Távozik Bakondi György a katasztrófavédelem éléről április 15-ével, mert elérte az öregségi nyugdíjkorhatárt – tudta meg a hvg.hu. Utódja a szervezet gazdasági helyettese, Tollár Tibor lesz, aki tudomásunk szerint egyelőre megbízottként veszi át az Országos Katasztrófa-védelmi Főigazgatóság irányítását. A szervezet felügyeletét ellátó Belügyminisztérium részéről egyelőre nem reagáltak szerkesztőségünk megkeresésére, de Bakondi György megerősítette a hvg.hu-nak a távozásáról szóló hírt. Arra a kérdésre, hogy utána ügyvédként dolgozik-e majd, mint kinevezése előtt, azt felelte, majd kitalálja.

Az altábornagyi rendfokozattal is bíró Bakondi György neve korábban belügyminiszterként és honvédelmi miniszterként is szóba került. De arról is lehetett hallani, hogy a katasztrófavédelem külön minisztérium lehet, amelynek az élén ő állna. Amikor erről a hvg.hu kérdezte, kitért a válasz elől, mondván, ha felkérik, átgondolja.

MTI / Kovács Tamás

2010-től Bakondi mindent besöpört

A tábornok nyugdíjazásáig számos címet és posztot besöpört magának. Bakondi György a Kossuth Lajos Katonai Főiskola határőr szakát végezte el, és Röszkén kezdett el dolgozni; majd 1990-től 1999-ig a határőrség országos parancsnokának helyettese volt. Amikor 2000-ben létrehozták az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot (OKF), Pintér Sándor Bakondit tette meg a szervezet vezetőjévé. Nem sokáig lehetett a szervezet parancsnoka, mert a  2002-es kormányváltást követően még abban az évben a szocialisták leváltották. Menesztése után ügyvédként dolgozott, illetve az UD Zrt. felügyelőbizottságának volt a tagja, és a cég jogi ügyeit is ő intézte.

A 2010-es fülkeforradalom után Bakondi György újra előterébe került. Az OKF főigazgatója lett, továbbá az árvízi védekezésért és újjáépítésért felelős miniszteri biztosi, illetve katasztrófavédelmi biztosi posztot is rátestálták. Az újabb feladat októberben jött, amikor a vörösiszap-katasztrófát követően katasztrófavédelmi biztossá nevezték ki, ami a gyakorlatban azt jelentette, hogy a MAL Zrt. állami felügyeletét látta el: klasszikus cégvezetői feladatokat is kapott, irányította az ajkai üzem termelésének megindítását, javaslatokat készített a vállalat jövőjéről, gondoskodott "a munkahelyek megőrzéséről".

Érdekes küzdelem a tél ellen

Miután a kormány 2012 év végén felfedezte, hogy a tél „komplex, társadalmi probléma", ami rendkívüli felkészülést igényel, Bakondi megkapta a télügyi biztos posztot is, így lett belőle Tél tábornok. Másfél hónap múlva a havazás miatt hatalmas közlekedési káosz alakult ki a fővárosban, Tél tábornok pedig órákra elérhetetlen volt, a katasztrófavédelem és a közterület-fenntartó pedig elégtelenre vizsgázott. Bakondi minderre csak úgy reagált, nem a havazás, hanem a balesetek miatt volt káosz Budapesten. Két hónappal később, a március 15-i országos nagy havazáskor sem volt sokkal jobb a helyzet: különösen a hivatalos információáramlás volt gyatra.

Azonban a hó sem állíthatta meg Bakondit, csakhamar a dunai árvízi védekezésnek is az irányítója lett, majd miniszterelnöki megbízottként felelt a helyreállításért, végül a szúnyogirtás egységes, állami irányítását is megnyerte magának a katasztrófavédelem. Tavaly augusztusban a közszolgálati életpályamodell kidolgozásáért felelős miniszteri biztosnak is megtették, amiért külön javadalmazásban nem részesült. A tábornok jövő heti nyugdíjazása miatt már nem kapja meg a Magyarország főtűzoltója cím mellé az ország főkéményseprője titulust. Ugyan az OKF-hez kerülő új feladatról szóló törvényjavaslatot már márciusban tárgyalták a képviselők, szavazni azonban csak most, április közepén fognak. Ha elfogadják, 2016-tól a lakosságnak az állam söpri a kéményét ingyenesen.