helyszín miatt a múzeum vállalt, de ezért még külön kellett fizetnie a MPB-nek további 164 ezer forintot. Így összesen csak a helyszín 1,2 millióba került, erről a szerződést Gömöri Zsolt írta alá.
Az MPB bírósági aktája egyéb módon is jól szemlélteti a kontrasztot: világosan látszik, hogy a paralimpiai vezetők régóta pontosan tisztában vannak azzal, mennyire nehéz helyzetben vannak sportolóik, de közben nemcsak egy ilyen ünnepi közgyűlés és vacsora fért bele, hanem segítettek az apparátus tagjainak a devizahiteleik végtörlesztésében, és még kamatmentes hitelt is nyújtottak a dolgozóknak. Az Iparművészeti Múzeumban tartott közgyűlésen maga Gömöri beszélt a jegyzőkönyv szerint arról, hogy milyen súlyos problémák vannak, a sportolók kevés versenyen tudnak részt venni, így viszont „hiányzik a rutin és a mentális felkészülés”. Gyenge a hazai versenyrendszer, a sportegészségügy, a létesítmények akadálymentességének hiánya is akadályozó tényező” – és még hosszan sorolta az elsősorban pénzügyi nehézségeket a közgyűlésen. Aztán jött a gálavacsora az Üvegcsarnokban.
Külvárosi motel jutott a versenyzőknek
A rongyrázónak tűnő ünnepséghez képest megdöbbentően méltatlan körülmények közt kell készülniük és versenyezniük a parasportolóknak – derül ki az aktából. Ebben találtunk egy 2013-as beszámolót, amelynek része a paralimpiai válogatottnak a sportáganként beadott összefoglalója. Az atlétikai szövetség itt arról ír, hogy az egyik nagy külföldi verseny előtt „az MPB bizonytalan pénzügyi helyzete” miatt a „lehető legolcsóbb szállodát választották egy kis külvárosban, amelynek hátránya volt, hogy nehéz volt bejutni”. „Mivel kevés ország választotta ezt a szállást, a transzfer gyakorlatilag kiszámíthatatlan volt, és sokszor nem olyan busz jött, amire a kerekes székesek fel tudtak volna szállni” – olvasható a részletes beszámolóban. Még azt is megjegyezték, hogy sajnos éjszaka pihenni nem nagyon tudtak, mert a szállodában „az egy éjszakára érkező vendégek hangoskodtak”.
Az atlétika szövetség arról is tájékoztatta az MPB-t, hogy a verseny helyszínén kapott étel kevés volt, ráadásul gyümölcsből csak egy-egy darabot kaptak a versenyzők – ezért az edzők ajánlották fel adagjaikat. De nem csak egyetlen verseny áldatlan körülményeiről van szó: a beszámolóból egyértelműen kiderül, mennyire hátrányból indulnak általában is más országok versenyzőihez képest. Nemzetközi szinten ugyanis megszokott, hogy a paralimpikonok napi két alkalommal edzenek, „igaz, ők megtehetik, mert nem dolgoznak”. Máshol például „a dobók télen is tudnak edzeni, nálunk 5 hónap kényszerszünet van, mert fedett pályára bejutni óriási összeg lenne”, „meleg égövi edzőtáborról pedig csak álmodunk….!!”.
Nyugdíjba megy plusz érdemei vannak, hát ne fizesse vissza a hitelt
Enek tükrében már érthető, miért robbant ki botrány pár héttel ezelőtt azért, mert Gömöri és kollégái vissza nem térítendő támogatást kaphattak a szervezettől, hogy abból törlesszék többmilliós devizahitelüket. Az alelnök Deutsch Tamás megvédte a nyilvánosság előtt a bizottság vezetőjét, mint mondta, a javaslatot ő tette. Ennek ellenére Gömöri nem sokkal később visszafizette az összeget, miközben továbbra is arra hivatkozott, hogy minden szabályszerűen történt, és szükség volt a vissza nem térítendő támogatásra, mert a bizottság munkatársai a devizahitel terhe miatt nem tudtak megfelelően a munkájukra koncentrálni.
Nos, a bírósági akta szerint olyan szervezeti kolléga anyagi támogatására is futotta, akinek a munkavégzését már nem zavarta a törlesztőrészletek miatti szüntelen aggodalom: úgy határoztak, hogy az MPB egyik munkatársa „nyugdíjba vonulására tekintettel” és „az elmúlt időszakban végzett munkája elismeréséül a még fennmaradó lakáshitele erejéig olyan összegű bérkiegészítésben részesül, melynek eredményeként mentesül a még fennmaradt munkáltatói kölcsön megfizetésétől”. A határozatok alapján úgy tűnik, a hölgy rendszeres résztvevője és adminisztrátora volt az MPB vezetői üléseinek, jegyzőkönyvvezetőként.
A botrányt követően elindult rendkívüli célvizsgálatában a felügyelő bizottság megemlíti a nevét, hogy a neki adott kamatmentes kölcsön „az érvényes határozatoknak jogszabályoknak és szabályzatnak megfelelően történt”. Azt viszont eddig csak a bírósági aktában találtuk meg, hogy ennek egy részét az elnökség határozata alapján – érdemeire tekintettel – nem is kellett visszafizetnie. Az összeg nem szerepel az anyagban, ahogy az sem, pontosan mit kapott ugyancsak az elnökség egyhangú döntése alapján Szerekes Pál helyettes államtitkár egy alkalommal „kiemelkedő sportpályafutása elismeréseképpen”.
„Melegítő szintjén” tudták támogatni a sportolók felkészülését
Eközben az MPB beszámolóiban sorjáznak a panaszok és a problémák, ahogy „az évek óta csökkenő állami támogatások növekvő tendenciát vettek.” „Az állami támogatás a működési kiadásunk jelentős részét – 60 százalékát fedezi – de sajnos ez az érték évről évre csökken, a kiadások pedig nőnek”. Valóban több a kiadás, ha egyik évről a másikra a testület másfélszer annyit költ az irodájára: a működési kiadásokat rögzítő táblázat szerint 2012-ben irodabérletre még 2,7 millió forint fizettek ki, 2013-ban viszont már 4,3 milliót - miközben ugyanott maradtak, a Magyar Sportok Házában.
A financiális nehézségeket azonban Gömöriék a nekik jutó, csökkenő támogatásra vezetik vissza, amely az egyik beszámoló szerint „nagy megterhelést jelentett az amúgy is szűk apparátusnak”, ezért elengedhetetlen a támogatás emelése, hogy „biztosítható legyen a nyugodt szakmai munka”. Ahogy fogalmaznak, a bizottság csak „szoros pénzügyi fegyelemmel, naprakész cash flow-val és hitellel tudta az éves feladatokat teljesíteni” – amiből úgy tűnik, hogy valószínűleg hitelt kellett felvenniük, miközben a munkatársaknak kamatmentes kölcsönöket nyújtottak.
A sportszakmai beszámolóról szóló részben tovább részletezik, mi mindenre nem elég a pénz: „sajnos felszerelések és a felkészülés terén jelentős elmaradásunk van. Központi edzéseket, edzőtáborokat egy-két kivételtől eltekintve nem tudunk biztosítani, felszerelést pedig csak melegítő szintjén”. „A rendszerből 2006 óta hiányzó műhelytámogatást erőn felül igyekeztünk pótolni, ami nem sikerült. Sajnos, egyesületek fejezték be munkájukat” – írják.
A bírósági akta anyagai alapján úgy tűnik, az MPB vezetőinek többször is sikerült közbenjárniuk a támogatások kipótlása érdekében. Bár folyamatosan panaszkodtak a hiányzó összegek miatt, tízmilliós plusztámogatásokat toltak be a szervezethez, elsősorban az Emmiből. De mentek másokhoz is: a szervezet 2013 májusi soros közgyűlésén Gömöri hosszan sorolta, hogyan harcolnak a MOB-bal a nagyobb támogatásért, de nem álltak meg itt, „a rendkívüli kormányzati intézkedésig” mentek. „Áder köztársasági elnök úrral egyeztettünk, aki ígéretéhez híven eljárt az ügyben”, „ahogy „Balog Zoltán miniszterelnök úrral is, aki szintén ígéretet tett. 50 milliós keretet kaptunk” – dicsekedett az elnök.
Gömöri keleti nyitása
Úgy tűnik, a nagypolitika más módon is beszivárgott a parasportra dedikált szervezet életébe, már ha összefüggésbe hozzuk az aktában talált fejleménnyel az Orbán-kormány által meghirdetett keleti nyitással, például az azeri baltás gyilkos 2012-es kiadása után Azerbajdzsánnal elmélyülő kapcsolatokkal. Mindenesetre az egyik 2013-as közhasznúsági beszámolójának „nemzetközi kapcsolatok” részéből az derült ki, hogy Gömöriéknél „az együttműködési szándékát jelezte a Moszkvai Paralimpiai Bizottság, valamint az Azeri Paralimpiai Bizottság”.
A hvg.hu által végignézett bírósági akta számos új kérdést vet fel a bizottság működésével kapcsolatban, ezért egy részletes kérdéssort juttatunk el a bizottságnak. A szervezet szabályzatából az is kiderült, hogy minden elnökségi ülésről hangfelvétel és jegyzőkönyv is készül, ezért kikértük azoknak az üléseknek a hanganyagát, amelyeken az általunk pontosan megadott számú, dolgozóknak támogatást és kamatmentes hitelt lehetővé tevő határozatok születtek.
A végignézett több száz oldalas anyagból számos további érdekesség is kiderült a paralimpiai bizottság elmúlt pár évéről, ezeket cikkünk holnap megjelenő folytatásában olvashatja!
