A számok azt mutatják, hogy a Jobbiknak van nagyobb esélye megnyerni a vasárnapi tapolcai választást, de a számításaink szerint olyan szoros a verseny, hogy akár 10-20 vokson is múlhat a parlamenti mandátum sorsa. Ezt a pártok is tudják, így az utolsó percig gyilkos kampány, az utolsó napon pedig pörgős mozgósítás várható.

A tapolcai központú választókerületben április 12-én tartják az időközi parlamenti választást. A voksolásra azért van szükség, mert január 8-án elhunyt a térség fideszes országgyűlési képviselője, Lasztovicza Jenő. A politikus 1998 óta minden választást megnyert, viszont többször is előfordult, hogy jobban szerepelt a választókerületben, mint a pártja, tehát nagyon sok múlott a személyes népszerűségén. Ráadásul az elmúlt hónapokban megváltoztak a pártok közti erőviszonyok is.

A választáson 22 jelölt indul, de az eddig megjelent kutatás szerint háromnak van nagyobb esélye. A Fidesz egy pedagógust, Fenyvesi Zoltánt, a Jobbik a tapolcai alpolgármesterét, Rig Lajost, az MSZP és a DK egy szakszervezeti vezetőt, Pad Ferencet indítja.

Bevetik a nehéztüzérséget

„A miniszterelnöknek ott a helye Tapolcán” – jelentette ki Lázár János egy múlt heti sajtótájékoztatón. Ez kiszivárgott információk szerint azt jelenti, hogy Orbán csütörtökön kampányol majd a választókerületben.

Fazekas István

A kormányfő jobbkeze arra utalhatott, hogy a Fideszben 2002 óta úgy gondolják, Orbán Viktor képes bukó körzeteket is nyerővé tenni. Tizenhárom évvel ezelőtt 21 baloldali körzet közül 14-et tudott személyesen kampányolva megfordítani az első és a második forduló között (akkor még kétfordulós volt a választás – a szerk.). Viszont idén február 22-én Veszprémben a miniszterelnököt nem vetették be, a Fidesz jelöltje pedig veszített a baloldal által támogatott Kész Zoltánnal szemben. Kérdés, hogy Orbán feltűnése Tapolcán – többek között a már bevetett Kövér László, Gulyás Gergely vagy a békemenetes Bayer Zsolt után – segít-e a komoly mozgósítási problémákkal küzdő Fideszen. Tavaly októberben ugyan még kevés település billegett, de ahol a fideszes jelölttel problémák voltak, már a miniszterelnök varázsa sem érvényesült.

Tapolca egy összetett, sokszínű választókerület, amely politikailag is megosztott.

Az alábbi grafikonunkon azt láthatja, hogyan oszlanak meg a választópolgárok a három nagyobb település, illetve a kistelepülések és a falvak között.

A legnagyobb település a közel 25 ezer választóval rendelkező Ajka, amely a baloldal bástyája. Tavaly áprilisban a baloldal a város 29 szavazóköréből 19-et nyert meg, ősszel pedig magabiztosan védte meg polgármesteri posztját Schwartz Béla. Vele szemben ősszel a Fidesz szintén Fenyvesit indította, de az MSZP-s polgármester 804 szavazattal kapott többet.

Októberben veszítette el a Fidesz Tapolcát: a polgármester a helyi kórházban zajló leépítések elleni tüntetéseket szervező jobbikos Dobó Zoltán lett. Dobó már 2014 áprilisában is jól szerepelt, a városi szavazókörök nagy többségében második helyezett lett Lasztovicza mögött, de Sümegen is sikerült a harmadik helyre szorítania a baloldal jelöltjét. Az összeférhetetlenség miatt őt most nem indíthatta a Jobbik, viszont az egykori mentős Rig szintén fontos szerepet játszott a „kórházmentő” mozgalomban.

A Fidesz tavaly tavasszal és ősszel is nyerni tudott a választókerület harmadik legnagyobb településén, Sümegen. Ugyanakkor a kisebb településeken és a falvakban hagyományosan jól áll.

Az alábbi grafikonunk azt mutatja, hogyan gyűjtötte össze a három nagyobb városban Lasztovicza a győzelemhez szükséges szavazatokat:

Tehát 2014. április 6-án a három nagyobb párt szavazatai a következő módon gyűltek össze. (Ez a táblázat azt mutatja, hogy az adott párt által kapott szavazat hány százaléka honnan származik, illetve azt is, hogy a különféle településeknek milyen súlya van a választókerületen belül).

Tehát a Fidesz elsősorban a falvak népének köszönette a győzelmét tavaly. De mint már említettük, pár településen őszre már megváltozott a politikai széljárás:

Mindenki hozza a városát, de ki nyer?

Eddig egyetlen olyan közvélemény-kutatás látott napvilágot, mely mérte a jelöltek esélyeit. A Publicus Research közel 900 főt kérdezett a tapolcai központú választókerületben. Ám a körzet bonyolult politikai összetétele miatt ebből nem lehetett egyértelmű következtetéseket levonni. (Időközben a jobbikos közvélemény-kutató is mért, szerintük fej-fej mellett a jobbikos és a fideszes jelölt.)

A Publicus szerint választókerületi szinten érvényesült az országos – vagy az ahhoz közeli – papírforma:

Fidesz: 39%
Jobbik: 37%
MSZP: 16%

Csakhogy, amikor a kutatók a jelöltekre kérdeztek rá, és településenként mérték meg a népszerűségüket, akkor olyan adatokat kaptak, melyek alapján a három politikus bármelyike nyerhet. Ráadásul egy múlt heti cikkben már kimutattuk, hiába kedvez általában a papírforma a Fidesznek, az időközi választásokon rosszul szerepelt a kormánypárt.

De mégis ki az esélyesebb? Ennek megválaszolása érdekében a Publicus Research adatait „betápláltuk” egy olyan képletbe, amely figyelembe veszi a három nagyobb város választókerületen belüli súlyát, az időköziken tapasztalható részvételi arányokat, illetve a szomszédos körzet, Veszprém február 22-i adatait.

Ezek alapján a következő lehetőségek adódnak:

1. verzió: nyer a Fidesz

Ehhez az szükséges, hogy a falvakban hatékonyan mozgósítson a kormánypárt, be kell húznia Sümeget, illetve másodikként kell végeznie a jelöltjüknek Ajkán és Tapolcán. Kérdés tehát, hogy hat-e az orbáni varázs, jól teljesít-e Kubatov Gábor mozgósító csapata. Ugyanakkor egyszerre kell ütniük a Jobbikot és az MSZP-t.

Viszont február 22-én már kiderült, a falvak népe elbizonytalanodott: a Veszprém környéki településeken 33 százalék volt a részvétel, míg a városban a választók 51 százaléka szavazott. Kubatov embereire sok helyen a korábbi fideszes voksolók rácsapták az ajtót. Ráadásul egy magas rangú fideszes politikus két hete arról beszélt, hiába indítottak negatív kampányt Rig ellen a gyanús tetoválása miatt, azt tapasztalták, a szavazók nem hozzájuk, hanem a baloldali jelölthöz vándoroltak.

2-3. verzió: nyer a Jobbik

Ezért új számításokat végeztünk. Először a kistelepüléseken – a veszprémi kerület adatait figyelembe véve – 33 százalékos részvétellel számoltunk, a három nagyobb városban pedig úgy kalkuláltunk, hogy csak 11 százalékos lesz a részvételi arány visszaesése 2014-hez képest (ugyanis 11 százalékos általános részvétel-visszaesés volt tapasztalható az időköziken eddig).

Ekkor fej-fej mellett végzett a Jobbik és a Fidesz, de a radikális pártnak jobbak az esélyei.

Majd a veszprémi részvételi adatokat (város és falvak) teljesen rávetítettük a tapolcai kerületre. Ekkor még szorosabb lett a verseny a Jobbik és a Fidesz között, de megint a radikális párt jött ki győztesként, igaz, a különbség elhanyagolható. Legalább is egy becslésben, mert élesben akár 6 szavazattal is nyerhet egy jelölt.

Mind a három esetben ott loholt a Fidesz és a Jobbik nyakán az baloldali jelölt, az utóbbi két verzióban csak 3 százalékkal maradt le. Ráadásul a pártok mozgósító kampánya miatt arra lehet számítani, hogy a városokban magasabb lesz a részvétel, ami a legnagyobb települést, Ajkát irányító MSZP-nek kedvezhet.

Hogyan nyerhet a baloldal?

Végül számításokat végeztünk azzal kapcsolatban is, hogy milyen feltételek mentén tudna nyerni Pad Ferenc.

Az MSZP és a DK nem véletlenül kommunikálja azt, hogy Ajkáról akarják megnyerni a választókerületet. Ha figyelembe vesszük a Publius pártpreferencia-mérését, majd minden körülményt változatlanul hagyva megvizsgáljuk, hogy mekkora ajkai részvétel mellett vihetné az MSZP a választókerületet, akkor képtelenül magas számot kapunk: 88 százalékot. Tehát Tapolcán, Sümegen és a többi településen akkora a szocialisták hátránya, hogy szinte lehetetlen azt csak az ajkai szerepléssel kompenzálni.

A tapolcai választókerület

hvg.hu

Azonban vannak olyan körülmények, amik az ő javukra billenthetik a mérleget. Egyértelműen ilyen, ha alacsony lesz a részvétel azokon a településeken, ahol rosszul szerepeltek korábban. Sümegen például javíthatnak – az idézett közvélemény-kutatás alapján itt a legmagasabb a szavazni akaró, de döntést még nem hozott választók aránya –, de a választókerület választóinak kevesebb, mint tíz százaléka szavazhat ebben a városban.

A Publicus méréséből az is kiderül, az országos folyamatokkal nagyon elégedetlenek a választók, a helyi ügyekkel viszont jóval elégedettebbek. Az általános elégedetlenség az ellenzéki pártok malmára hajtja a vizet. Kérdés, hogy ebből az MSZP vagy a Jobbik tud-e inkább profitálni a bizonytalanoknál.