Itthon hvg.hu 2015. május. 07. 18:10

"Pszichológiai terrorizmus" – kiakadt az EP Orbán bevándorlási kérdőíven

A halálbüntetésről rendezett vitanapot az Európai Parlament igazságügyi bizottsága, de kijutott a a jóból a magyar nemzeti konzultációs kérdőívnek is – még a néppártiak közül is kapott kritikát. Az EU köpni-nyelni nem tud a kérdések olvastán.

Alaposan felbolydultak a kedélyek, miután Orbán Viktor kijelentette, a halálbüntetés visszaállításának kérdését napirenden kell tartani. A sokak szerint a Jobbik felé tett sasszé után az EP elnöke, Martin Schulz felhívta Orbánt, aki biztosította, nem tervezi a halálbüntetés visszaállítását, és Magyarország minden vonatkozó európai törvényt, szerződést és megállapodást betart, illetve kötelezőnek tart magára nézvést. Ennek ellenére nem csillapodtak a kedélyek, és csütörtökön az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi (LIBE) Bizottsága vitaórát tartott az Elnökök Tanácsának kérésére arról, milyen következményekkel jár egy uniós tagállamra, ha az ország bevezeti a halálbüntetést.

Elég egyértelmű volt a kép a halálbüntetés megítéléséről: nem lehet bevezetni, mert sérti az Európai Alapjogi Charta 2. cikkét, az emberi méltóságot és jogokat. Az az állam, amely mégis bevezetné, a 7-es cikkel kellene szembenéznie, ami bizonyos tagállami jogok felfüggesztésével járna.

A képviselők nagy része nem értette, és nem fogadta el, miért kell a témát napirenden tartani, ha Orbán nem akarja bevezetni a halálbüntetést. "Orbán a tűzzel játszik", "a hangulatkeltés olyan gondatlanság, mint a gyújtogatás" – fogalmazott egyikük. Egy másik így érvelt: "hogy lehet meggyőzően például az iráni küldöttségnek az halálbüntetés ellen érvelni, ha egy EU-s tagállam foglalkozni akar a kérdéssel?"

AFP / Georges Gobet

A Zöldek frakciójának egy tagja arról beszélt, hogy Orbán visszavonulásával sem oldódott meg a probléma: "Orbán hangulatot teremt, heccel – ezt nem lehet meg nem történtté tenni egy visszavonó nyilatkozatal". A luxemburgi Frank Engel néppárti képviselő pedig azt mondta, a spanyol–görög diktatúrák óta nem volt olyan európai vezető, aki a halálbüntetés visszaállításáról beszélt volna. Egyben kitért arra is, hogy ő maga néppárti politikus, tehát egy "politikai családba" tartozik a Fidesszel: "Azt mondják nekem, hogy ne beszéljek róla (Orbánról), vagy védjem, de én fel vagyok háborodva".

Az Orbánt védő néppárti képviselők, köztük Gál Kinga egyfelől azon értetlenkedtek, miért Magyarország a téma, amikor a vitapont nem említi. Másfelől szerintük a társadalomban kialakult egy vita a halálbüntetésről, mint mindig minden brutális gyilkosság után – "ezt el kell fogadni". Harmadrészt, fejtegették, nem szép dolog egy demokratikusan választott kormányt támadni, és aki az európai értékekre hivatkozik, sosem definiálja, mire is gondol. "Ne folytassuk ezt a vitát", mert az csak a magyar emberek és Orbán elleni uszítás, és ez elfogadhatatlan – fakadtak ki – nem túl nagy sikerrel.

A halálbüntetés témájánál is sokkal nagyobb indulatokat kavart a bevándorlásügyi nemzeti konzultáció és kérdéssora. "Elfogadhatatlan", "manipulatív" "elfogult és heccelő – meddig tolerálja ezt az Európai Néppárt?" "pszichológiai terrorizmus" "sokkoló" – csak úgy röpködtek a jelzők az ülésteremben. Elhangzott például, hogy a bevándorlás és a terrorizmus összemosása szembemegy a bevándorlásügyi EU-s szakpolitika alapelveivel, és – ahogy egy Zöldek-képviselő megjegyezte – szégyenletes, hogy Magyarország többet költ a konzultációra, mint a bevándorlókra. Az is sokkoló – mondta –, hogy a kormány nem akar költeni erre a célra – "sokan elfelejtették 11 év alatt, milyen elvek alapján csatlakoztak az EU-hoz".

A liberális Louis Michel szerint Orbán antidemokratikus gyakorlatát fogadnánk el, ha nem vitatkoznánk e kérdésről. Azt hangoztatta, hogy Orbán egy demokratának elfogadhatlan dolgokról beszél, manipulálni akar, "Orbán az ember természetének leggyűlöletesebb részét akarja előszedni. Hány éve nézzük tétlenül, mi folyik Magyarországon?" Michel a néppártiaknak is üzen: rosszul értelmezett szolidaritás jellemzi őket, ha kiállnak Orbán mellett, aki a félelem hangulatát akarja elterjeszteni Magyarországon. "Ez most nem a dialógus, hanem a cselekvés, akár a szankciók ideje is" – fejezte be.

Hirdetés
hvg360 Nemes Nikolett 2024. november. 29. 12:00

„Ezeket nyilvános kivégzésnek neveztük egymás között” – így kergeti felmondásba a dolgozókat egy toxikus munkahely Magyarországon

Hogyan működik, mi mindent tesz egy bántalmazó felettes, és mit okoz ezzel a beosztottjainak? Miért volna fontos külön kezelni a vezetői és a szakmai kompetenciákat, és miként lehet maga a rendszer is bántalmazó, amelyben a szereplők töltik a mindennapjaikat? Edinger Katalin nyolc évig dolgozott egy kiadónál, ahonnan beszámolója szerint azért távozott – többedmagával együtt –, mert a főnöke súlyosan toxikus légkört teremtett. Erről is beszélgettünk vele.