Az Egységes Közlekedési Szakszervezet szerint a BKV olyan problémák elhárításában is hajthatatlan, amelyek "közvetlenül is veszélyeztethetik az utasok életét". Az érdekképviselet több ügyben is feljelentést tett, de közleményükben csak az elsőajtós felszállási rendet kifogásolják konkrétan. A BKV visszautasítja a vádakat, és egy béralkut célzó nyomásgyakorlás eszközének tekinti a feljelentéseket.
Feljelentette a BKV-t az Egységes Közlekedési Szakszervezet is (EKSZ). A BKV szerda esti közleményben visszautasította a vádakat, és közölte: a szervezet felvetéseit egy esetleges béralku miatti nyomásgyakorlás eszközének tekinti.
"Közvetlenül is veszélyeztethetik az utasok életét"
Az EKSZ szerdán azt írta: összegyűjtötték azokat a problémákat, amelyek miatt "hosszú ideje folyamatosan vitázni kényszerülnek a cégvezetéssel, ám a mai napig nem született megoldás még olyanokra sem, amelyek közvetve és közvetlenül is veszélyeztethetik az utasok életét". A szakszervezet úgy döntött, "nem hallgat el súlyos szabálytalanságokat, sőt törvénytelenségeket csak azért, hogy ne legyen szálka a cégvezetés szemében". Az EKSZ több ügyben is hatósági feljelentést tett – írták.
Kifogásaik között példaként említették, hogy a járműveken mostanra csaknem mindenhol általános kötelezettséggé vált az elsőajtós felszállási rend, az utazási igazolványok és jegyek érvényességének ellenőrzése, valamint a jegyárusítás, amelyet – mint írták – "a sofőrökre erőltetett a BKV és a Budapesti Közlekedési Központ". Kiemelték továbbá, hogy a szabadságok és a pihenőnapok törvénytelen kiadási gyakorlata miatt is feljelentették a cégvezetést a Nemzetgazdasági Minisztériumnál.
A BKV visszautasítja, hogy veszélyben lennének az utasok
A BKV visszautasított minden olyan állítást, amely arra utal, hogy akár a dolgozók, akár az utasok épségét veszélyeztető körülmények lennének a BKV-nál, illetve minden olyan kijelentést, amely szerint a BKV jogtalanul vagy etikátlanul járna el munkavállalóival szemben.
A társaság szerint az elsőajtós felszállási rendszer kiterjesztésekor megteremtették az új felszállási rendben érintett kollégák érdekeltségét, számukra bevezették például az úgynevezett jegyellenőrzési jutalékot. A beosztásokat és a szabadságokat a munka törvénykönyve és a Kollektív Szerződés (KSZ) előírásaival összhangban végzik. A szabadságok kiadásának folyamatát, illetve azok nyilvántartását folyamatosan ellenőrzik – fejtették ki.
"A munkáltatók sem nyíltan, sem burkoltan nem fenyegetik, nem félemlítik meg a munkavállalókat" – jelentette ki a cég, hozzátéve: "ilyen esetről, vagy megfélemlítésre vonatkozó megnyilvánulásról" nem tudnak, ilyen jellegű panaszok, észrevételek nem voltak. Ugyanakkor megjegyezték: joggal várják el a dolgozók megfelelő hozzáállását az elvégzendő feladatokhoz, a szabályoknak megfelelő, a közlekedés biztonságát nem veszélyeztető munkavégzést, valamint a munkavégzéshez szükséges egyéb feltételek teljesítését.
Kiemelték továbbá, hogy a menedzsment folyamatosan vizsgálta és vizsgálja egy lehetséges mértékű bérfejlesztés forrását, előteremtésének lehetőségét. Az EKSZ által 2015-ben kezdett munkaügyi vita lezárására a cég megállapodástervezetet készített, amelyet minden értintettnek elküldtek.
"Mindezek alapján az EKSZ közleményében felvetett jogszerűtlenségeket, vádakat a BKV vezetése nem látja megalapozottaknak, azok felvetését egy esetleges béralku miatti nyomásgyakorlás eszközének tekinti" – fogalmazott közleményében a közlekedési cég.
